Gyújtóanyagok, gyújtófegyverek elleni védelem

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Gyújtóanyagok

A napalm

A legpusztítóbb hatású gyújtóanyag. A napalm fogalmán igen sokféle anyagot értenek; mindazokat, amelyek képesek benzint vagy más könnyen párolgó éghető folyadékot jól tapadó ragacsos masszává kocsonyásítani. Ennek megfelelően a napalm tűzkeverék áll:

  • kocsonyásító anyagból (kókuszzsírsav, olajsav);
  • oldószerből (benzin, benzol);
  • minőségjavító adalékanyagokból (krezol, xilenol).

A fenti anyagok különösen a (krezol) szervezetre mérgező hatásúak, bőrre kerülve súlyos mérgezést okoz.

A napalm tűzkeverék lassabban ég, mint annak oldószere. Jellemző tulajdonsága, hogy a sűrű kocsonyaszerű anyag jól tapad a különböző tárgyak, a fegyverzet, a haditechnika felületéhez, a ruházathoz és az emberi testhez. A napalm könnyen lángra lobban, nehezen távolítható és oltható el, az égési hőmérsékletük 1000-1600 °C között változik. Égési idejük 10-15 perc között van.

Készítette: Official USMC photo by LCpl Andrew Pendracki – , Közkincs,

Termit

A napalm után a második leggyakrabban alkalmazott gyújtóanyag.

A termitet és termitkeveréket a por alakú vas és alumínium elegy képezi. Ezen kívül tartalmaznak ként és kötőanyagokat (lakk- és olajfestékeket). A termit speciális gyújtó szerkezetektől gyullad meg és égés során kb. 3000 °C hőmérsékletet fejleszt.

Az égő termit képes az acél és dúralumínium lemezeket átégetni, valamint a fémtárgyakat megolvasztani. A termitkeverékek a levegő oxigénje nélkül is égnek, mivel összetételükben igen sok fém oxid van.

A termitet a gyújtólövedékek és aknák, kis űrméretű gyújtóbombák, gyújtó kézigránátok feltöltésére, továbbá a különböző gyújtóbombák gyújtószerkezeteiben is alkalmazzák.

Foszfor

A közönséges fehér foszfor szilárd, viasz szerű mérgező anyag, amely a levegőn meggyullad és nagy mennyiségű sűrű, maró fehér füst képződésével energikusan ég. A foszfor égési hőmérséklete 1200 °C. Az égő foszfor súlyos, fájdalmas és nehezen gyógyuló égési sebeket okozhat.

A foszfort gyújtólövedékek, gyújtólapok, ködképző lőszerek tölteteként, valamint a gyújtóbombák és gyújtó repeszaknák gyújtószerkezeteiben alkalmazzák.

Pirotechnikai gél

A pirotechnikai gélek fémekkel kevert gyújtóelegyek. Összetételük lehet por vagy reszelék alakban magnézium, folyékony bitumen és más nehéz olajszármazékok, továbbá oxidáló anyagokként nátrium-nitrát. A pirotechnikai gél fehér vagy világos sárga kézi kenőcshöz hasonló gyújtóanyag, égési hőmérséklete 1600-2000 °C között mozog, bombák töltelékeként alkalmazzák.

A gyújtóanyagok alkalmazási (célba juttató) eszközei

A gyújtófegyverek felosztásánál megkülönböztettük a gyújtólőszereket és a célba ­juttató eszközöket.

A szárazföldi csapatok gyújtóeszközei

A lángszórók

A lángszóró a közelharc egyik leghatásosabb fegyvere, melyet az élőerők, erődök, harckocsik, tüzelőállások megsemmisítésére, erdők, bozótos területek és más könnyen éghető tárgyak felgyújtására alkalmaznak.

A képet Készítette: Ismeretlen – This tag does not indicate the copyright status of the attached work. A normal copyright tag is still required. See Commons:Licensing for more information., Közkincs,

 

Fajtájuk szerint megkülönböztetünk háti (könnyű) és harcjárműre szerelt nehéz lángszórókat.

Készítette: Unknown USMC photographer – This media is available in the holdings of the National Archives and Records Administration, cataloged under the National Archives Identifier (NAID) 532440., Közkincs,

Lángvetők

A kézi páncéltörő fegyverekhez hasonlítanak, működési elvük is megegyezik. Az eltérés a lőszerben van. Töltetük napalm, amely lehet öngyulladó vagy hagyományos tűzkeverék.

Gyújtólövedékek, aknagránátok

A tüzérség különböző rendeltetésű és űrméretű gyújtólövedékeket alkalmazhat. Rendeltetésük szerint az alábbi csoportosítású gyújtólövedékek vannak:

  • gyújtólövedékek;
  • páncéltörő gyújtólövedékek;
  • világító lövedékek vagy gránátok.

A gyújtólövedékek töltete napalm, foszfor vagy termit. Ezeket élőerők megsemmisítésére, fedezékek és erődök felgyújtására alkalmazzák.

Gyújtó napalmaknák

Műszaki zárak rendszerében vagy külön telepítik. Részei egy tartály, rendszerint 50-200 literes hordó vagy műanyag kanna, megtöltve napalm tűzkeverékkel, a tartály aljára 200-500 g trotilt helyeznek el, a tűzkeverék gyújtására gyújtószerkezetet alkalmaznak. A gyújtóaknákat rendszerint földbe süllyesztve telepítik és gondosan álcázzák. Indításuk elektromosan időzített vagy érintésre történő gyújtással történhet. Robbanáskor 4-50 m sugarú körben fejti ki hatását.

