Megosztás:
       

Bemutatkozás:

Sajtos Richárd vagyok, 8 éve gyűjtöm a magyar katonai vonatkozású tárgyakat az 1920 és 1956 közötti időszakból. Gyűjteményemben megtalálhatóak -hatástalanított- lőfegyverek, szúró-,és vágófegyverek, egyenruházati és kiegészítő tárgyak, valamint egyébb felszerelési tárgyak, kitüntetések. Célom az, hogy minden korosztály számára kézzelfoghatóvá tegyem a múlt -olykor szomorú, és megrendítő- emlékeit. Hiszen, mint tudjuk szinte nem volt olyan család akit ne érintett volna a második világháború , sok százezer magyar katona szolgált, mint Magyar Királyi Honvéd . Utána következett egy elfeledett Tildy korszak, majd a Rákosi korszak, a Magyar Néphadsereg időszaka, mely az 1956-os forradalom eseményeihez vezetett, ami szintén sok százezer ember életét változtatta meg gyökeresen. Célom az emlékezetük fenntartása, és tovább adása, de nem elfelejtendő, hogy bár voltak velünk szembenálló felek, őket is megilleti a végtisztesség, és az emlékezet, hiszen a halott katona nem ellenség többé.

Első posztként talán legyen a gyűjtemény legújabb darabja, a Rákosi korszakból származó 48M pisztoly bemutatva! A Fémáru- és Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalat által 1948-tól gyártott Walther PP modellen alapúló pisztolya.Első sorban a Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség , Igazságügy számára, illetve később Polgári célra is készült.Ez a változat a 7.65x17mm Browing lőszer tüzelte.A képen látható darab a számozása alapján kimondottan nem rendőrségi, hanem Vám- és Pénzügyőrségi.” 

Következő posztomban egy kultikus, ismert fegyvert mutatok be nektek a második világhaború korszakából.
Becenevén a gitár azaz a Pps-41 géppisztoly.
Georgij Spagin által tervezett, majd a Vörös Hadseregben rendszeresített géppisztoly.
Egyszerű, megbízható konstrukció, a csigatárjában 71db 7.62x33mm-es űrméretű pisztoly lőszer fér el.
A géppisztolyhoz előszeretettel használtak ívelt szekrénytárat, ám az csak 35db lőszer befogadására alkalmas, viszont nem okozott olyan adagolási, akadási problémákat, mint azt a csigatár esetében tapasztalták.
A fegyver sorozat és egyes lövés leadására alkalmas, ezt az elsütő billentyű előtti kapcsolóval lehet állítani.
A képen látható darab 1945-ben készült a szovjet Molot fegyvergyárban.
37M „Frommer” pisztoly
 
