1; Jogi ismeretek
A hadkötelezettség
A hadkötelezettség általános. A férfiak hadkötelezettsége annak az évnek január 1. napjától áll fenn, amelyben betöltik 18. évüket és annak az évnek december 31. napjáig tart, amelyben elérték 55. évüket. A férfiak hadkötelezettsége egyrészt jelentkezési kötelezettséget jelent, amely magában foglalja a megjelenési kötelezettséget (a nyilvántartási adatok felvétele, ellenőrzése, orvosi vizsgálat vagy gyógykezelés, illetőleg sorozás végett), és a bejelentési kötelezettséget (személyi adatok nyilvántartása céljából). A hadkötelezettség másrészt katonai szolgálati kötelezettséget jelent. Ennek alapján az állampolgárok sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatot teljesítenek. A hadköteles mozgósítás esetén behívható katonai szolgálatra, illetve abban a szükséges ideig visszatartható.
Az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesít vagy nem meghatározott időtartamban teljesíti, honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Honvédelmi hozzájárulást az a hadköteles fizet, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít vagy akit a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszereltek. A honvédelmi hozzájárulás mértéke általában a nyugdíjjárulék alapjának 12°/o-a.
A katonai szolgálat
A hadköteles sorköteles korba 18. évének betöltése után kerül és annak az évnek december 31. napjáig van, amelyben 23. évét betölti. Ez idő alatt hívható be sorkatonai szolgálatra. A sorkatonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni. Az, aki szolgálat halasztásban részesül, illetőleg akinek sorkatonai szolgálatát félbeszakították, a sorköteles kor annak az évnek december 31. napjáig tart, amelyben 28. évét betölti. Aki a sorkatonai szolgálat alól jogellenesen magát kivonta, 40. évének betöltéséig hívható be sorkatonai szolgálatra.
A sorkatonai szolgálat időtartama 18 hónap. A sorkatonai szolgálat a bevonulás napján az állományba vétellel kezdődik és a tartalékállományba helyezés napjával ér véget.
A hadköteles sorkatonai szolgálatát a behívás idejében fennálló egészségi fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányai folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy személyi érdekből el lehet halasztani. A sorkatonai szolgálatot ugyanezen okokból lehet félbeszakítani, az ok fennállásáig.
A nemzetközi hadijog főbb kérdései
A katonának ismernie kell a hadijog alapvető szabályait, amelyek betartása kötelessége, ha fogva tartó, illetve ugyanezen jogok megilletik, mint hadifoglyot.
A hadifoglyokkal mindenkor emberségesen kell bánni. Minden olyan jogellenes cselekmény vagy mulasztás, amely a hatalmában levő hadifogoly halálát okozza vagy súlyosan veszélyezteti azok egészségét, tilos.
Nem szabad őket megcsonkítani, kínzásnak alávetni, rajtuk olyan orvosi kísérletet végezni, amelyet az érintett orvosi kezelése nem indokol. Tilos velük szemben megtorló rendszabály alkalmazása. Joguk van személyük és becsületük tiszteletben tartásához.
A hadifoglyok védelme kiterjed egyrészt a hadifoglyoknak az ellenséges tűzhatás alóli kivonására és megfelelően védett helyen történő elhelyezésére, másrészt az ellenség légierőinek nemzetközi jelzésekkel történő figyelmeztetésére.
A fogva tartó állam a hadifoglyokat munkásokként alkalmazhatja koruk, nemük, rendfokozatuk, testi alkalmasságuk és egészségi állapotuk figyelembevételével.
A hadifoglyokat a táboruk berendezésén és igazgatásán túl csak nem katonai célt szolgáló munkákra lehet kötelezni.
A végzett munkáért meghatározott méltányos munkabért kell fizetni.
Minden hadifogolynak lehetővé kell tenni a táborba érkezés után egy héttel, hogy egyrészt közvetlenül a családjának, másrészt a Központi Hadifogoly Irodának levelezőlapot küldjön, amelyben tájékoztatja őket fogságba eséséről, címéről és állapotáról. Ezen kívül havonta két levél és négy levelezőlap küldését köteles megengedni a fogva tartó hatalom.
