Figyelés és távolság meghatározása

A figyelés és távolság-meghatározás feladatainak elsajátítása azért szükséges, hogy képesek legyünk a különböző távolságon levő célok gyors felderítésére, értékelésére és mindezek alapján azok megsemmisítésére.

A célok felderítése, értékelése és jelentése

A célok felderítésénél az alábbiakat kell megállapítani:

• a cél helyét;
• jellegét;
• méretét;
• távolságát.

Ezután szükséges a cél értékelése, amely magába foglalja a:

–  harcászati és -lövésszaki értékelést.

Harcászati szempontból legfontosabb célok azok, amelyek a legveszélyesebbek a harcfeladat végrehajtására, melyeknek megsemmisítése megzavarja az ellenség cselekvő képességét, vagy segíti a szomszéd ténykedését.

Lövésszaki szempontból a felderített célt az adott pillanatban való sebezhetősége szempontjából értékeljük. Ennek alapján állapítjuk meg a cél leküzdéséhez szükséges fegyverfajtát is.

A célok megsemmisítése érdekében fontos, hogy felderítésük után azonnal jelentsük azokat. A célmegjelölés alapvető követelménye, hogy rövid, érthető és pontos legyen. Szóbeli megjelölés mellett vagy helyett, amikor nincs idő a jelentésre, megjelölhető a különösen veszélyes cél fényjelzős lövedék sorozattal is.

A szóbeli célmegjelölés tartalmazza:

• a cél helyének;
• a cél jellegének, esetleg
• ténykedésének meghatározását.

Amikor a cél közel van és jól látható, akkor közvetlen rámutatás is elegendő a megjelölésre.

• Pl. „Elöl – harckocsi!”
• „Balról   gyalogos csoport!”
• „Jobbról – gépkocsik!”

Amikor a cél nem jól látható, ilyenkor tájékozódási ponthoz, jellegzetes tereptárgyhoz viszonyítva határozzuk meg a cél helyét.

Pl.: „Egyes tájékozódási pontnál   ellenséges figyelő”. „Jobbról facsoport, közelebb 100 méterre beásott harckocsi”. „Elöl kőhalom, távolabb jobbra 150 méterre géppuska”.

A távolság meghatározása.

A célok tűzzel való pontos megsemmisítéséhez elengedhetetlenül szükséges azok távolságának megállapítása. Harchelyzetben nincs lehetőség, hogy méréssel, lépéssel határozzuk meg a távolságokat. Ezért a kiképzés során olyan készségeket kell kialakítani, amelyek segítségével – saját jelenlétünk felfedése nélkül – közelítő pontossággal megállapítjuk a célok távolságát.

Ilyen módszerek lehetnek:

• távbecslés láthatóság alapján:
• távbecslés hang- és fényjelenségek alapján;
• távolság meghatározása különböző szükségeszközök vonásértékei alapján;
• távolság meghatározás műszerrel.

Távbecslés

Harcban, a céltávolság meghatározásának alapvető formája a becslés, amely történhet:

• egyes tereptárgyak ismert távolságához mért összehasonlítással;
• tárgyak láthatósága és látszólagos nagyságának mértéke alapján;
• a két eljárás együttes alkalmazás útján.

Az ismert távolsághoz mért összehasonlításnál a távbecslő a cél, vagy a tárgy felfedezése után (amelynek távolságát meg kell határozni) összehasonlítja a terepen a célig (tárgyig) levő távolságot az ismert távolsággal, vagy gondolatban felrakja ezt a távolságot annyiszor, ahányszor a cél távolságához szükséges.

A tárgyak (célok) láthatósága és látszólagos nagysága alapján történő távolság meghatározásánál a pontosságot befolyásolja a feladatol végrehajtó személy látóképessége is.

Különböző távolságokon a tárgyak (célok) az alábbi részletességgel láthatók: A távolságok megállapításának pontossága a láthatóságon kívül függ:

tárgyak (célok) méreteitől;

körvonalainak megvilágítottságától;

a környezethez viszonyított színétől és megvilágítottságától.