A hazai fegyver gyártás nagy alakja, Frommer Rudolf tervezte, azonban a rendszeresítés előtt már meghalt, így ez maradt az utolsó műve, melyet már nem is láthatott szolgálatban.
A pisztoly a 29M modell módosított változata, a tárba 7db 9x17MM-es Short Browning lőszer fér el.
A fegyver markolat biztosítóval rendelkezik, mely azt jelenti, hogy csak annak be nyomásával – jól át fogva a markolatot- lehet elsütni.
A szán bal oldalán a gyártó ( Fémáru-Fegyver és Gépgyár Rt) illetve a mintaszám (37M) lett bele ütve.
A tok bal oldalán a széria szám kapott helyet.
A tár alján is a 37M beütés látható, illetve egy a markolatot meghosszabbító, jobb fogást biztosító ujj támasz lett ki alakítva.
A fegyver szánakasztós kivitelű, tehát, az utolsó töltény ki lövése után a tár rugó megakasztja a szánt, így az egy új tár behelyezésével, és a szánakasztó kar lehúzásával könnyen csőre tölthető.
A fegyver hiányossága, a kis kakas, mechanikus biztosító hiánya, és a kicsi Irányzékok, valamint a tárkioldó alsó elhelyezkedése.
A konstrukció azonban annyira jónak bizonyult, hogy túl élte a háborút, rendszerben maradt a korai 1950-es években is, akár az ÁVH, és a rendőrség alkalmazta.
Napjainkban a sportlövők kedvelt fegyvere.
Sziasztok!
4. poszt Ricsitől!
A 35M Puska
Az FFG (Fémáru Fegyver és Gépgyár Rt) gyártotta, 1933-ban kezdeték el ki dolgozni a konstrukciót, 1935-ben rendszeresítésre is került.
Ekkora már elhagyasára került a húzó -toló rendszerű zárszerkezet, a forgó toló rendszert helyezték előtérbe.
A 35M puska a korábbi 31M éles töltényt használja, tár kerettel kerül a puskába, az utolsó töltény reteszelésével egy időben az üres keret ki esik alul a társzekrényből.
A puskára bajonett rögzíthető, mely a hozzá egyidejűleg kidolgozott 35M bajonett lett.
A puska zártokján felül látjuk a 35M – Budapest beütőt, a zár felhuzó kar alatt a magyar címeres beütőt, az Irányzék mögött a csövön a széria számot, a tustalpon is szerepel ez a szám
Érdekessége, hogy a 43M puska zár (a zárfej kivételével) kompatibilis a 35M puskába, ezzel egy lehajtott zárkaros 35M puskát kapunk.
Gyártása 1935-43 közt zajlott, utána a 43M széria váltotta fel.
A puska egészen a demokratikus hadsereg idején rendszerben maradt, a korai 50-es évek végéig használatban volt.
5. poszt Ricsitől!
Az Ak-55 gépkarabély
1956 kapcsán gyakran előfodoruló szovjet tűzfegyver, mely mind tűzerőben, mind pontosságban felülmúlta a forradalmárok fegyverzetét, ezért is volt közkedvelt zsákmány fegyver.
A hazánkban állomásozó szovjet erők sem voltak még ezzel felszerelve, csak a november 4.-én érkezők hozták magukkal először.
Súlyát tekintve nehéz, robosztus , hisz a fegver tok ekkor még egy acél tömbből lett kimarva, nem lemezből préselve, mint a későbbi modelleknél.
A képeken látható tártípúsok közül a korszakhoz csak az első generációs, bordázat nélkül készült változat illik hitelesen, hiszen a bordázott változat csak 1959-ben jelenik meg.
A típust később a magyar néphadsereg , határőrség is rendszeresítette.
 
 
6. poszt Ricsitől:
42/48M kézigránát
A második világháború után újraszervezett , majd magyar néphadaseregként felállított haderő ,a korábban használt 42M kézigránát típust tartotta rendszerben.
A hatásfok növelése érdekében viszont 1948-tól egy új, repesz hatást növelő burokkal látták el, melynek használatával a kézigránát védekező feladatot, használata nélkül támadó feladatot látott el.
A repesznövelő burok használata rendkívül egyszerű, a gránát fej menetébe tekerhető.
Ez a menet viszont lehetővé teszik a gránát fejek összecsavarását is.

7. poszt Ricsitől:

A 48M Puska
Az 1891/30 Szovjet Mosin-Nagant mintájára készült , azzal teljesen megegyező hazai gyártású 48M puska, melyet a Rákosi-kor néphadseregében rendszeresítettek alap lövész fegyverként, és egészen a Kalasnyikov rendszerű fegyverek megjelenéséig használták.
A képen látható példány 1951-es gyártású.
A fém részeken és a fa ágyazáson is a FÉG(akkor nevén Lámpagyár) által használt 02 illetve a B02 átvevő beütői láthatóak ez alapján könnyen megkülömböztethető a Szovjet elődjeitől.
A 7,62x54R lőszer töltőléc segítségével jutattható a tàrba.
1956 egyik ikonikus fegyvere, hiszen a felkelők sokat zsákmányoltak a raktári készletekből illetve kisebb-nagyobb módosításokkal ma a vádászok, sportlövők kedvelt fegyvere.
 
