Emlékezzünk ma a Doni áldozatokra!

Emlékezzünk ma a Doni áldozatokra!
1943.Január 12.-én a 2. Magyar Királyi Honvéd hadsereg katasztrofális, egyben megsemmisítő csapást szenvedett a támadó Vörös Hadseregtől.
A megszálló feladatot ellátó honvédeinknek a Don folyó partján mint 200 km hosszan kellett volna a hídfőket megtartani, és a szovjeteket visszaverni.
Bár a hadsereg parancsnoka, Vitéz Jány Gusztáv ezredes többször is kijelentette, a honvéd vezérkar számára, hogy ez az időjárási körülmények miatt, a hiányos fegyverzet és ellátás miatt ez tarthatatlan még is az arcvonal tartása mellett döntött.
1943 Január 12.-én hajnalban -38°c fokban elindult egy szovjet támadás, amely bár egy felderítő támadásának indult, időközben teljes erejűvé nőtt, hiszen látták az összeomló magyar arcvonalat.
Bár a magyar honvédek hősies, önfeláldozó ellenállást tanúsítottak, ennek ellenére az áttörés először Urivnál sikerült, majd a többi hídfő is elesett.
A visszavonulás rendezetlenül, teljesen széthullva történt meg.
Mai napig ismeretlen 120.000 magyar honvéd, munkaszolgálatos sorsa, ismeretlen a teljes áldozati lista, ismeretlen az elhunytak, fogságba kerültek száma, és sok esetben azok nevei is.
Volt aki a csatatéren halt hősi halált, volt aki halálra fagyott, akivel az éhinség végzett, volt aki szovjet munkatáborokban halt halált.
A kevés számú, még egészséges hazatérőket regenerálták, és újra hadrendbe szervezték, majd ukrajna területén látták el újabb, megszálló feladatuk.
A tragédia érinti az egész országot, hiszen ország szerte soroztak be honvédeket, szinte nincs olyan család, ahol ne lett volna legalább egy akit elvittek oda a messzi donhoz….

Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület