A katona mint figyelő
A figyelés felderítési módszer. A harcterületen történteket szemmel vesszük észre. A figyelést a fülelés egészíti ki. A figyelés és fülelés célja az ellenség időbeni felismerése, a meglepés megelőzése és adatszerzés az ellenségről.
A harctevékenység minden fajtájában, továbbá menetek, pihenők alatt, vagy körletben levő alegységek biztosításánál meghatározó szerepe van a jól megszervezett figyelő rendszernek.
A figyelést minden katona minden harcfajtában külön parancs nélkül állandóan végzi. A katona mint figyelő külön feladatot is kaphat. A figyelőként kijelölt katona feladatai lehetnek:
- az ellenség tevékenységének figyelése;
- a szomszédok helyzetének vagy a parancsnok jelzéseinek figyelése, továbbítása.
Figyelünk szemmel és optikai eszközökkel. A figyelés adjon választ a következő kérdésekre:
- hol van az ellenség?
- milyen erős?
- hol vannak a vezetési pontok?
- hol vannak a nehézfegyverek?
- hol vannak az akadályok?
- milyen ténykedést végez?
Különösen fontosak
- az atom- és vegyi fegyverek alkalmazási jelei (pl. a csapatok visszahúzódnak);
- ismeretlen harci technika;
- az ellenség első felbukkanása;
- az ellenség harckocsijai;
- az ellenség felderítő erői;
- beásási munkálatok;
- az ellenség helyzetének hirtelen változása.
A harcfeladat mellett a katona figyelési feladatot is kaphat. Ehhez meghatározzuk:
- a figyelés helyét és annak műszaki kiépítését;
- a figyelés irányát, szektorát, vagy objektumát;
- a tájékozódási pontokat és azok távolságát;
- különösen figyelendő terepszakaszokat vagy irányokat;
- a jelentés összeköttetés rendjét;
- a figyelőhely elfoglalásának útvonalát;
- a magatartást ellenség közeledtekor;
- a figyelés kezdetét és befejezését.
A figyelő elsősorban a figyelési feladatot teljesíti. Az ellenséggel csak akkor harcol, ha közvetlen veszély fenyegeti.
A figyelőhely kiválasztása
A figyelőhely kiválasztásánál, berendezésénél és álcázásánál a katona vegye figyelembe, hogy az biztosítsa;
- az ellenségre és a terepre való jó rálátást;
- a figyelőhely jó álcázását;
- a megfelelő védelmet az ellenség tüzével szemben;
- az összeköttetést (a figyelőhely legyen fedetten megközelíthető).
A figyelő mindig úgy helyezkedjen el, hogy ne rajzolódjon ki körvonala a háttérben, használjon ki minden természetes és mesterséges tereptárgyat.
Erdőben a katona a figyelőhelyet fákon válassza meg. Erre a legalkalmasabb az erdőszéltől 50-100 méterre, esetleg magaslati helyen levő fa, amelynek sűrű lombkoronája van. Télen csak tűlevelű fák alkalmasak figyelőhely berendezésére.
Bokros-cserjés terepen a figyelőhelyet a bokrok-cserjék mögött, vagy alatt kell kiválasztani úgy, hogy a növényzet a kilátást ne zavarja, ugyanakkor tökéletes álcázást biztosítson
Sziklás-köves terepen kerülni kell a terep általános jellegének megbontását. Tilos a kövek összerakásával mesterséges kőrakást létrehozni, mert a kövek eltérő színe árulójel lehet.
A figyelőhelyeket ilyen terepen nagyobb sziklák, kövek mögött vagy mellett kell kiválasztani.
Igen eredményesen alkalmazható ilyen terepen a mesterséges sziklafigyelő. Az így elkészített figyelőhelyet úgy kell beilleszteni a környezetbe, hogy az attól ne üssön el. 190
A terep, illetve a terepen található különböző mesterséges tereptárgyak jellegének megfelelő mesterséges figyelőhelyeket készíthetünk. Ilyenek lehetnek:
- temetőben sírhalomnak;
- kivágott erdő helyén fatönknek;
- réten szénaboglyának;
– buckás-homokos terepen fóldhányásnak álcázott figyelőhelyek. Ezeket úgy kell elkészíteni és elhelyezni, hogy a tereptárgyak általános jellegével megegyezzenek
A figyelőhelyet aszerint kell kiválasztani, hogy észrevétlenül elfoglalható és elhagyható legyen!
A figyelés végrehajtása
A figyelő magatartása a figyelőhelyen olyan legyen, hogy az ellenség ne vegye észre.
Gyors mozdulatokat ne végezzen, a mozgást a fedezéken kívül általában kerülje. Kényelmetlen testtartás fárasztó és nyugtalanító.