A fegyelmi ügyeket a fogva tartó hatóság intézi. Fegyelmi vétség miatt kiszabható a fogolyra pénzbüntetés, kedvezménymegvonás, napi két órát meg nem haladó testi munka és végül elzárás. Az elzárás a 30 napot nem haladhatja meg. A hadifoglyok által elkövetett bűntettek ügyében a katonai bíróságok járnak el. A hadifoglyokat csak a fogva tartó hatalom fegyveres erőinek tagjaira ugyanazon cselekményért megállapított büntetéssel sújthatják.
2; Munkavédelmi ismeretek
A katonai szolgálat teljesítésére bevonuló fiatalok a katonai élet sajátos viszonyai közé kerülnek. A polgári életben eddig ismeretlen haditechnikai eszközök – fegyverek, robbanóanyagok, veszélyes egyéb berendezések, nagy teljesítményű gép- és harcjárművek – hozzáértő kezelőivé kell válniok. Beosztásuk ellátása során más, eddig ismeretlen munkagépekkel és egyéb eszközökkel is kapcsolatba kerülhetnek. Katonai felkészítésük érdekében létrehozott veszélyhelyzet körülményei között is tevékenykednek.
A harci technikai és más eszközök alkalmazásával kapcsolatos feladatok – figyelembe véve a sorállományú katonák életkori sajátosságait, a kevés tapasztalatot a veszélyhelyzetek felismerésében, sőt a veszélyek gyakori lebecsülését – balesetek forrásai lehetnek. A balesetek és az ebből eredő következmények a biztonsági rendszabályok, munkavédelmi előírások szigorú betartásával megelőzhetők.
Munkavédelem fogalma, területei
A néphadseregben a munkavédelem olyan összetett tevékenység, amelynek célja a személyi állomány testi épségének, egészségének megvédése a szolgálattal, a munkával, a katonai élettel kapcsolatos balesetek és a különféle ártalmak egészségkárosító hatásaival szemben.
Munkavédelmi szempontból balesetnek kell tekinteni mindazt a személysérülést, amely a sérült vagy az okozó szándékától függetlenül, valamilyen egyszeri, rövid ideig tartó, külső hatás következtében fordul elő. (Ilyenek például a gépek, a kéziszerszámok, vagy a gépjárművek okozta sérülések, az elcsúszással, elbotlással kapcsolatos rándulások, ficamok, a magasból történő lezuhanás, a sportsérülések, az áramütés, az égés, a forrázás, stb.) A tartós egészségkárosító hatás (zaj, légszennyeződés) védelem hiányában szolgálati megbetegedést (pl. halláskárosodást, ólommérgezést) okozhat.
A balesetek leghatékonyabban a különböző eszközök szakszerű alkalmazására való felkészítéssel és veszélymentes eszközök alkalmazásával előzhetők meg. Ezért a feladat megkezdése előtt meg kell ismerni az adott eszköz, berendezés működését, balesetmentes kezelésének előírásait és feltétlenül ellenőrizni kell az alkalmazott eszközök, illetve azok védőberendezéseinek helyes működését.
Fontos, hogy az állomány a katonai szakkiképzés, valamint a munkavédelmi oktatás során részletesen ismerje meg a kezelés biztonsági rendszabályait, és minden körülmények között legyen képes azok alkalmazására.
A munkavédelem alapvető előírásai a néphadseregben
A balesetek megelőzése a kollektíva és az egyén közös érdeke. A MNK Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata kimondja: „A katonai szolgálat teljesítésével járó balesetveszély kiküszöbölése, illetve csökkentése minden katonának kötelessége”.
A Katonai Általános Baleset-elhárító és Egészségvédő Szabályzat a kiképzéssel, a gyakorlattal, a katonai élettel összefüggő feladatok alapvető biztonsági előírásait tartalmazza. Ezek között a beosztottak magatartására vonatkozó legfontosabb előírások a következők:
A feladatot, a munkát közvetlenül irányítók vagy végzők a balesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzésében tevékenyen vegyenek részt. Ez magában foglalja a munkavédelmi előírások megismerését, betartását, mások visszatartását a felelőtlen, testi épséget veszélyeztető magatartástól.
A katonák szervezettszerű beosztásukban, továbbá – esetenként – utasítás, vagy engedély alapján csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez – a szükséges szakképzettségen túl – baleset-elhárítási, munkavédelmi ismeretekkel is rendelkeznek. Nem vonatkozik ez a szabály a néphadsereg fegyverzetét, eszközeit fenyegető veszélyek jelentős népgazdasági károk elhárítását, a súlyos balesetek megelőzését célzó tevékenységekre, valamint segítségnyújtásra.
