7. VEGYI- ÉS SUGÁRFELDERÍTŐ ESZKÖZÖK

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Sziasztok!

Folytatódik az oktatási anyagok feltöltése. Ezen a héten a

Vegyi és sugárfelderítő eszközökről olvashattok

a VI. fejezetben. 

Evvel a VI. fejezet végéhez értünk.

Folytatás hamarosan a VII. fejezet a

Műszaki kiképzés

témáival!

Jó olvasást mindenkinek!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

7. Vegyi- és sugárfelderítő eszközök

Vegyi-, sugárfelderítő eszközök

A mérgező harcanyagok és a sugárzó anyagok jelenlétét, illetve azok mennyiségét érzékszerveinkkel általában nem tudjuk megállapítani.

A mérgező harcanyagok kimutatására szolgáló eszközöket vegyi felderítő, a sugárzó anyagok (a sugárzás) érzékelésére szolgáló eszközöket sugárfelderítő eszközöknek nevezzük.

A 66 M. vegyi felderítő készülék levegőben, terepen (talajban) harceszközökön, felszereléseken és más tárgyakon levő mérgező harcanyagok kimutatására szolgál.

A készülék úgy működik, hogy a kézi szivattyúval a kimutatócsöveken átszívatjuk a levegőt. A kimutatócsőben levő reagens anyag a levegőben lévő mérgező harcanyag hatására szintén megváltoztatja. E színváltozásból – a kimutatócső tasakján levő színskálával összehasonlítva – következtetni lehet a mérgező harcanyag veszélyességére.

A vegyi felderítő készülék részei:

A vegyi felderítő készülékhez a szarin, a szomán, a hidrogén cianid-klórcián, a kénmustár és a foszgén kimutatását biztosító kimutatócsövek vannak rendszeresítve. A kimutatócsövek egyszeri használatra alkalmasak.

A kimutatócsövek használatának részletes szabályait a tasakon lévő előírás tartalmazza.

A kimutatócsövek tasakokban vannak elhelyezve. A különböző mérgező harcanyagok kimutatására szolgáló kimutatócsövek egymástól színjelzéssel vannak megkülönböztetve.

A készülék használatának szabályai, fogásai:

–   a kézi szivattyúval percenként 50-60 szívást kell végezni;

ha a kimutatást egy csövei hajtjuk végre, a kimutatócső tasakján előírt szívatást kell végrehajtani;

–   nagy töménységű köd- és mérgező fűst felhőben végrehajtásra kerülő kimutatáskor füstszűrő papírkoronggal ellátott feltétet kell használni;

  • a kimulatócsövek végeit a szivattyúfejbe helyezés előtt fel kell nyitni;
  • azokat a kimutatócsöveket, melyekben ampullák vannak, a tasakban lévő ampullatörő tű segítségével fel kell törni;
  • a szivattyú egyidejűleg 1- 5 kimutatócső használatát teszi lehetővé;
  • a szivattyúfej kimutatáshoz szükséges helyzetbe történő beállítása annak meglazítása után a forgódob segítségével történik;
  •  a kimutatócsöveket a szivattyúfej fészkébe a cső jelzés nélküli végével tegyük be;
  • a kimutatást 0°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten {kénmustár esetében + 10°C alatt) melegítő berendezés segítségévei végezzük.

A kimutatások végrehajtása

A kimutatásokat elvégezhetjük ismeretlen mérgező harcanyagok meghatározásakor vagy a már ismert mérgező harcanyag töménységének (jelenlétének) megállapításakor.

A kimutatásokat védőeszközökben, a készüléket hord hevederével nyakba akasztva kell végrehajtani.

Ismeretlen mérgező harcanyagok kimutatása levegőből a következőképpen történik:

  • a kimutatást a szarin kimutatócsővel. kezdjük;
  • ha a szarin ki mutatás nem járt eredménnyel (a szennyezés nem szarinnal történt), a kimutatást szomán kimutatócsövei folytatjuk (ha szarinra vizsgálva az eredmény pozitív, szomán kimutatócsővel nem kell kimutatást végrehajtani);
  • a fenti kimutatások eredményétől függetlenül a kimutatást egyidejűleg 3 csővel kénmustár, hidrogén cianid-klórcián, foszgén) kell végrehajtani. A kéziszivattyúval 150 szívatást kell végezni.

Ismert mérgező harcanyag levegőből történő kimutatásakor a már ismert mérgező harcanyag kimutatására szolgáló kimutatócsővel kell a kimutatást végrehajtani a tasakján előírtak alapján.

Maradó mérgező harcanyagok kimutatása talajon, harceszközön, felszereléseken

Friss szennyezés esetén a kéziszivattyúra rácsavarjuk a szivattyúfeltétet, az így előkészített szivattyút a kimutatócsövek egyenkénti behelyezése után – úgy helyezzük el a talajon (harceszközön, felszerelésen), hogy a feltét a legszennyezettebb helyet fedje be.

A vizsgálatot a szarin kimulatócsővel kezdjük. Ha a kimutatás eredménye negatív, akkor a szomán kimutatócsővel is végrehajtjuk a kimutatást (ha a szarin kimutatás eredménye pozitív, szománra nem kell vizsgálni).

A fentiek eredményétől függetlenül minden esetben végrehajtjuk a kénmustár kimutatását is.