Papírokkal és távcsővel rejtetten dolgozzon. Tüzet csak közvetlen veszély esetén és parancsra nyithat.
A terep megfigyelésének alapjai. Jegyezze meg a terep beosztását:
- előtér;
- középtér;
- háttér;
A figyelést szemmel, rendszeresen végezze. Gyanús helyeket jobban figyelje meg. Sokáig ne nézzen egy pontra.
Különösen figyelje meg a rejtőzésre, fedezésre alkalmas helyeket. A változásoknak nagy figyelmet szenteljen.
A tárgy körvonala jobban felismerhető, ha felváltva, más közelben levő pontokra is figyelünk.
Figyelési módok:
Pontfigyelést akkor kell alkalmazni, ha egy meghatározott – korábban már felfedett – objektumot (célt) folyamatosan figyelemmel kísérünk, abból a célból, hogy helyében, állapotában, tevékenységében beállott változásokat azonnal észlelni tudjuk.
A figyelő a részére meghatározott figyelési sávon belül az ellenség tevékenységét -a terep jellegétől függően – megfigyelheti lépcsőzetesen, vagy sugárszerűen.
Lépcsőzetesen kell folytatni a figyelést akkor, ha a terep a figyelési sávban keresztirányban átszeldelt.
A sugárszerű figyelés módszerét akkor kell alkalmazni, amikora figyelési sáv függőleges (hossz-) irányban átszeldelt. Ilyenkor jobbról-balra haladva kell a figyelést végrehajtani.
A figyelő a célokat, objektumokat általában áruló jelük alapján deríti fel. A különböző tüzelőállások, lövész- és közlekedőárkok áruló jelei:
- a mellvéd kiemelkedése a talajból és rajta a növényzet elsárgul;
- a lőrések előtt a növényzet leég, télen a hó fekete színt kap;
- az árkok vonalvezetése a terepből kiemelkedik, kontúrja sötétebb színű mint a környező terep;
- a tűzfegyverek helyét – ezáltal ezek tüzelőállásait is – nappal kékes szintű torkolat-füstjük, éjszaka vöröses torkolat-lángjuk árulja el.
Parancsnoki figyelőpontok, harcállás- és egyéb vezetési pontok áruló jelei:
- több irányból kitaposott ösvények, gyalogutak;
- érkező, távozó katonák;
- távbeszélő vezetékek nyomvonala;
- parancsnoki gépkocsik, motorkerékpárok, hírvivők, összekötő tisztek mozgása;
- helikopterek le- és felszállása. 196
Gép- és harcjármű oszlopok áruló jelei:
- erős motorzúgás, lánctalpak csörgése;
- felszálló porfelhő, amely nyomon követhető az oszlop haladási irányába;
- felázott laza talajon a motorok felpörgetésének hangja és fűstfelhője.
Különböző akadályok (műszaki zárak) áruló jelei:
- a telepített aknák felett a növényzet elsárgul;
- drótakadályok alatt a növényzet sötétebb színűvé válik.
Éjszaka a figyelést, füleléssel kell kiegészíteni, amelyhez a katonának ismerni kell a különböző hangok hallhatóságának távolságát:
- emberi beszéd 100-200 m-ig;
- cölöpök, karók földbeverése: – kézi erővel 300 m-ig;
– gépi erővel 500 m-ig;
- helytelenül rögzített felszerelés
(kulacs, fegyver) csörgése 300 m-ig;
- favágás 300 m-ig;
- kidöntött fa lezuhanása 800 m-ig;
- egyes lövés 3000 m-ig;
A figyelő a célokat, objektumokat általában áruló jelük alapján deríti fel. A különböző tüzelőállások, lövész- és közlekedőárkok áruló jelei:
- a mellvéd kiemelkedése a talajból és rajta a növényzet elsárgul;
- a lőrések előtt a növényzet leég, télen a hó fekete színt kap;
- az árkok vonalvezetése a terepből kiemelkedik, kontúrja sötétebb színű mint a környező terep;
- a tűzfegyverek helyét – ezáltal ezek tüzelőállásait is – nappal kékes szintű torkolat-füstjük, éjszaka vöröses torkolat-lángjuk árulja el.
Parancsnoki figyelőpontok, harcállás- és egyéb vezetési pontok áruló jelei:
- több irányból kitaposott ösvények, gyalogutak;
- érkező, távozó katonák;
- távbeszélő vezetékek nyomvonala;
- parancsnoki gépkocsik, motorkerékpárok, hírvivők, összekötő tisztek mozgása;
- helikopterek le- és felszállása. 196
Gép- és harcjármű oszlopok áruló jelei:
- erős motorzúgás, lánctalpak csörgése;
- felszálló porfelhő, amely nyomon követhető az oszlop haladási irányába;
- felázott laza talajon a motorok felpörgetésének hangja és fűstfelhője.