Távbecsléskor a távolságokat 50 méterekre kikerekítve kell meghatározni. Távbecslési vázlat:

A távbecslési gyakorlatok végrehajtásáról „távbecslési vázlatot vezetünk. A terep és a távbecslési vázlat összehasonlítása a 185. sz. ábrán látható.

A távolság meghatározása lépéssel.

A távolságok megállapításának egyik módja – a gyakorlások során – a lépes mérés. Első és igen fontos ténykedés a saját lépéshossz lemérése, amelynek alapján kifejezhető a cél (tárgy) távolsága méterben. A lépéseket általában kettesével számoljuk.

Pl.: a gyakorlatot végrehajtó katona 1000 m távolságon 640 kettős lépést számolt;

• kettős lépés hossza = 1000/640= 1,56 m

ugyanazon a távolságon a második alkalommal 660 kettős lépést számolt,

• kettős lépés hossza =1000/660= 1,52 m

A kettős lépés középértéke:

1,52 + 1,56/2= 1,54 m.

Ebből megállapítható, hogy 1 lépés hossza 0,77 m.

A lépések átszámítása.

Amikor már ismerjük lépésünk valódi hosszát, nem nehéz átszámítani a lejárt távolságot méterekre is. Erre azért van szükségünk, mert csak a méterre átszámított távolságokat tudjuk azután a térképre is átszerkeszteni, továbbá a métereknek megfelelően tudunk a fegyverünkön irányzékot állítani.

Lépés átszámítása méterre:

Lépések száma/4×3 vagyis

a lépések számát oszlani kell 4-gyel és szorozni 3-mal.

PL: 660 lépést léptünk, tehát a képlet alkalmazásával ennek métertávolsága =495 m, kikerekítve: 500 m.

b) Méter átszámítása lépésre:

méter/3×4 vagyis

a méterek számát osztjuk 3-mal és szorozzuk 4-gyel. Ezt a képletet a gyakorlatban nem szoktuk alkalmazni.

A képletek alkalmazásán túl célszerű megjegyezni az alábbi összehasonlító adató-K3t.

25 m	=	33 lépés	25 lépés =	19 m
50 m	=	67 lépés	50 lépés =	37 m
100 m	=	133 lépes	100 lépés =	75 m
200 m	=	267 lépés	200 lépés =	150 m
500 m	=	667 lépés	500 lépés =	375 m
800 m	=	1067 lépés	800 lépés =	600 m
900 m	=	1200 lépés	900 lépés =	675 m
1000 m	=	1333 lépés	1000 lépés =	750 m

A fentiekből a jobb oldali rész szükséges a mindennapi munkánkhoz, tehát a lépésnek megfelelő méterértékek.

A távbecsléssel és lépés méréssel a célokat csak távolságban tudtuk meghatározni, így a módszerek nem adnak pontos eredményeket.

Szögbecsléssel a terepen felderített célokat az álláspontunktól egy alapirányra vonatkoztatva irányban pontosan meghatározhatjuk.

A szögbecslés mértékegységei:

• a fok (egy teljes kör 360°)
• a vonás (egy teljes kör 6000 v (vonás) írásmódja 60-00).

Célmeghatározás szögbecsléssel

A szögbecslés gyakorláshoz megállapítjuk az alapirányt és ahhoz vonatkoztatva végezzük el a célmeghatározásokat.

A szögbecslést a tűzfeladatok végrehajthatósága szempontjából kiegészítjük távbecsléssel is.

Törekedjünk arra, hogy az alapiránytól a célokig becsült szögek hibája ne haladja meg az 50 vonást.

E módszer alkalmazásával közelítő pontossággal meghatározhatók a cél leküzdéséhez szükséges adatok.

A gyakorlati ténykedések során általában a fokok helyett a vonásértékeket alkalmazzuk. Tereptárgyak szögértékei.

Példa a táblázat használatához Szögértékünk =127°

90° = 15-00 vonással

37°— 06-17 vonással

127°=21-17 vonással

Célmeghatározás vonásértékekkel A célmeghatározás alábbi módjának alkalmazásához ismernünk kell a hossz- és szögértékek közötti összefüggéseket is.