Láng kézigránátok

A láng kézigránátok különböző típusa ismeretes:

Egyik változatukat foszforral vagy termit eleggyel töltik meg, és mechanikai gyújtóval szerelik fel. Súlyuk 1 kg.

Másik változat (gyújtópalackok) öngyulladó folyadékkal vannak töltve, a palack üvegből készül, harcjárművek felgyújtására, főleg utcai harcokban alkalmazzák. Súlyuk 1 kg.

A légierő gyújtóeszközei

A gyújtóbombák, gyújtótartályok, gyújtólapok. Az élőerők harcképtelenné tételére, menetoszlopok, katonai, ipari objektumok, erdőségek bozótos területek, érett vetések felgyújtására és ily módon tűz által történő elpusztítására alkalmazzák.

A gyújtófegyverek elleni védelem

A gyújtófegyverek hatásai ellen eredményesen tudunk védekezni, ha ismerjük a fegyver tulajdonságait és betartjuk az ellene való védelem rendszabályait. A katonák gyújtófegyverek elleni személyi védelmét szolgálják az alábbi eszközök:

  • különböző típusú műszaki létesítmények (óvóhelyek, mellvéd alatti fedezékek, fedett árkok, lövészárkok és kihasználjuk a terep védőképességeit;
  • különböző típusú harcjárművek;
  • az egyéni vegyivédelmi eszközök, a ruházat, sátorlap, pokróc;
  • különböző lángmentes álcázó eszközök;
  • tűzoltó eszközök, sáncszerszámok stb.

Ha az ellenség részéről gyújtófegyver alkalmazásával számolni kell, minden katona kötelessége az alábbi megelőző rendszabályokat foganatosítani:

  • közvetlen környezetből az éghető tereptárgyakat el kell távolítani;
  • a harcjárművet lehetőleg fedett helyen elhelyezni és ponyvával letakarni;
  • rendszeresített tűzoltó készülékeket előkészíteni (ellenőrizni);
  • a védőeszközöket előkészíteni.

A katona tevékenysége az ellenség által alkalmazott gyújtófegyverek következményeinek felszámolásakor:

Ha az ellenség közvetlen csapást mér, a lehető leggyorsabban fedezékbe vagy óvóhelyre, harcjárműbe kell vonulni. Amennyiben ez nem lehetséges, összfegyvernemi védőköpenyt lepelként fel kell venni. Hatékony eszköz lehet köpeny vagy pokróc magunkra való terítése.

Amennyiben tűzkeverék került a ruházatra, az égő ruhát gyorsan le kell dobni. Kis mennyiségű égő gyújtóanyag eltávolítása céljából az égő helyet szorosan be kell takarni az öltözék ujjával, a köpeny szárnyával, az összfegyvernemi védőköpennyel, nedves anyaggal, földdel, iszappal vagy hóval.

Jelentős mennyiségű égő gyújtóanyag emberi testre jutása esetén az oltáskora sérültet köpennyel vagy összfegyvernemi védőköpennyel kell letakarni, bő vízzel leönteni, majd földdel vagy homokkal kell beszórni. Ezen eszközök hiányában a tüzet földön történő hengergetéssel is le lehet oltani. Nagyon fontos, hogy gyorsan cselekedjünk (a tűz keletkezésének pillanatában tudjuk az oltást legeredményesebben végezni, és a sérülést elkerülni vagy csökkenteni).

Az égő gyújtóanyag eloltása után a sérültnek – ha van – erős fájdalomcsillapítót adunk, majd az égések helyein a felsőruha és a fehérnemű darabjait óvatosan kivágjuk és az odaégett darabok kivételével részben eltávolítjuk.

A gyújtóanyag öngyulladásának megakadályozása céljából oltás után a sérült helyekre vízzel átitatott kötést kell tenni és a felső ruhát ugyanezzel kell benedvesíteni.

Tűz esetén a tűzkörzetben levő fegyverzetet, harci-technikát, szállítmányt és egyéb eszközöket gyorsan ki kell üríteni, és a kiürítés során keletkezett tűzgócokat el kell oltani.

A fegyverzeten, harci technikán, szállítmányon és építményeken a gyújtóanyag oltása történhet:

  • a harci technikához rendszeresített tűzoltókészülék felhasználásával;
  • földdel, homokkal, iszappal vagy hóval történő letakarással;
  • kéznél levő eszközökkel (ponyvákkal, zsákvászonnal, összfegyvernemi védőköpennyel stb.) való leborítással;
  • rendeltetésszerű vagy helyileg készített tüzcsapók felhasználásával.

Egyéni és kollektív vegyivédelmi eszközök

A tömegpusztító és gyújtófegyverek elleni védelem megköveteli, hogy harcban a személyi állomány részére megfelelő védettséget biztosítsunk a mérgező, sugárzó és biológiai harcanyagok hatásai ellen. Ezt a célt szolgálják a személyi védelem eszközei, melyek az egyéni és kollektív vegyivédelmi eszközökre csoportosíthatók.

Az egyéni vegyivédelmi eszközök magukba foglalják:

  • a légzőszervek védőeszközeit (gázálarcok, oxigénlégző készülékek), és
  • a bőrvédő eszközöket (összfegyvernemi védőkészlet, védőruha).

 

Készítette: Bognár Csaba – a felküldő saját munkája, CC BY-SA 3.0,

A kollektív védőeszközök lehetnek különleges berendezéssel ellátott építmények, óvóhelyek és harcjárművek.

Folytatása következik!

Köszönöm a figyelmet!

Duna-Ipoly Honvéd Hagyományőrző Alakulat átalakult Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület-té