A feladatok végzése során előfordulhat olyan meghibásodás, vagy a munkakörülmények olyan változása, ami az életet, a testi épséget, vagy az egészséget közvetlenül veszélyezteti. Ebben az esetben a veszély elhárításáig a feladatot folytatni – a segítségnyújtásra az anyagi kár elhárítására irányuló tevékenység kivételével – tilos!
Rendkívüli körülmények között azonban az előző szabályok módosulnak. Ilyenkor a katonáknak – a katonai eskü szellemében – kötelességüket akkor is teljesíteniük kell, ha ezáltal testi épségüket, egészségüket veszélynek teszik ki.
A kiképzés alatt, a gyakorlaton, a műhelyben, vagy egyéb munkahelyeken, illetve a foglalkozási szünetekben csak olyan tevékenység folytatható, amely nem teremt senki számára veszélyhelyzetet.
A katonák szabadságról, eltávozásról a szolgálati helyükre úgy érkezzenek vissza, hogy beérkezésüket követően azonnal legyenek képesek szervezettszerű feladataik ellátására.
A haditechnikai eszközök balesetmentes kezelésének, a kiképzési szakfeladatok biztonságos végrehajtásának részletes szabályait a fegyvernemi– szakági biztonsági előírások tartalmazzák.
Az egyes szolgálati-, illetve munkahelyekre vonatkozó, munkavédelmi alaprendelkezések végrehajtásának rendjét, ezen belül a katonai objektum biztonságos használatának helyi viszonyokhoz igazodó részletes szabályait, a balesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzését célzó sajátos feladatokat, a beosztottak jogait és kötelezettségeit a Parancsnoki Munkavédelmi Utasítás foglalja össze. Az ebben meghatározottakat a vonatkozó mértékben mindenkinek ismernie és alkalmaznia kell.
A polgári munkakörökkel megegyező szakbeosztásokhoz kapcsolódó műszaki előírásokat a Magyar Szabványok tartalmazzák.
A leggyakoribb baleseti veszélyforrások. A katonai élettel összefüggő általános munkavédelmi előírások.
A fegyverek, a technikai eszközök kezelésének, kiszolgálásának alapvető szabályai.
A fegyverek, köztük az egyéni lőfegyverek különösképpen megkövetelik a kezelésükkel, használatukkal kapcsolatos előírások betartását. A fegyverkarbantartás, az őrszolgálatra való felkészülés biztonsága érdekében abból a tapasztalatból kell kiindulni, hogy „töltetlen fegyver nincs”. Alapvető biztonsági rendszabály, hogy a Szolgálati Szabályzatban meghatározott esetektől eltekintve fegyvert emberre fogni Tilos!
Az ebből eredő súlyos balesetek elkerülése érdekében határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik ezt az alapvető előírást jelenlétünkben megszegik.
Bár a lőszerekkel, pirotechnikai anyagokkal való elszámolás szigorú kötelezettség, előfordulhat, hogy fegyelmezetlenség, gondatlanság folytán lőtereken, a gyakorlatok területén ilyen eszközök, anyagok találhatók. Túl azon, hogy ezek megtartása büntetendő cselekmény, a lőszer, robbanó anyag rejtegetője súlyos veszélynek teszi ki magát. Ilyen eszközök észlelését a katona köteles haladéktalanul jelenteni parancsnokának és fellépni azokkal szemben, akik szabályszegést követnek el a talált lőszerekkel, robbanóanyagokkal.
Katonai szolgálati idejük jelentős részét sokan javítóműhelyekben, gépek, egyéb berendezések üzemeltetésével töltik. Gépjármű műhelyekben több balesetet okozott már a járó motorú gépjárművek – szabálytalan – javításakor a ventilátor, és ékszíj. Gyakori a kitámasztatlan motorháztető lecsapódása miatt bekövetkező kéz-, illetve fejsérülés. A gumik szerelését sohase végezzük a karima lepattanás elleni biztosítása nélkül.
A járművek megemelésekor mindig használni kell a kitámasztókat. Alapvető szabály, hogy emeléskor a csörlők, a daruk működési körzetében, a teher alatt tilos tartózkodni. Ki- és beszállás javítás során sérüléseket okozhat a harcjárművek ajtajainak, búvónyílásainak lecsapódása. Ezek a sokszor roncsolódást, ujjcsonkolódást okozó balesetek a búvónyílások figyelmes rögzítésével elkerülhetők.