A vonásrendszer előnye a fokrendszerrel szemben az, hogy lehetővé teszi a gyors és könnyű áttérést a szögmérésről a távolság mérésre és fordítva. Ezért kiválóan fel tudjuk használni a célok távolságának meghatározásához.

A vonásképlet alkalmazása

A fenti képletből kitűnik, hogy egy vonás hossza egyenlő a távolság ezredrészével.

Az ív hosszát vonásokkal a következő képlettel fejezhetjük ki:

i= v/1000 * t

Kis szögek mérésénél az ívet és annak megfelelő érintőt egyenlőnek vehetjük. Ezt az érintőt m-mel jelöljük és a képletből felállítunk egy arányosságot:

m:t-v:1000

Ezt az arányosságot vonás képletnek nevezzük.

Ebből, miután a távolságokra vagyunk kíváncsiak, akkor a képlet az alábbi:

t=1000 * m / v

Pl. egy 4 m magas célt a terepen 0-10 vonás alatt látunk, határozzuk meg annak távolságát.

Megoldás: t=1000 * 4 / 10 =400 m

Természetesen, hogy a fenti képletet alkalmazni tudják a célok távolságának meghatározásához, ismerni kell néhány tárgy vagy cél magasságát is.

PL
közepes termetű ember	1,7 m
kerékpáros	1,75 m
távbeszélő oszlop	6-10 m
távbeszélőoszlopok távolsága	50 m
parasztház magassága	6-8 m
fal magassága kb.	12-15 m
vasúti kocsi magassága	3,8-4,3 m
személygépkocsi magassága	1,7 m
tehergépkocsi magassága	2,5-3 m
harckocsi magassága	2,7-3 m

Szükségeszközök vonásértékei

A vonás a cél (tárgy) látószöge. Azonban minden esetben nem áll rendelkezésünkre műszer, amelynek segítségével megállapítjuk, hány vonás alatt látjuk, az adott ismert méretű célt.

A műszer nélkül történő vonásmérést teszik lehetővé a szükségeszközök.

– 20 filléres vastagsága	0-02 vonás
– gyufaszál hosszúsága	0-85 vonás
– gyufaszál vastagsága	0-03 vonás
– hüvelykujj	0-48 vonás
– mutatóujj	0-33 vonás
– középsőujj	0-35 vonás
– kisujj	0-30 vonás
– négy ujjunk együtt	1-00 vonás
– öt ujjunk együtt	1 -50 vonás
-gyufásdoboz hosszabb éle	0-90 vonás
– gyufásdoboz középső éle	0-60 vonás
– gyufásdoboz kisebb éle	0-30 vonás
-ceruza	0-12 vonás

A vonásértékkel történő távolság-meghatározás sorrendje:

• keressünk a cél közelében olyan tárgyat, amelynek a méretét ismerjük (ha a cél mérete előttünk ismeretlen);
• állapítsuk meg a cél (tárgy) vonásértékét (mérésnél) ujjunkat, ceruzát, gyufásdobozt stb. a szemünktől 60 cm távolságra tartunk;
• a cél (tárgy) valóságos méretét szorozzuk meg 1000-rel és osszuk el a mért vonások számával.

PL: a cél ismert magassága 15 m. A szemtől 60 cm-re tartott gyufásdobozzal mértünk, annak kisebb éle (0-30) fedi a célt. Mennyi a távolsága?

Megoldás:

t=1000 * m / v azaz 1000 * 15 / 30 = 500 m

Távolság megállapítása vonalzóval

A mérés végrehajtásának sorrendje:

• a vonalzót tartsuk 60 cm-re a szemünktől;
• mérjük meg a cél (tárgy) magasságát vagy szélességét méterekben;
• alkalmazzuk az alábbi képletet:

t = cél magassága / m/m

Az ábrán látottak megoldása:

t = 600 cm / 0,8 * 60 = 45000 = 450 m

A fentieken kívül a távolság meghatározásának még több módja van, melyekkel itt részletesen nem foglalkozunk.

Köszönöm a figyelmet!