Tüzelés harcban
A harc célja az ellenség megsemmisítése vagy fogságba ejtése. Ezt szolgálja a tűz és a mozgás. A fontosabb elem a tűz.
A katona tűzharca magába foglalja:
- a figyelést, a cél felderítését és kiválasztását;
- a tüzelőállás és a tüzelési testhelyzet megválasztását;
- irányzékállítást;
- a célpont megválasztását;
- a lőszerszertípus és tűzném meghatározását;
- a tűzmegnyitás pillanatának megválasztását (vagy parancsát);
- a tűz eredményeinek megfigyelését és helyesbítését;
- a célmegjelölést;
- a tüzelőállás változtatását;
- a lőszerfelhasználás ellenőrzését.
A figyelés, a célok felderítése és kiválasztása
A figyelést megszakítás nélkül, folyamatosan kell végezni. Csak az időben felderített célok küzdhetők le.
Fontos célokat, melyek a harcfeladat végrehajtását jelentősen akadályozzák (hk., gpu., löveg, stb.) és az egyéni fegyverrel nem küzdhetők le, azonnal jelenteni kell.
A leküzdendő célokat a katona részére meghatározzák, vagy önállóan választja ki. A legveszélyesebb és a legközelebbi célokat kell először leküzdeni. Veszélyes célok:
- géppuska, rakétapáncéltörlő és lövegkezelők;
- mesterlövészek;
- parancsnokok;
- figyelők;
- hírvivők;
- lőszervivők.
Tüzelőállás és tüzelési testhelyzet megválasztásánál első a jó kilövés, azután a fedezés!
Ezeken kívül legyen összeköttetés az elöljáróval és a szomszédokkal.
Tűzmegnyitás pillanatának megválasztása
A tűzmegnyitáshoz legkedvezőbb pillanatok, amikor az ellenség csoportosul, a cél kimagaslik, jól látható és pontosan meg lehet célozni. Arra kell törekedni, hogy a tűzmegnyitás az ellenség számára váratlan legyen.
A tűzparancsra vagy önállóan történik. A tűzparancsban meghatározzuk az alegységet (katonát, kezelőket), a fegyvert, megjelöljük a célt, az irányzékállást (célpont áthelyezés mértékét), a célpontot és a lőszer típusát, a sorozat hosszát. A tűzparancsot gyakran célmegjelölés előzi meg.
Például: „Géppisztolyosok! 2-es tájékozódási ponttól jobbra 20, földhányás, mögötte géppuska, négyes, célközép, három rövid sorozat, tűz!”
Tagolva adjuk és azonnal végre kell hajtani.
A tüzet be kell szüntetni, ha a célt leküzdöttük, vagy a „Tüzet szüntess!” vezényszót adják.
A tűzfeladat teljesítése önállóságot és kezdeményezést követel. Megoldásakor tüzelőállást lehet változtatni.
Pl.: „Mesterlövész! a romos háznál géppuska, semmisítse meg!”
A tűzparancsokat és tűzfeladatokat, mint minden más parancsot embertől emberig tovább kell adni!
A tűz eredményeinek megfigyelése és helyesbítése
minden katona kötelessége. Fokozza a tűz hatásosságát és csökkentse a lőszerfelhasználás mértékét.
A tűz helyesbíthető:
- fényjelző lövedék röppálya nyomvonal;
- látható becsapódás; és
- az ellenség magatartása alapján.
A tűzhelyesbítés történhet:
- irányzékállítással;
- célpont áthelyezéssel.
Ha az ellenségnél hatás nem figyelhető meg, akkor lőj rövidet, hogy a látható becsapódások alapján helyesbíthess!
Az ellenség magatartása mutatja a tűzhatást (pl. fedezi magát, tüzelőállást változtat.)
Ha a lövedékek többsége lényegesen eltér a céltól, akkor irányzékot kell állítani. Ha az eltérés csekély, akkor célpont áthelyezéssel kell helyesbíteni.
A tűz helyesbíthető ugyan, de a katona törekedjen meglepő tűzmegnyitásra és az első lövéssel, sorozattal történő találatra.
Ez csak akkor lehetséges, ha a célpontot helyesen választjuk meg. A célpont megválasztása függ a célok mennyiségétől, méretétől, helyzetétől, sebezhetőségétől.
Tűznemek
A tűz hatás szerint:
Megsemmisítő tűz: – az ellenség megsemmisítése, a harc beszüntetésére való kényszerítés.
Lefogó tűz: – az ellenség fedezékbe, vagy a tűz beszüntetésére való kényszerítése (ideiglenesen harcképtelenné válik)
A tüzelés iránya szerint:
- arctűz;
- oldalazótűz;
- tőrtűz;
- kereszttűz.
A tüzelés üteme (fegyverfajta) szerint és harcászati szempontból:
- egyes lövés – egyes közeli célokra és lőszer-takarékosság esetén;
- rövid sorozat – váratlanul felbukkanó, nehezen felismerhető célokra, éjszaka torkolattüzekre és árnyképekre;
- hosszú sorozat – mozgó, továbbá nem látható közeli távolságokon levő és hang alapján felderített célokra.
A tűzfegyelem
A tűzparancsok és a tűzbeszüntetés pontos, maradéktalan végrehajtása. Alapja az önuralom és a hidegvér, valamint a szerzett jártasságok és készségek céltudatos alkalmazása.
A tűzfegyelem lehetővé teszi a meglepő tűzrajtaütést és megnehezíti az ellenség részére tűzrendszerünk felfedését.
Aki a tűzfegyelmet megszegi, veszélyezteti a harcfeladat teljesítését, saját és elvtársai életét és pánikot, értelmetlen lőszer pocsékolást idézhet elő.
A lőszerfelhasználás feleljen meg az adott feladatnak. Az egyes lövés gyakran azonos, vagy nagyobb hatású, mint a több sorozat. Más helyzetekben, különösen a váratlanul és közel felbukkanó ellenségre, több lőszer-felhasználással, sorozatokkal kell tüzelni.
A tüzelési szabályok és a tüzelési mód helyes alkalmazása lőszert takarít meg!
Minden katona folyamatosan ellenőrizze, mindig ismerje lőszerkészletét és jelentse, ha 50 %-át felhasználta!
A katona a lőszert utánpótlás útján kapja. A harcképtelen sebesültek tartaléka is felhasználható (keveset hagyni kell náluk).
Tűz és mozgás
Az ellenség közvetlen irányzású fegyvereinek tűzhatása alatt a tüzelőállás változtatás tűz és mozgás összehangolt alkalmazásával hajtható végre. Az alegységnek mindig csak egyharmada mozog, két harmada – részben a régi, részben az új tüzelőállásból -tűzzel fedezi azt.
Ez a biztosítóknak önálló tűzfeladatot jelent. Éppen ezért tűzparancs bevárása nélkül mindig arra a célra kell tüzelnünk, amely az alegység előremozgó részére a legveszélyesebb.
Célok megjelölése a támogató fegyverek részére
A harcrendben mozgó, vagy a harcrendet közvetlenül támogató nehézfegyverek (hk., pct. á. stb.) részére az olyan célokat, amelyeket csak azok képesek megsemmisíteni, világító jelzőtölténnyel, vagy a cél irányába fényjelző lövedékkel lőtt hosszú sorozatokkal kell megjelölni.
Köszönöm a figyelmet!