Különböző akadályok (műszaki zárak) áruló jelei:
- a telepített aknák felett a növényzet elsárgul;
- drótakadályok alatt a növényzet sötétebb színűvé válik.
Éjszaka a figyelést, füleléssel kell kiegészíteni, amelyhez a katonának ismerni kell a különböző hangok hallhatóságának távolságát:
- emberi beszéd 100-200 m-ig;
- cölöpök, karók földbeverése: – kézi erővel 300 m-ig;
– gépi erővel 500 m-ig;
- helytelenül rögzített felszerelés
(kulacs, fegyver) csörgése 300 m-ig;
- favágás 300 m-ig;
- kidöntött fa lezuhanása 800 m-ig;
- egyes lövés 3000 m-ig;
- sorozatlövés 5000 m-ig;
- gépkocsi zúgás
terepen történő mozgáskor 500 m-ig;
- harckocsi zúgás – terepen 2000 m-ig;
– műúton 3-4000 m-ig.
A figyelés eredménycinek rögzítése és jelentése
Ajelentés a figyelés eredményének igaz továbbítása. Tényeken alapuljon és feleljen meg a valóságnak. Legyen rövid, világos és egyértelmű.
A túlzás és hibás jelentés olyan intézkedést válthat ki, amely a csapatnak felesleges veszteséget okoz!
Különböztessük meg a jelentésben pontosan:
- amit a figyelő személyesen megállapított;
- amit vele közöltek;
- amit gyanít.
Ajelentés parancsra vagy önállóan történik. A katona az alegységen belül azonnal jelent elöljárójának vagy szomszédjának.
A figyelő az elrendelt időben, vagy sürgős esetben azonnal jelent. Ajelentés történhet:
- odakiáltással (szóban),
- jellel, jelzéssel,
- hírvivővel (szóban, írásban, vázlaton),
- technikai eszközzel (távbeszélő, rádió).
A figyelő jelentése tartalmazza:
- a figyelés időpontját;
- a figyelés tárgyát;
- az objektum helyét;
- az objektum magatartását;
- saját további ténykedését.
A figyelés eredményeit, a felderített célok helyét, a megfigyelés időpontját a figyelő figyelési naplóban, vagy figyelési vázlaton rögzíti. A felderített célok helyének és távolságának meghatározásához a figyelő a tájékozódási pontok vázlatát alkalmazza.
A rögzített adatokat a meghatározott módon és időben a figyelő köteles jelenteni a kiküldő, a feladatot meghatározó parancsnoknak.
198
A katona mint hírvivő
A katona mint hírvivő felelős ajelentés gyors és pontos továbbításáért. Legyen különösen gyakorlott a
- tájékozódásban;
- a gyors és fedett mozgásban;
- a gyors felfogásban.
Feladatát a következőkkel határozzák meg:
- a jelentést fogadó tartózkodási helye,
- a címzett,
- a jelentés tartalma,
- a hírvivő menetvonala,
- a feladat a jelentés átadása után.
A jelentést jól vésse be; ennél nem a szavak, hanem a tartalom a fontos. Adatokat, neveket többször ismételje, vagy jegyezze fel.
Lehetőség esetén a hírvivő az útvonalakat térképen vagy terepen előre tanulmányozza.
Ha ellenségbe ütközik, térjen ki, csak önvédelemből harcoljon. Fogságba esés esetén az írásbeli jelentést semmisítse meg, szükség esetén nyelje le.
Ha sebesülés miatt a jelentést nem tudja továbbítani, más katonákat „Fontos jelentés!” felhívással szólítson fel és adja át a jelentést.
Ha ajelentés fenyegető veszélyt tartalmaz, akkor az elöljárónak, akikkel találkozik, jelentse.
Az útközben tapasztaltakat a címzettnek jelentse.
A rendeltetési helyhez (harcálláspont, figyelőpont) közeledve ügyeljen, hogy az ellenség ne figyelhesse meg. A kitaposott utakat kerülje, gépjárművét oldalt, álcázva állítsa meg.
Fontos jelentést vivő hírvivő az elöljárót megbeszélés, parancskiadás közben szakítsa félbe: „Fontos jelentés!”. Az átadásnál a tartalmat ismételtesse, írásos jelentés átvételét igazoltassa és kérdezze meg, hogy visszafelé kell-e jelentést, parancsot vinni.
Köszönöm a figyelmet!