Álcázási alapismeretek
Az álcázás a katonák és harceszközök védettségét elősegítő műszaki tevékenység, melyet a harc során év- és napszaktól függetlenül végezni kell. Az álcázás egyszerű feladatainak végrehajtása a helyszínen talált és rendszeresített álcázóanyagok felhasználásával minden fegyvernemhez és szakcsapathoz tartozó katonának kötelessége.
Az álcázás céUa csökkenteni az ellenség földi és légi felderítésének hatékonyságát, elősegíteni a rejtett tevékenységet és megakadályozni a védelmi berendezések áruló jelek alapján történő felderítését. Az álcázás lényege és feladata, a katonák, harceszközök és objektumok rejtése, az áruló jelek keletkezésének megakadályozása és eltüntetése, továbbá az ellenség megtévesztése.
Az álcázás céljainak elérését elsősorban az álcázási rendszabályok maradéktalan betartásával lehet biztosítani. A legfontosabb állandó érvényű álcázási rendszabályok az alábbiak:
- a személyek, az alegységek, gépjárművek és harci-technikai eszközök ne közlekedjenek az ellenség által belátható terepen és kerüljek a felesleges mozgást;
a mozgásokat elsősorban éjszaka kell végrehajtani a fényálcázás szigorú betartásával;
- az ellenség közelében kerülni kell a különböző zajokat, a kopogást és a hangos vezényszavakat;
a műszaki munkák végzésekor ügyelni kell a terep természetes jellegének meghagyására. Kerülni kell az új csapások létesítését, a növényzet felesleges lelaposását vagy irtását;
lehetőség szerint a műszaki munkákat a fényálcázás szigorú betartásával éjszaka kell elvégezni. Ez esetben is gondoskodni kell arról, hogy a végzett munka áruló jelei virradatig cl legyenek tüntetve;
- az álcázási feladatok végrehajtására maximálisan ki kell használni a terep álcázó tulajdonságait és a helyszíni anyagokat és lehetősé Ennek hiánya vagy elégtelensége esetén fel kell használni a rendszeresített álcázó eszközöket.
Az álcázás fgjtái és azok jellemzői
Az álcázási feladatok végrehajtásának alapvető fajtái a természetes és mesterséges álcázás. F.zck közül elsősorban a természetes álcázási lehetőségeket kell kihasználni.
A természetes álcázás lényege az, hogy az alegységek tevékenységének, a harci-technikai eszközöknek és a különböző objektumok álcázására kihasználjuk a terep természetes álcázó tulajdonságait, továbbá az időjárás és a napszak sajátosságait. Ez elérhető, ha a katonák és harceszközök a terephez alkalmazkodnak és maximálisan kihasználják az erdők, cserjések, csatornák, szakadékok és a domborzatok álcázó-rejtö sajátosságait, továbbá, ha a csapatmozgások rossz látási viszonyok között, a hang- és fényálcázás] rendszabályok szigorú betartásával kerülnek végrehajtásra.
353
Mesterséges álcának nevezzük azokat az álcázó eszközöket, melyeket a csapatok készen kapnak vagy maguk készitenek a helyszínen található szükséganyagok felhasználásával.
Álcázás helyszíni anyagokkal
A mesterséges álcák készítésére elsősorban a helyszínen található szükséganyagokat kell felhasználni. Ezek lehetnek a helyszínen uralkodó talajok és különböző növényfajták, mint például a gally, fü, nád, kukorica, napraforgó és egyéb magasszárúak, melyek alkalmazkodnak a környező terephez és összeolvadnak vele. A növényzet felhasználásánál az alábbiakat kell f gyelembc venni:
- a levágott növényzet csak rövid ideig képes kielégíteni az álcázással szemben támasztott igé A lombos fák levágott gallyai például 1 -2 nap alatt elvesztik élő színüket, így álca helyett áruló jelekké válnak:
- a gallyak kitermelésénél elsősorban a tö hárs. nyír és a fenyőfát kell felhasználni, ezek közül is az erdőszélen állókat;
- a hosszabb időre történőálcázásnál lehetőleg a tűlevelű gallyakat és a vízinövényeket kell felhasználni, mert ezek 10-15 napig is megtartják eredeti színü
Füves háttérben a lövész- és közlekedöárkok, tüzelőállások és fedezékek mellvédjeinek, illetve födéméinek álcázására a helyszínen kitermelt gyeptéglákat kell felhasználni. Növény nélküli terepen például szántóföldön és homokos talajban készített építmények mellvédjeinek álcázására a tereppel összesimuló felső talajréteget kell használni.
A mellvédek gyeptéglával történő álcázása a terepjellegétől és a rendelkezésre álló időtől függően végrehajtható teljes befedéssel vagy foltokban. Teljes befedés eseten a gyeptéglákat szorosan egymás mellé kell rakni. Foltos álcázásnál a gyeptéglákal a mellvéd talajába kell süllyeszteni úgy. hogy annak füves része a talajszinttel legyen egy magasságban.
A helyszínen található magas szárú növényeket elsősorban a függőleges árok és kerítés álcák készítésére kell felhasználni úgy, hogy azokat közvetlenül a talajba szúrjuk vagy álcavázra erősítjük.
Álcázás műanyag álcahálókkal
A mesterséges álcázás valamennyi fegyvernemnél és szakcsapatnál rendszeresített eszköze a gyárilag készített műanyag álcaháló, melyet a csapatok a normájuknak megfelelő mennyiségben központi készletből kapnak.
A műanyag álcahálók 3×8 és 6×8 méteres nagyságban készülnek. A műanyag zsinórból font hálóra szabálytalan alakú, ugyancsak műanyagból kivágott foltok vannak erősítve. A foltok egyik oldala a tavaszi-nyári, a másik oldala pedig az őszi és hómentes teli terepszíneket imitálja. A gyárilag készült alapméretű hálókból a rendeltetésnek megfelelő típuskészlctek vannak kialakítva. Ezek az alábbiak:
„0″ (nulla) típusú készlet, mely áll 5 db 3×8 méteres álcahálóból. Ezek külön-külön alkalmazhatók takaró álcaként a lövész tüzelőállások, továbbá a lövész- és közlekedő ni kok álcázására vagy függőleges árok és kerítés álcák készítésére.
I- es típusú álcaháló készlet áll: egy db 6×8 méteres alapméretü hálóból és 2 db
alakmásító rúdból, továbbá a tárolásukat és szállításukat biztositó málhazsákból. A
készlel összsúlya 23 kg. Alkalmazható takaró álcaként a 3 tonnánál kisebb gépkocsik
álcázására és függőleges kerítés álcák készítésére.
II- es típusú álcaháló készlet áll: 2 db 6×8 méteres alaphálóból, 4 db rúdból és a
málhazsákból. A 2 db alapháló gyárilag összefűzve 8×12 méteres nagyságban alkal-
mazható gépjármüvek és tüzér lövegek takaró vagy alakmásító álcázására. A készlet
összsúlya 46 kg.
354
355