Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Álcázási alapismeretek

Az álcázás a katonák és harceszközök védettségét elősegítő műszaki tevékenység, melyet a harc során év- és napszaktól függetlenül végezni kell. Az álcázás egyszerű feladatainak végrehajtása a helyszínen talált és rendszeresített álcázóanyagok felhasználásával minden fegyvernemhez és szakcsapathoz tartozó katonának kötelessége.

Az álcázás célja csökkenteni az ellenség földi és légi felderítésének hatékonyságát, elősegíteni a rejtett tevékenységet és megakadályozni a védelmi berendezések áruló jelek alapján történő felderítését. Az álcázás lényege és feladata, a katonák, harceszközök és objektumok rejtése, az áruló jelek keletkezésének megakadályozása és eltüntetése, továbbá az ellenség megtévesztése.

Az álcázás céljainak elérését elsősorban az álcázási rendszabályok maradéktalan betartásával lehet biztosítani. A legfontosabb állandó érvényű álcázási rendszabályok az alábbiak:

  • a személyek, az alegységek, gépjárművek és harci-technikai eszközök ne közlekedjenek az ellenség által belátható terepen és kerüljek a felesleges mozgást;
  • a mozgásokat elsősorban éjszaka kell végrehajtani a fényálcázás szigorú betartá­sával;
  • az ellenség közelében kerülni kell a különböző zajokat, a kopogást és a hangos vezényszavakat;
  • a műszaki munkák végzésekor ügyelni kell a terep természetes jellegének meghagyására. Kerülni kell az új csapások létesítését, a növényzet felesleges letaposását vagy irtását;
  • lehetőség szerint a műszaki munkákat a fényálcázás szigorú betartásával éjszaka kell elvégezni. Ez esetben is gondoskodni kell arról, hogy a végzett munka áruló jelei virradatig el legyenek tüntetve;
  • az álcázási feladatok végrehajtására maximálisan ki kell használni a terep álcázó tulajdonságait és a helyszíni anyagokat és lehetőségeket. Ennek hiánya vagy elégtelensége esetén fel kell használni a rendszeresített álcázó eszközöket.

Az álcázás fajtái és azok jellemzői

Az álcázási feladatok végrehajtásának alapvető fajtái a természetes és mesterséges álcázás. Ezek közül elsősorban a természetes álcázási lehetőségeket kell kihasználni.

A természetes álcázás lényege az, hogy az alegységek tevékenységének, a harci-technikai eszközöknek és a különböző objektumok álcázására kihasználjuk a terep természetes álcázó tulajdonságait, továbbá az időjárás és a napszak sajátosságait. Ez elérhető, ha a katonák és harceszközök a terephez alkalmazkodnak és maximálisan kihasználják az erdők, cserjések, csatornák, szakadékok és a domborzatok álcázó-rejtő sajátosságait, továbbá, ha a csapatmozgások rossz látási viszonyok között, a hang- és fényálcázási rendszabályok szigorú betartásával kerülnek végrehajtásra.

Mesterséges álcának nevezzük azokat az álcázó eszközöket, melyeket a csapatok készen kapnak vagy maguk készítenek a helyszínen található szükséganyagok felhasználásával.

Álcázás helyszíni anyagokkal

A mesterséges álcák készítésére elsősorban a helyszínen található szükséganyagokat kell felhasználni. Ezek lehetnek a helyszínen uralkodó talajok és különböző növényfajták, mint például a gally, fű, nád, kukorica, napraforgó és egyéb magas szárúak, melyek alkalmazkodnak a környező terephez és összeolvadnak vele. A növényzet felhasználásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

  • a levágott növényzet csak rövid ideig képes kielégíteni az álcázással szemben támasztott igényeket. A lombos fák levágott gallyai például 1 -2 nap alatt elvesztik élő színüket, így álca helyett áruló jelekké válnak:
  • a gallyak kitermelésénél elsősorban a tölgy, hárs. nyír és a fenyőfát kell felhasználni, ezek közül is az erdőszélen állókat;
  • a hosszabb időre történőálcázásnál lehetőleg a tűlevelű gallyakat és a vízinövényeket kell felhasználni, mert ezek 10-15 napig is megtartják eredeti színüket.

Füves háttérben a lövész- és közlekedőárkok, tüzelőállások és fedezékek mellvédjeinek, illetve födéméinek álcázására a helyszínen kitermelt gyeptéglákat kell felhasználni. Növény nélküli terepen például szántóföldön és homokos talajban készített építmények mellvédjeinek álcázására a tereppel összesimuló felső talajréteget kell használni.

A mellvédek gyeptéglával történő álcázása a terepjellegétől és a rendelkezésre álló időtől függően végrehajtható teljes befedéssel vagy foltokban. Teljes befedés eseten a gyeptéglákat szorosan egymás mellé kell rakni. Foltos álcázásnál a gyeptéglákat a mellvéd talajába kell süllyeszteni úgy. hogy annak füves része a talajszinttel legyen egy magasságban.

A helyszínen található magas szárú növényeket elsősorban a függőleges árok és kerítés álcák készítésére kell felhasználni úgy, hogy azokat közvetlenül a talajba szúrjuk vagy álcavázra erősítjük.

Álcázás műanyag álcahálókkal

A mesterséges álcázás valamennyi fegyvernemnél és szakcsapatnál rendszeresített eszköze a gyárilag készített műanyag álcaháló, melyet a csapatok a normájuknak megfelelő mennyiségben központi készletből kapnak.

