Sziasztok!
Folytatódik az oktatási anyagok feltöltése. Ezen a héten (2020.06.29-2020.07.05-ig)
Figyelés és távolság meghatározása
következik az V. fejezetben.
Ezzel az anyaggal be is fejezzük az V. fejezetet.
Folytatás hamarosan! Jó olvasást mindenkinek!
Figyelés és távolság meghatározása
A figyelés és távolság-meghatározás feladatainak elsajátítása azért szükséges, hogy képesek legyünk a különböző távolságon levő célok gyors felderítésére, értékelésére és mindezek alapján azok megsemmisítésére.
A célok felderítése, értékelése és jelentése
A célok felderítésénél az alábbiakat kell megállapítani:
Ezután szükséges a cél értékelése, amely magába foglalja a:
– harcászati és -lövésszaki értékelést.
Harcászati szempontból legfontosabb célok azok, amelyek a legveszélyesebbek a harcfeladat végrehajtására, melyeknek megsemmisítése megzavarja az ellenség cselekvő képességét, vagy segíti a szomszéd ténykedését.
Lövésszaki szempontból a felderített célt az adott pillanatban való sebezhetősége szempontjából értékeljük. Ennek alapján állapítjuk meg a cél leküzdéséhez szükséges fegyverfajtát is.
A célok megsemmisítése érdekében fontos, hogy felderítésük után azonnal jelentsük azokat. A célmegjelölés alapvető követelménye, hogy rövid, érthető és pontos legyen. Szóbeli megjelölés mellett vagy helyett, amikor nincs idő a jelentésre, megjelölhető a különösen veszélyes cél fényjelzős lövedék sorozattal is.
A szóbeli célmegjelölés tartalmazza:
Amikor a cél közel van és jól látható, akkor közvetlen rámutatás is elegendő a megjelölésre.
Amikor a cél nem jól látható, ilyenkor tájékozódási ponthoz, jellegzetes tereptárgyhoz viszonyítva határozzuk meg a cél helyét.
Pl.: „Egyes tájékozódási pontnál ellenséges figyelő”. „Jobbról facsoport, közelebb 100 méterre beásott harckocsi”. „Elöl kőhalom, távolabb jobbra 150 méterre géppuska”.
A távolság meghatározása.
A célok tűzzel való pontos megsemmisítéséhez elengedhetetlenül szükséges azok távolságának megállapítása. Harchelyzetben nincs lehetőség, hogy méréssel, lépéssel határozzuk meg a távolságokat. Ezért a kiképzés során olyan készségeket kell kialakítani, amelyek segítségével – saját jelenlétünk felfedése nélkül – közelítő pontossággal megállapítjuk a célok távolságát.
Ilyen módszerek lehetnek:
Távbecslés
Harcban, a céltávolság meghatározásának alapvető formája a becslés, amely történhet:
Az ismert távolsághoz mért összehasonlításnál a távbecslő a cél, vagy a tárgy felfedezése után (amelynek távolságát meg kell határozni) összehasonlítja a terepen a célig (tárgyig) levő távolságot az ismert távolsággal, vagy gondolatban felrakja ezt a távolságot annyiszor, ahányszor a cél távolságához szükséges.
A tárgyak (célok) láthatósága és látszólagos nagysága alapján történő távolság meghatározásánál a pontosságot befolyásolja a feladatol végrehajtó személy látóképessége is.
Különböző távolságokon a tárgyak (célok) az alábbi részletességgel láthatók: A távolságok megállapításának pontossága a láthatóságon kívül függ:
tárgyak (célok) méreteitől;
körvonalainak megvilágítottságától;
a környezethez viszonyított színétől és megvilágítottságától.
Távbecsléskor a távolságokat 50 méterekre kikerekítve kell meghatározni. Távbecslési vázlat:
A távbecslési gyakorlatok végrehajtásáról „távbecslési vázlatot vezetünk. A terep és a távbecslési vázlat összehasonlítása a 185. sz. ábrán látható.
A távolság meghatározása lépéssel.
A távolságok megállapításának egyik módja – a gyakorlások során – a lépes mérés. Első és igen fontos ténykedés a saját lépéshossz lemérése, amelynek alapján kifejezhető a cél (tárgy) távolsága méterben. A lépéseket általában kettesével számoljuk.
Pl.: a gyakorlatot végrehajtó katona 1000 m távolságon 640 kettős lépést számolt;
ugyanazon a távolságon a második alkalommal 660 kettős lépést számolt,
A kettős lépés középértéke:
1,52 + 1,56/2= 1,54 m.
Ebből megállapítható, hogy 1 lépés hossza 0,77 m.
A lépések átszámítása.
Amikor már ismerjük lépésünk valódi hosszát, nem nehéz átszámítani a lejárt távolságot méterekre is. Erre azért van szükségünk, mert csak a méterre átszámított távolságokat tudjuk azután a térképre is átszerkeszteni, továbbá a métereknek megfelelően tudunk a fegyverünkön irányzékot állítani.
Lépés átszámítása méterre:
Lépések száma/4×3 vagyis
a lépések számát oszlani kell 4-gyel és szorozni 3-mal.
PL: 660 lépést léptünk, tehát a képlet alkalmazásával ennek métertávolsága =495 m, kikerekítve: 500 m.
b) Méter átszámítása lépésre:
méter/3×4 vagyis
a méterek számát osztjuk 3-mal és szorozzuk 4-gyel. Ezt a képletet a gyakorlatban nem szoktuk alkalmazni.