8. poszt Ricsitől:
Tula Tokarev, azaz a TT-33 pisztoly.
A pisztolyt Fedor Tokarev tervezte a Szovjet Vöröshadsereg számára, a korábbi Nagant revolverek leváltására.
A konstrukció az amerikai Colt M1911 pisztolyon alapul, lőszere pedig a 7,62x25mm-es pisztoly lőszer.
A tárkapacitása 8 db.
A háború után hazai gyártásba is került 48M pisztoly néven a Magyar Néphadsereg számára, így 1956 ikónikus fegyvere is lett.
Hazai termelését a FÉG végezte, így alkatrészei a 02 beütőt kapták.
A képen látható darab vegyesen tartalmaz szovjet, és magyar alkatrészeket, valószínűleg 1948-ban átadott félig kész , de itthon befejezett pisztoly.
A tok gyártási év és gyártó kódot nem hordoz, így ez egy válasz nélküli kérdés marad.
9. poszt Ricsitől:
 
A 12M pisztoly, vagy ismertebb nevén a Frommer Stop, 9mm-es változat.
A hazai fegyvergyártás nagy alakja Frommer Rudolf által , még az Osztrák-Magyar Monarchia idején tervezett pisztoly, melyet a Monarchia Osztrák, és a Magyar Királyi Honvédség hadserege is rendszeresített.
A fegyveren nincs hátrasikló szán, a lövés energiája egyszerre löki hátra a csövét, és a benne lévő zárat, amiben a zárfej forgó mozgást végez, tehát csőhárasiklásos elvű.
A többi Frommer pisztolyhoz megszokott módon a biztosítást itt is a markolat biztosítós kialakítás szolgálja.
Tárkapacitása: 7 db 9x17mm short browning lőszer.
A pisztoly tokjának a tetején a
„Fegyvergyár Budapest Frommer Pat. Stop Cal. 9mm (.380)” beütőt találjuk.
A sátorvason a BP, a monarchia címere,és a gyártási év utolsó két száma van beleütve, ez jelen esetben 1916.
A fegyver tokjának hátsó része a széria számot hordozza magán.
A markolaton az FS azaz Frommer Stop rövidítés látható.
A pisztoly szolgált a Honvédségnél, Rendőrségnél, Csendőrségnél, és természetesen civil, valamint export piacra is került.
Készült 9mm-es és 7,65mm-es változatban is. Szolgált az első világháborúban, a két háború közötti években, és a második világháború alatt is.
Mai napig a sportlövőknél gyakran előforduló darab
 

10. poszt Ricsitől:

A 35M szurony
Alapját az első világháború során románok által használt és hátrahagyott eredetileg francia gyártmányú Lebel szuronyok képezték így javában hordozza magán annak a jegyeit.
A korai első szériás darabok még céltüske nélkül készültek, majd a Királyi Honvédség kérelmére jelentek meg a céltüskével ellátott szériák, viszont az 39M és 43M Király géppisztolyokhoz osztott darabok továbbra is céltüske nélkül készültek.
Eredetileg az 1935-től rendszeresített 35M puskára tervezték, majd később a 39M Király géppisztolyra, a 43M puskára , 43M Király géppisztolyra is volt tűzhető.
Gyártását az FFG (Fémáru-, Fegyver-, és Gépgyár rt) végezte, a keresztvasra a magyar címeres átvevő és a hozzá rendelt fegyver széria száma került.
Készült a csendőrség és a rendőrség számára, ezt viszonylag ritka RE beütés jelezte.
A szurony tok akasztó kampóján is egy címeres átvevőt láthatunk, gyártó jelzés viszont sem a szuronyba sem a tokjába nem került.
A háború után tovább szolgált a Tildy rendőrség berkeiben, ekkor már csak egy R beütést kaptak új széria számmal.
11. poszt Ricsitől:
1891/30m Mosin nagant Pu optikás „mesterlövész” változata, már hazai, 48M puskaként gyártva.
Az optika itt sem tért el a szovjet gyártmányú PU optikától, amely 1941-ben jelent meg a szovjetunióban, 3,5x-es nagyításra képes.
A hazai gyártását a MOM, azaz a Magyar Optikai Művek végezte, erre utal a távcső 41-es számbeütője.
A puska ilyen formában gyorstöltő segítségével nem tölthető, de szuronyok ugyan úgy kiosztásra kerültek a fegyverhez, valamint egy optika lencse védő bőrrel is ellátták.
Gyártása során az optikás puskáknak alkalmas darabokat a fegyver mesterek válogatták ki a csövek szórásképe alapján, és úgy került felhelyezésre az optika.
Napjainkban ezeket a fegyvereket, egy az 1980-90-es években átalakított GV (golyós vadász)formában ma is használják a vadászok, sportlövők, viszont érintetlen hadifegyver formában egyre ritkább darabnak számít a gyűjtők körében.
 