Régi szennyezés esetén a kéziszivattyúra rácsavarjuk a szivattyúfeltétet, melynek tölcsér részérc védősapkát helyezünk. A mintavevő lapáttal a talaj szennyezett (felső) rétegéből vett mintával a védősapkát színültig töltjük, majd leszorítjuk füstszűrő papirkoronggal.

A kimutatást a friss szennyezésnél előírt sorrendben hajtjuk végre. A kimutatások végrehajtása után, azok eredményét jelenteni kell a feladattal megbízó parancsnoknak.

Az IH-5 egységes sugárzásmérő műszer

Az IH-5 egységes sugárzásmérő műszer a sugárfelderítés és a sugárellenőrzés alapvető eszköze.

A műszer segítségével jelezni lehet a gamma- és a béta-sugárzást, meg lehet állapítani a terep sugárszintjét, illetve a személyi állomány, a technikai eszközök, anyagok, a talaj és egyéb felszerelési tárgyak, valamint a víz szennyezettségét.

A műszer hét mérési tartományban (5 mikróröntgen/óra és 200 röntgen/óra méréshatárok között) alkalmas sugárszint és sugárszennyezettség mérésére. A mért értékeket az alapműszerről közvetlenül leolvashatjuk. A műszer beállási ideje 20-30 másodperc, áramforrása egy darab lúgos akkumulátor.

A műszer részei:

A műszer üzemeltetésének szabályai:

Az IH-5 egységes sugárzásmérő műszerrel sugárszintet vagy sugár szennyezettséget lehet mérni. A mérésekhez a műszert elő kell készíteni.

Az előkészítés során: helyezzük az akkumulátort a műszerbe, ellenőrizzük a szonda és a szondanyél csatlakozását (szennyezettségmérésre történő előkészítéskor az összeszerelt szondát elöl hagyjuk. sugárszintérés esetén szereljük szét és helyezzük vissza a hord táskába), akasszuk nyakunkba a hord táskát és rögzítsük a derékszíjhoz, csatlakoztassuk a fülhallgatót a készülékhez és tegyük a fejünkre.

Az üzemmód kapcsolóját a nyíl irányának megfelelően fordítsuk el. A műszer mutatójának a színes jelzett sávra kell kitérni (ha a műszer mutatója a jelölt értékig nem léi ki, az akkumulátort ki kell cserélni).

Az üzemmód kapcsolót továbbforgatva sorrendben haladjunk az egyre kisebb méréstartományok felé. A legkisebb méréstartományban a mutató jelzi a kozmikus háttérsugárzást.

Az ellenőrzés befejeztével kapcsoljuk ki a műszert.

A sugárszint mérés végrehajtásakor a szonda és a szondanyél a táskában van.

A fülhallgatót tegyük a fejünkre az üzemmód kapcsolót a legkisebb mérési tartományba kapcsoljuk. Amikor a műszer mutatója elérte a végkitérés helyzetet, az üzemmód kapcsolót fordítsuk el úgy, hogy az a következő, nagyobb mérési tartományba kerüljön.

A mérési tartományban a beállási idő (20-30 másodperc) kivárása után olvassuk le a műszer skálájáról a sugárszintet.

A sugárszennyezettség-mérés során a szonda és a szondanyél összeszerelt állapotban, elöl van, a szonda ablakát állítsuk gamma állásba.

Először mérjük meg a háttérsugárzást (a vizsgálandó tárgytól 15-20 méterre, a szondát a földtől 70-100 cm magasan tartva végezzünk egy mérést, a mért értéket jegyezzük meg).

Ezután végrehajtjuk a szennyezettségmérési úgy, hogy a szondát a mérendő felületre helyezzük (a műanyag talpacskák érjék azt), és a mutatott értéket leolvassuk.

A mért szennyezettség értékéből vonjuk le a háttérsugárzást; a két mérés különbsége adja a vizsgált felület szennyezettségét. (Olyan esetben, ha a háttérsugárzás a szennyezettség kétszeresét meghaladja, szennyezettségmérést ne hajtsunk végre.)

A sugárszint- és sugárszennyezettség-mérést védőeszközökben kell végrehajtani.

IH-63 egyéni sugárjelző

Az IH-63 egyéni sugárjelző a gamma-sugárzás jelzésére szolgál. A készülék zsebben vagy nyakba akasztva hordható, 500 mr/ó gamma-sugárzás esetén a szennyezett terület határán a készülék hangjelzést ad.

A sugárjelző üzembe helyezésekor csatlakoztassuk a fülhallgatót, helyezzük be az akkumulátorokat, a kapcsolót kapcsoljuk „ELL” állásba. (Megfelelő feszültség esetén a kijelző hangjelet ad), a kapcsolót kapcsoljuk „ÜZEM” állásba.

RDC-64 D. sugáradagmérő

A sugáradagmérő a sugárszennyezett területen tevékenykedő személyek által elszenvedett sugáradag ellenőrzésérc szolgál. Sugáradagmérővel minden katona el van látva.

A sugáradagméröt fényvédő tokban nyakba akasztva vagy zsebben kell hordani. A sugáradagméröt a külső behatásoktól egy számmal ellátott fémkupak védi. A sugáradagmérővel mért sugáradag megállapítása kiértékelő műszerrel történik.

Kiértékelő műszer:

Köszönöm a figyelmet!