A műanyag álcahálók 3×8 és 6×8 méteres nagyságban készülnek. A műanyag zsinórból font hálóra szabálytalan alakú, ugyancsak műanyagból kivágott foltok vannak erősítve. A foltok egyik oldala a tavaszi-nyári, a másik oldala pedig az őszi és hómentes teli terepszíneket imitálja. A gyárilag készült alapméretű hálókból a rendeltetésnek megfelelő típuskészletek vannak kialakítva. Ezek az alábbiak:

  • „0″ (nulla) típusú készlet, mely áll 5 db 3×8 méteres álcahálóból. Ezek külön-külön alkalmazhatók takaró álcaként a lövész tüzelőállások, továbbá a lövész- és közlekedő árkok álcázására vagy függőleges árok és kerítés álcák készítésére.
  • I-es típusú álcaháló készlet áll: egy db 6×8 méteres alapméretű hálóból és 2 db
    alakmásító rúdból, továbbá a tárolásukat és szállításukat biztosító málhazsákból. A készlet összsúlya 23 kg. Alkalmazható takaró álcaként a 3 tonnánál kisebb gépkocsik
    álcázására és függőleges kerítés álcák készítésére.
  • II- es típusú álcaháló készlet áll: 2 db 6×8 méteres alaphálóból, 4 db rúdból és a málhazsákból. A 2 db alapháló gyárilag összefűzve 8×12 méteres nagyságban alkalmazható gépjárművek és tüzér lövegek takaró vagy alakmásító álcázására. A készlet összsúlya 46 kg.
  • III-as típusú álcaháló készlet áll: 2 db egymással összefűzött II-es típusú készletből. Az összefűzést az álcázást végző alegységeknek kell végrehajtani. Az így nyert 12×16 méter nagyságú háló alkalmazható harckocsik és ezeknek megfelelő méretű harci-technikai eszközök takaró vagy alakmásító álcázására.
  • IV-es típusú álcaháló készlet 4 db II-es típusú készletből áll, melyek egymással összefűzve 16×24 méter nagyságú hálót képeznek. A készlet rendeltetése repülőgépek és rakéták alakmásító álcázása.

A műanyag álcaháló készletek felhasználhatók: takaró álcaként, a helyüket gyakran változtató harceszközök álcázására; vízszintes álcaként az állandó jellegű objektumok álcázására; és függőleges kerítés álcaként az ellenség földi megfigyeléseinek gátlására. Ezek közül a fő alkalmazási mód a takaró álcázás, mert ezzel egyrészt tetőszerű álcát képezünk, amely egyaránt álcáz a légi- és földi megfigyelés ellen, másrészt az alakmásító rudak használatával növelhető az álcázás hatékonysága.

A műanyag álcahálókkal történő álcázás feladatait, gépkocsik esetében a gépjárművezető és a szállított személyek, harckocsik, lövegek és más harceszközök esetében a kezelőszemélyzet köteles végrehajtani, a közvetlen parancsnoktól kapott utasításnak megfelelő helyen és időben.

A műanyag hálók takaró álcaként való alkalmazásának részletfeladatai és azok végrehajtásának sorrendje az alábbi:

– az álcaháló kiterítése, az álcázandó tárgynak megfelelő méretű hálók összefűzése, illetve a már összefűzött állapotban levő hálók ellenőrzése;

-az álcaháló ráterítése az álcázandó eszközre úgy, hogy annak külső oldala az adott évszaknak megfelelő színeket tartalmazza:

-az alakmásító rudak összeszerelése, majd ezekkel az álcaháló alátámasztása úgy, hogy a háló külső körvonala ne kövesse az alatta levő eszköz körvonalát;

-az alátámasztott álcaháló rögzítése, kikötése az álcázott eszközökhöz, vagy a talajba vert cövekekhez.

A „0″ (nulla) típusú álcaháló készletben alkamásítórudak nincsenek. Ezért azokat takaró álcaként közvetlenül az álcázott árkokra, illetve tüzelőállásokra kell fektetni. Ez esetben a hálók széleit a talajba vert cövekekhez kell rögzíteni, vagy gyeptéglával és a kitermelt földdel leterhelni.

Az állandó jellegű – helyüket nem változtató – objektumokat vízszintes vagy függőleges álcázási móddal az alakmásító rudak alkalmazása nélkül kell végrehajtani. Ebben az esetben a műanyag álcahálót az adott objektum méretének megfelelő vízszintes tartóvázra, vagy függőleges kerítés vázra kel! erősíteni. A tartó, illetve kerítésváz készítésére a normában biztosított faanyagot, annak hiányában a helyszínen talált szükséganyagot kell felhasználni.

A nagyméretű állandó objektumok vízszintes álcázásához szükséges háló méretet a készletekben levő hálók összetűzésével kell biztosítani. Az álca méretének kialakításánál azt kell figyelembe venni, hogy annak szélei az álca magasság kétszeresével túlnyúljanak az álcázott objektumon.

A rendszeresített műanyag álcaháló készletekkel történő álcázás tájékoztató időnormái előkészített (összefűzött) hálók és anyagok felhasználásával az alábbiak:

A „0″ (nulla) típusú álcaháló készlet telepítése, lövészárok takaró álcázására 10-15 perc, függőleges árokálcaként való telepítése az álcaváz elkészítésével együtt 25-30 perc. Egy db lövész tüzelőállás álcázása 3-5 perc.

Az I-IV. típusú álcaháló készletekkel álcázható harci-technikai eszközök álcázásának időnormája az alakmásító rudak összeszerelésévei együtt a következők:

  • I-es típusú készlettel: 3- 5 perc
  • II-es típusú készlettel: 4- 6 perc
  • III-as típusú készlettel: 6- 8 perc
  • IV-es típusú készlettel: 8-12 perc.

Köszönöm a figyelmet!