A zsíros, olajos kéziszerszámokat időnként meg kell tisztítani. A csavarfejről, a munkadarabról lecsúszó szerszámok sérülést, esetenként kéztörést is okozhatnak. Csorba, vagy rongálódott szerszámokkal ne dolgozzunk. Szabálytalan, figyelmetlen munkavégzés, a védőeszközök használatának elmulasztása esetén baleseteket okozhatnak a forgácsológépek forgó elemei, a kés, a munkadarab, vagy az éles fémforgács. Faipari munkagépet védőberendezés nélkül ne üzemeltessünk.
A szakkiképzés egyes feladataihoz kapcsolódó biztonsági előírások részletes megismerése alapfeltétele a beosztás ellátásának. De valamennyi szabály közül kiemelkedik az a követelmény, hogy mindenki csak olyan feladatot végezhet amelyre képzettségénél fogva jogosult, amelynek biztonsági előírásait ismeri.
Az elektromos áram az egyik legveszélyesebb baleseti forrás. A szabálytalan üzemeltetés, a felelőtlenség áramütéshez vezet. A feszültség alatt álló alkatrészek megérintése csak úgy kerülhető el, ha a veszélyes feszültség alatt álló eszközökön sohasem végzünk munkát.
Villamos meghajtású berendezések üzemeltetésekor mindig ellenőrizni kell, hogy a vezetékek szigetelése, a kapcsoló, a dugaszoló aljazat, a villásdugó vagy más villamos alkatrész nem sérült-e meg.
Súlyos baleset forrása lehet a vasúti villamosvontatási felső vezeték, amennyiben azt az átívelési távolságnál jobban megközelíthetik. Ezért vasúti rakodás során, a szállítmány őrzésekor tilos a vasúti kocsi tetejére állni, vagy azon dolgozni, mert a keletkező nagyfeszültségű ív végzetes kimenetelű sérülést okozhat.
Villamos baleseti sérülés súlyosságát növelheti a hiányos öltözék, pl. ha munka közben – nyári időszakban – nem viselnek lábbelit. A villamos balesetek elkerülését az érintésvédelmi műszaki megoldások általában biztosítják, de tudni kell, hogy a védelem meghibásodása esetén, különösen nedves, vagy más, jól vezető környezetben a megfelelő szigetelő öltözék is csökkentheti a veszélyt.
A szakfeladatok biztonságos ellátásának mindig fontos előfeltétele a szakképzettség, ez a villamos berendezések kezelése, üzemeltetése, javítása esetén fokozottan igaz. Ezért fontos szabály, hogy ilyen eszközök kezelését javítását, csak szakképzett, a helyi körülményeket jól ismerő személy végezheti.
A viszonylag egyszerűnek tűnő, konyhai munkavégzés során is előfordulhatnak balesetek. A leggyakoribb veszélyforrás az éles kés. a sérülések elkerülésére nincs biztosabb módszer, mint a figyelmes munka. Ugyanakkor a hús vágás, bontás, haltisztítás esetében – amikor a csontokon a kés megcsúszhat – a figyelem mellett az igazi biztonságot az egyéni védőeszközök – a lánckesztyű, lánckötény – használata nyújtja.
A kövezeten elfolyt ételt, vagy alapanyagot mindig fel kell takarítani. A megcsúszás – különösen ha közben nehéz tárgyat, vagy forró étellel teli edényt emelünk, szállítunk – sérülések forrása lehet.
A konyhákban a munkát megkönnyítő kisgépeket, a hámozó, szeletelő, daráló berendezéseket is – mint minden gépi eszközt – csak használatukra jogosult, kioktatott személyek kezeljék. Meghibásodásuk, rendellenes működésük esetén a munkát azonnal be kell fejezni, és az esetet jelenteni kell a munkát irányító vezetőnek.
Az anyagmozgatás és a közlekedés veszélyei
A katonai feladatok ellátása során gyakran kerül sor az anyagok szállítására. A sűrűn váltakozó feladatok miatt ezek jórészt kézi anyagmozgatási feladatok.
Az anyagmozgatás, a rakodás, a raktározás során igen gyakoriak a szállítandó nehéz tárgyak eldőléséből adódó sérülések.