12.poszt Ricsitől:
Anyagismeret és lőutasítás az 1891/30M puskához az 1938M és 1944m karabélyhoz
A felszerelési, anyagismereti és alaki szabályzatok évtizedeken át és napjainkban szerves részét alkotják a honvédek életének.
A magyar gyártású Mosin Nagant puskához kiadott szabályzat teljes mértékben megyezik a szovjet szabályzattal, gyakorlatilag annak az átfordítása.
A szabályzat magában tartalmazza a puska teljes felépítését, harcászati szabályzatát, lő oktatását, karbantartását, és javítási segédletét.
 
 

13. poszt.

A hazai gyártású pps-41, azaz 48M géppisztoly
Egy a Szovjetunió àltal rendszeresített géppisztoly, melyet később a magyar néphadsereg is használt 48M géppisztoly néven.
A képen làtható 1952-es Ràkosi-kori gyàrtàs, amely 01 kóddal jelölt, tehàt Danuvia Nemzeti Vállalatban készült.
Egyszerű szerkezet, melyet egy tömegzàr, egy helyre toló rugó és egy ütés csillapító puffer alkot.
A csigatàrba 71db 7.62x25mm-es tokarev lőszer fér.
A fegyver nyìlt tömegzàras, tehàt reteszelés nem jön létre, a töltény űrbe érve a lőszer azonnal elsül, majd űríti is azt.
Irànyzéka 100-200M között àllítható.
A fegyver biztosítàsa, a zàron lévő érdes felületű biztosító betolàsàval történik, amely felhúzott és fesztelenített állapotban is alkalmazható.
Ikónikus 1956-os forradalmi fegyver, hiszen a legtöbb forradalmár ilyet zsákmányolt a fegyver raktárakból, és a néphadsereg is csak ilyen sorozatlövő fegyverekkel rendelkezett.
14 poszt:
 
Kiegészítők a pps-41 géppisztolyhoz
A tárak esetében létezett csigatár, illetve ívelt szekrénytár.
A csigatár nevét, a lőszerek csiga vonalban való elhelyezkedéséről kapta, ebben 71 db lőszer, míg az ívtárban 35 db lőszer, egymáson féloldalas takarásban helyezkedett el.
A géppisztoly 1941-től készült csigatárral, majd 1942/43-ban jelent meg az ívtár, 1944 után csak ívtár készült.
A Magyar Néphadsereg a 48M géppisztolyhoz, csak a csigatárat rendszeresítette.
A tárakhoz szövetből készült tártáska, mely egy darab csigatárat tartalmazott, és a derékszíjjra fűzve lehetett hordani.
A géppisztolyhoz tartozott egy tisztító készlet,mely egy csavarhúzóból, és egy -két darabból álló- tisztító vesszőből állt,ez a tusban hátul kapott helyet.
A hordszíjjat a fegyvert háton, illetve vállon történő hordáshoz lehetett alkalmazni
A lőszereket karton dobozban kapták.

Videók az eddigi kiállításaimról: