tömegpusztító fegyverek

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Tömegpusztító fegyverek

Tömegpusztítók azok a fegyverek, amelyek alkalmazása következtében a személyi állomány, a fegyverzet és harci technika nagy területen, rövid idő alatt tömegesen elpusztul vagy harcképtelenné válik, ugyanakkor pusztító hatásukat hosszú időn keresztül képesek megőrizni.

Ezek közé tartozik:

  • az atomfegyver;
  • a vegyi fegyver és
  • a biológiai fegyver.
Készítette: Wikimedia Commons, User:Andux, User:Vardion, and Simon Eugster, CC BY-SA 3.0,

 

Az atomfegyver

Az atomfegyver a leghatásosabb tömegpusztító fegyver. Hatása az atommag belső energiájának hirtelen történő felszabadításán alapszik. Ez az atomrobbanás. Ekkor a másodperc tört része alatt hatalmas energiamennyiség szabadul fel. Ez képezi az atomfegyver hatóerejét.

Az atomfegyver pusztító hatásának tényezői

Az atom robbanás kor felszabaduló energia különböző formában és módon fejti ki káros hatását. Ezek az atomfegyver pusztító hatásának tényezői, amelyek a következők:

  • a lökéshullám:
  • a fénysugárzás;
  • az áthatoló sugárzás és a sugárszennyezés.

Az első három hatás a robbanást követő első percekben hat, míg a sugárszennyeződés a robbanás után huzamos ideig fejti ki hatását.

Az atomfegyverek gyártása során ma már meghatározható (irányítható), hogy ezen hatástényezők közül melyik okozza a fő pusztítást. Ezek az irányított hatású atomfegyverek. Ilyen az úgynevezett „neutron fegyver” is, amelynek robbanásakor a fő pusztító hatástényező a neutron sugárzás.

A neutronfegyver robbanásakor a robbanást követő néhány (10-15) másodpercig az élő szervezetre káros, nagy mennyiségű neutron részecskék áramolnak ki. Pusztító hatását érzékeltetjük: pl. 1 kilotonna hatóerejű neutron fegyver robbanásakor a nyíltan elhelyezkedő élőerőt a robbanás epicentrumától számított 1400 m távolságig harcképtelenné teszi. A neutronfegyver hatása ellen megbízható védelmet nyújtanak elsősorban a műszaki létesítmények, a mellvéd alatti fedezékek, lövészárkok. Eredményesek lehetnek a mély bombatölcsérek, nagyméretű fatörzsek és a terepen található egyéb létesítmények, A harcjárművek páncélzatának neutronvédő-képessége 1/3-a, 1/2-e a gamma sugárzás elleni védelemhez képest.

Készítette: United States Department of Energy – This image is available from the National Nuclear Security Administration Nevada Site Office Photo Library under number XX-33.This tag does not indicate the copyright status of the attached work. A normal copyright tag is still required., Közkincs,

A lökéshullám az atomrobbanás rombolást, mechanikai sérülést okozó hatástényezője, amelyet a robbanás centrumától minden irányban nagy sebességgel terjedő összenyomott és mozgásba hozott levegőrétegek képeznek.

A fénysugárzás forrása az atomrobbanás tűzgömbje. A fénysugárzás csak néhány másodpercig tart. E rövid ideig tarló hatás ellenére, az atomrobbanás helyétől való távolságtól és a meteorológiai viszonyoktól, valamint a terepjellegétől függően a gyúlékony anyagok lángra lobbannak, a nem gyúlékony anyagok megolvadnak, deformálódnak.

Az áthatoló sugárzás a radioaktív sugárzás, amelyet érzékszerveinkkel érzékelni nem tudunk. A sugárzás hatására egyes anyagok atomjai radioaktívvá (sugárzóvá) válnak és az emberi szervezet működése károsan megváltozik, amely a sugárbetegség kialakulásához vezet.

Az áthatoló sugárzás hatására az optikai eszközök elhomályosodnak, a fényérzékeny fényképészeti anyagok megfeketednek, az elektronikus különösen a félvezető elemeket tartalmazó – műszerek üzemképtelenné válhatnak.

Az áthatoló és más radioaktív sugárzások pusztító hatását a sugáradag (dózis) nagyságával jellemezzük.

A robbanás centrumától való távolság növekedésével az áthatoló sugárzás adagja csökken. Az áthatoló sugárzás annál jobban gyengül, minél nagyobb vastagságú és sűrűségű közegen halad keresztül. így például:

  • a gépkocsi felére,
  • a páncélozott szállító harcjármű negyedére,
  • a harckocsi tizedére,
  • a fedezékek és a lövészárkok huszadára,
  • az óvóhelyek ötszázadára csökkentik a sugáradagot

A sugárszennyezést az atomrobbanáskor keletkező négymennyiségű sugárzó anyagok okozzák. A legnagyobb mennyiségű sugárzó anyag a földi atomrobbanáskor keletkezik. A sugárzó anyagok a robbanás felhőjéből a föld (víz) felületére fokozatosan kihullva, a felhő haladási irányában sugárszennyezett területet hoznak létre, amelyet felhőnyomnak nevezünk.

A sugárszennyezett terület nagysága, a szennyezettség foka függ a hatóerő nagyságától, a robbanás módjától és a meteorológiai viszonyoktól. A felhőnyom területe sokszorta nagyobb, mint a robbanás körzetében létrejön szennyezett terület

A terep sugárszennyezettsége a robbanás körzetében és a felhőnyom nem egyenletes. A sugárzás a robbanás centrumától a távolság növekedésével és a felhőnyom tengelyétől a széléig fokozatosan csökken.

A sugárzó anyagok állandó bomlása miatt a sugárszennyezett körletek aktivitása és méretei az idő múlásával csökkennek.

A kihullott sugárzó anyagok bomlását az élő szervezetre káros sugárzás kíséri. Ezért a sugárszennyezett terepen keletkezett sugárzás épp úgy, mint az áthatoló sugárzás, ionizáló hatású és sugárbetegséget okoz.

Ha a sugárzó anyagok a légzőszerveken és a gyomor bélcsatornán keresztül a szervezetbe jutnak, ugyancsak sugárbetegséget okoznak. Sugárzó anyagokkal szennyezett fegyverzet és harci technika kezelése közben a személyi állomány sugársérülést szenvedhet.

Az atomrobbanás módjai

  • földi;
  • légi.

Földi atomrobbanásról akkor beszélünk, ha a keletkezett tűzgömb érinti a föld felületét. Ilyenkor gomba alakú felhő keletkezik, amely a föld felszínéről felemelt por és hamu tömege miatt sötét, szinte fekete színű. A robbanás hatására a föld felületén tölcsér keletkezik, amelynek mérete a robbanás hatóerejétől és a talaj milyenségétől függ.

A felhőbe felemelt por és hamu elkeveredve a robbanási termékekkel sugárzóvá válik, majd a szél irányának megfelelően mozogva kiszóródik, aminek következtében a terep erősen sugár szennyeződik.

Légi atomrobbanáskor a keletkezett tűzgömb nem érinti a föld felületét. A keletkezett gomba alakú felhő szára nem érintkezik a földről felemelkedő poroszloppal és a robbanási felhő szinte világos színű, míg a felemelkedő poroszlop sötét színű.

A légi atomrobbanás lehet alacsony és magas. A terepen csak az alacsony légi robbanások epicentrumainak közelében jön létre jelentős sugárszennyeződés. A robbanási felhőnyomon a sugárszennyezés jelentéktelen és nincs lényeges kihatással a csapatok tevékenységére.

A vegyi fegyverek

Vegyi fegyvereknek nevezzük a tömegpusztító fegyvereknek azt a csoportját, amely a különböző vegyületek fizikai, kémiai, biokémiai és biológiai tulajdonságainak, illetve hatásának kihasználásán alapszik

Vegyi fegyver alatt tágabb értelemben a mérgező harcanyagokat, ködképző és gyújtóanyagokat, valamint ezek alkalmazási eszközeit értjük. Szűkebb értelemben csak a mérgező harcanyagokat soroljuk ide.

A mérgező harcanyagok csoportosítása

Mérgező harcanyagoknak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek harctéri viszonyok közölt alkalmasak arra, hogy hatásukkal a személyi állomány harcképességének ideiglenes vagy végleges elvesztését okozzák.

A mérgező harcanyagok nagy területen az élőerő tömeges pusztulását vagy sérülését okozhatják, behatolhatnak a technikai eszközökbe, fedezékekbe és épületekbe. Előidézhetik a terep, ruházat, felszerelés, fegyverzet és technika, élelem és ivóvíz, valamint a különböző anyagok szennyeződését.

A szervezetre kifejlett halasuk szerint a mérgező harcanyagok a következő csoportokba oszthatók:

  • idegbénító hatásúak, amelyek a központi idegrendszerre hatnak;
  • hólyaghúzók, amelyek a bőrfelületre hatnak, de károsítják a szemet, a légző- és emésztőszerveket is;
  • általános hatásúak, amelyek elsősorban a vért mérgezik, de az egész szervezetre károsan hatnak;
  • a fojtók, amelyek a légzőszervekre fejtik ki hatásukat;
  • pszicho kémiai anyagok.

Attól függően, hogy mennyi időn keresztül képesek megőrizni hatóképességüket, a mérgező harcanyagokat kél csoportra osztjuk; maradókra és illanókra.

A mérgező harcanyagok közül azokat, amelyek a terepen néhány perctől egy óra időtartamig megmaradnak; illanónak, amelyek néhány óráig, vagy ennél hosszabb ideig megőrzik hatásukat: maradónak nevezzük.

A mérgező harcanyagok jellemzése és hatása az élő szervezetre

Idegbénító hatású mérgező harcanyagok:

  • a szarin.
  • a szomán és
  • a „V-gáz típusúak.

Csaknem teljesen szagtalan, színtelen vagy halványsárga folyadékok. Télen nem fagynak meg. Nyáron néhány órától néhány napig is megmaradnak a terepen. Hatásukat belégzés útján a szervezetbe jutva, de a bőrön át is kifejtik. Jelenlétüket csak vegyi-jelző és felderítő műszerekkel, illetve készülékkel lehet megállapítani.

A mérgezés tünetei:

  • a pupillaszűkület (miózis), látás homályosulása;
  • nyálazás, nehéz légzés, erős izzadás;
  • émelygés, hányás;
  • fokozódó görcsök;
  • általános mozgási gyengeség;
  • ájulás, eszméletvesztés, majd erős görcsök közepette a légzőszervek bénulása következtében beáll a halál.,

Igen jellegzetes és észlelhető tünet a pupillaszűkület (a miózis), amely már a hatáskifejtés első szakaszában fellép.

Hólyaghúzó hatású mérgező harcanyagok közül a kénmustár a legjellemzőbb.

A kénmustár világos vagy halvány barna színű olajos folyadék, szaga a fokhagymához vagy a mustárhoz hasonló. Maradó mérgező harcanyag. A levegőn lassan párolog. Hatását a terepen nyáron néhány napig, télen több hétig is megőrzi. Hatását elsősorban bőrön keresztül, de gőzeinek belégzése útján is kifejtheti.

A hólyaghúzó mérgező harcanyagok a szervezet minden olyan szövetét megtámadják, amellyel érintkezésbe kerülnek. Elsősorban a bőrt. a szemet, a légző- és emésztő-szerveket támadják meg. A bőrfelületen nehezen gyógyuló hólyagokat idéznek elő. A kénmustár hatásának tünetei 4-12 óra múlva jelentkeznek. Nagyobb bőrfelület szennyeződése és a védelmi rendszabályok elmulasztása esetén a halál is bekövetkezhet.

Az általános hatású mérgező harcanyagok közül legfontosabb:

  • a ciánhidrogén (kéksav) és
  • a klórcián.
  •  
  • Tünetei:
  • fémes íz a szájban, a torok ingerlése;
  • szédülés;
  • gyengeség, félelemérzet;
  • lassul az érverés;
  • a pupillák kitágulnak;
  • eszméletvesztés;
  • erős görcsök;
  • izmok elernyedése;
  • a légzés ritkulása, majd teljes megszűnése.

A fojtó hatású mérgező harcanyagok a foszgén típusúak.

A foszgén általános nyári hőmérsékleten színtelen gáz. Szaga fülledt széna vagy rohadt gyümölcs szagára emlékeztek Illanó típusú, amely hatását nyári közepes hőmérsékleten 15-20 percen keresztül megőrzi. A foszgén főként a légzőszervekre hat. Megtámadja a tüdőhólyagocskák hajszálereinek falát és tüdővizenyő fejlődik ki.

A pszichokémiai anyagok közül a legfontosabb a NATO-hadseregben rendszeresített „BZ” jelzésű mérgező harcanyag.

Színtelen, kristályos anyag, amely aeroszol halmazállapotban, belégzés útján fejti ki hatását. A „BZ” anyag zavarja az agyi (ideg-) központokat. Hatását a belégzés után 30 perc – 1 órán belül kifejti, és megjelennek az első tünetek. A mérgezés súlyosabb esetekben 1 hétig is elhúzódhat. Általában néhány napos harcképtelenség áll elő.

A mérgezés tünetei:

  • a szellemi és fizikai képességek lelassulása, bénulása, a mérgezett egyén képtelen saját mozgásain uralkodni;
  • száraz, égő bőrfelület;
  • a száj kiszárad 3-5 órán keresztül;
  • vizelet visszatartás, székrekedés;
  • fejfájás, szédülés, tájékozódási zavarok;
  • a test hőmérsékletének emelkedése;
  • mindennemű folyadék visszautasítása;
  • hallucinációk és esetenként mániákus viselkedés;
  • nagyfokú ijedtség, amely eljuthat az erős félelem állapotáig.

A mérgezettek a „BZ” hatásának elmúlása után visszanyerik harcképességüket. Ez enyhe mérgezés és orvosi kezelés után 8-10 óra múlva következik be.

Biológiai fegyver

Biológiai fegyvernek nevezzük az emberek, az állatok és a mezőgazdasági kultúrnövények megsemmisítésére alkalmas biológiai eredetű anyagokat és eszközöket. Ezek pusztító hatásának alapját a kórokozó mikrobák (baktériumok, vírusok, rikettsiák, gombák) és a baktériumok által kitermelt mérgek (toxinok) képezik.

A biológiai eszközöket az ellenség cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban alkalmazhatja.

Biológiai harcanyagok alkalmazása esetén a személyek a következőképpen fertőződhetnek:

  • belégzik a fertőzött levegőt;
  • mikrobák vagy toxinok kerülnek a nyálkahártyájukra és a sérült bőrfelületükre;
  • fertőzött élelmiszereket vagy vizet fogyasztanak;
  • fertőzött rovarok vagy atkák csípik meg őket;
  • fertőzött tárgyakat vagy élőlényeket érintenek;
  • biológiai harcanyaggal töltött bombák, löszerek repeszétől megsérülnek;
  • fertőző betegekkel közvetlenül érintkeznek.

Ha valamilyen fertőzés bekövetkezik, a betegség nem jelentkezik azonnal.

A biológiai harcanyagok elleni védelemre gázálarcot, az összfegyvernemi védőkészletet, továbbá a különféle berendezéssel ellátott gép- és harcjárműveket; valamint műszaki építményeket használunk.

A fertőző betegségek megelőzésére és elterjedésük megakadályozására védőoltást kell alkalmazni és szigorúan be kell tartani a higiéniai rendszabályokat.

TILOS az ellenség által visszahagyott élelmiszerek és italok fogyasztása!

Ha a katona a biológia fegyver alkalmazására utaló jeleket észlel, azonnal jelentse azokat a parancsnokának!

Gyújtófegyverek

A gyújtófegyverek – mint a fegyverek egy típusa, a tömegpusztító jelleg nélküli vegyi fegyverek közé tartoznak. Bizonyos feltételek mellett azonban a gyújtófegyver hatását tekintve tömegpusztító méreteket ölthet.

A gyújtófegyver magába foglalja a gyújtóanyagokat, ezen anyagokkal töltött gyújtólőszert és a célbajuttató eszközt.

GYÚJTÓFEGYVER

Gyújtóanyagok Gyújtólőszerek Célbajuttató eszközök
     
napalm gyújtóbombák repülőgépek
termit gyújtólapok tüzérségi lövegek
foszfor gyújtó kézigránátok rakéták
pirogének tüzérségi gyújtó­lövedékek lángszórók
  reaktív gyújtólövedékek reaktív lángvetők
  napalm gyújtóaknák  

A gyújtófegyvereket:

  • a személyi állomány;
  • a fegyverzet és harci technika;
  • a szállítmányok és katonai felszerelések megsemmisítésére, valamint
  • erődítmények;
  • különböző létesítmények;
  • gabonatáblák;
  • mezőgazdasági kultúrák és nagy kiterjedésű erdőségek felgyújtására, valamint lakott területek elleni harcban alkalmazzák.

Köszönöm a figyelmet!

Duna-Ipoly Honvéd Hagyományőrző Alakulat átalakult Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület-té