A képletek alkalmazásán túl célszerű megjegyezni az alábbi összehasonlító adató-K3t.
| 25 m | = | 33 lépés | 25 lépés = | 19 m |
| 50 m | = | 67 lépés | 50 lépés = | 37 m |
| 100 m | = | 133 lépes | 100 lépés = | 75 m |
| 200 m | = | 267 lépés | 200 lépés = | 150 m |
| 500 m | = | 667 lépés | 500 lépés = | 375 m |
| 800 m | = | 1067 lépés | 800 lépés = | 600 m |
| 900 m | = | 1200 lépés | 900 lépés = | 675 m |
| 1000 m | = | 1333 lépés | 1000 lépés = | 750 m |
A fentiekből a jobb oldali rész szükséges a mindennapi munkánkhoz, tehát a lépésnek megfelelő méterértékek.
A távbecsléssel és lépés méréssel a célokat csak távolságban tudtuk meghatározni, így a módszerek nem adnak pontos eredményeket.
Szögbecsléssel a terepen felderített célokat az álláspontunktól egy alapirányra vonatkoztatva irányban pontosan meghatározhatjuk.
A szögbecslés mértékegységei:
Célmeghatározás szögbecsléssel
A szögbecslés gyakorláshoz megállapítjuk az alapirányt és ahhoz vonatkoztatva végezzük el a célmeghatározásokat.
A szögbecslést a tűzfeladatok végrehajthatósága szempontjából kiegészítjük távbecsléssel is.
Törekedjünk arra, hogy az alapiránytól a célokig becsült szögek hibája ne haladja meg az 50 vonást.
E módszer alkalmazásával közelítő pontossággal meghatározhatók a cél leküzdéséhez szükséges adatok.
A gyakorlati ténykedések során általában a fokok helyett a vonásértékeket alkalmazzuk. Tereptárgyak szögértékei.
Példa a táblázat használatához Szögértékünk =127°
90° = 15-00 vonással
37°— 06-17 vonással
127°=21-17 vonással
Célmeghatározás vonásértékekkel A célmeghatározás alábbi módjának alkalmazásához ismernünk kell a hossz- és szögértékek közötti összefüggéseket is.
A vonásrendszer előnye a fokrendszerrel szemben az, hogy lehetővé teszi a gyors és könnyű áttérést a szögmérésről a távolság mérésre és fordítva. Ezért kiválóan fel tudjuk használni a célok távolságának meghatározásához.
A vonásképlet alkalmazása
A fenti képletből kitűnik, hogy egy vonás hossza egyenlő a távolság ezredrészével.
Az ív hosszát vonásokkal a következő képlettel fejezhetjük ki:
i= v/1000 * t
Kis szögek mérésénél az ívet és annak megfelelő érintőt egyenlőnek vehetjük. Ezt az érintőt m-mel jelöljük és a képletből felállítunk egy arányosságot:
m:t-v:1000
Ezt az arányosságot vonás képletnek nevezzük.
Ebből, miután a távolságokra vagyunk kíváncsiak, akkor a képlet az alábbi:
t=1000 * m / v
Pl. egy 4 m magas célt a terepen 0-10 vonás alatt látunk, határozzuk meg annak távolságát.
Megoldás: t=1000 * 4 / 10 =400 m
Természetesen, hogy a fenti képletet alkalmazni tudják a célok távolságának meghatározásához, ismerni kell néhány tárgy vagy cél magasságát is.
| PL | |
| közepes termetű ember | 1,7 m |
| kerékpáros | 1,75 m |
| távbeszélő oszlop | 6-10 m |
| távbeszélőoszlopok távolsága | 50 m |
| parasztház magassága | 6-8 m |
| fal magassága kb. | 12-15 m |
| vasúti kocsi magassága | 3,8-4,3 m |
| személygépkocsi magassága | 1,7 m |
| tehergépkocsi magassága | 2,5-3 m |
| harckocsi magassága | 2,7-3 m |
Szükségeszközök vonásértékei
A vonás a cél (tárgy) látószöge. Azonban minden esetben nem áll rendelkezésünkre műszer, amelynek segítségével megállapítjuk, hány vonás alatt látjuk, az adott ismert méretű célt.
| A műszer nélkül történő vonásmérést teszik lehetővé a szükségeszközök. |
| – 20 filléres vastagsága | 0-02 vonás |
| – gyufaszál hosszúsága | 0-85 vonás |
| – gyufaszál vastagsága | 0-03 vonás |
| – hüvelykujj | 0-48 vonás |
| – mutatóujj | 0-33 vonás |
| – középsőujj | 0-35 vonás |
| – kisujj | 0-30 vonás |
| – négy ujjunk együtt | 1-00 vonás |
| – öt ujjunk együtt | 1 -50 vonás |
| -gyufásdoboz hosszabb éle | 0-90 vonás |
| – gyufásdoboz középső éle | 0-60 vonás |
| – gyufásdoboz kisebb éle | 0-30 vonás |
| -ceruza | 0-12 vonás |
A vonásértékkel történő távolság-meghatározás sorrendje:
PL: a cél ismert magassága 15 m. A szemtől 60 cm-re tartott gyufásdobozzal mértünk, annak kisebb éle (0-30) fedi a célt. Mennyi a távolsága?
Megoldás:
t=1000 * m / v azaz 1000 * 15 / 30 = 500 m
Távolság megállapítása vonalzóval
A mérés végrehajtásának sorrendje:
t = cél magassága / m/m
Az ábrán látottak megoldása:
t = 600 cm / 0,8 * 60 = 45000 = 450 m
A fentieken kívül a távolság meghatározásának még több módja van, melyekkel itt részletesen nem foglalkozunk.
Köszönöm a figyelmet!