Anyagmozgatás során a terhet mindig egyenes derékkal, a keresztcsont tájú gerincrész előrehajlítása nélkül kell megemelni. A megerőltetés elkerülése érdekében tudni kell: a férfiak legfeljebb 50 kg súlyt emelhetnek, szállíthatnak, veszély nélkül. Az emelés, szállítás megkönnyíthető egyszerű, könnyen hozzáférhető, vagy előállítható segédeszközökkel, emelővel, hevederekkel, csúzával, kézikocsival, vagy más egyszerű eszközzel.
Szállítás, rakodás közben különös veszélyt jelent a közlekedő utak eltorlaszolása, vagy a csúszós jeges út, a rendezetlen környezet, mert elbotlás, elcsúszás esetén a lezuhanó teher súlyos sérüléseket okozhat.
A rakomány gépjárműről történő leemelése a feladat valamennyi résztvevőjétől figyelmet igényel, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a teher a rakodó felülethez szorítja a vigyázatlan rakodó kezét.
Rakodás, szállítás közben gépjárművön való szállítás során sohase viseljünk gyűrűt. A teherbe, vagy a jármű kiálló felületeibe (csavarok, fémborítás) megakadó gyűrű súlyos, gyakran csonkulásos sérülést okozhat.
A biztonságos gépjármű-közlekedés alapfeltétele a közlekedési szabályok, a KRESZ előírásainak maradéktalan betartása.
Különös óvatosságot igényel a vezetés terepen, illetve egyéb bonyolult viszonyok között, például oszlopban, valamint téli időszakban, csúszós utakon.
Csoportos személyszállítás alkalmával a katonai szállító eszközökön mindig ülve, biztosított fegyverrel kell utazni. Gyűrűt viselni az utazás, valamint a fel- és leszállás során tilos!
Tapasztalatok szerint gyakori szabályszegés az ittas vezetés. Ez – túl azon, hogy adott véralkohol szint felett bűncselekmény – a legsúlyosabb következményekkel járó balesetek forrása lehet. Ezek megelőzése érdekében minden katona köteles az előírt követelményeket pontosan betartani, példamutatóan, fegyelmezetten viselkedni.
Italozással párosulva veszélyeket rejthet magában a vasúti közlekedés. Az indulás előtt, vagy a vasúti étteremben elfogyasztott szeszes ital hatására elkövetett szabályszegések – felkapaszkodás a mozgó vonatra, vagy az arról való leugrás, a nyitott ajtójú vasúti kocsi lépcsőjén történő utazás, illetve kihajolás a nyitott vonatablakon, a vasúti kocsik közötti szabálytalan közlekedés, vagy a pályaudvar közlekedési rendjére vonatkozó előírások megsértése, valamint a vasúti szállítás szabályainak be nem tartása -balesetek forrásai lehetnek.
Egyéb baleseti veszélyforrások
A sérülések elkerülése érdekében szükséges megismerni a laktanyahasználattal összefüggő néhány baleseti veszélyt. Ilyennek lehetnek, a mosdók vizes kövezete, a frissen felmosott folyosók, a havas jeges út, a töredezett élű lépcsők, a helytelenül gyalogos közlekedésre használt egyenetlen, köves gödrös területek. Ezért a hóeltakarításig a jeges út felszórásáig körültekintően és óvatosabban kell közlekedni, illetve gyalogos közlekedésre csak a kiépített utak használhatók.
A takarítási feladatok végzésekor is legyünk körültekintőek. Különösen indokolt az óvatosság a maró hatású takarítószerek használata, a létrán végzett munka során. Gyakori baleseti forrás a törött üvegű ablakok, ajtók tisztítása is.
Szabad időben is csak megfelelő öltözékben szabad sportolni. Erős fizikai igénybevételt, nagy erőkifejtést vagy gyors mozgást igénylő gyakorlatok előtt mindig végezzünk bemelegítést, így a súlyos sport-sérülések, az izomszakadások, ficamok megmetszhetők.
Labdarúgás, vagy más versenyszerű sporttevékenység alkalmával ne feledjük: az ellenfél nem ellenség, a győzelem érdekében sohase veszélyeztessük mások, vagy önmagunk testi épségét, egészségét.
Egészségkárosító hatások
A katonai szolgálat ellátása során a baleseti veszélyeken túl, olyan hatások is előfordulásnak, amelyek veszélyeztetik az állomány egészségét. Ilyenek a különféle vegyi anyagok, köztük például az ólom, amely ólomfestékkel (mínium) festett fémrészek hegesztése, lángvágása, darabolása során mérgezést okozhat, vagy a préslég-szerszámok, a kézi motoros fűrész, amely vibrációs ártalmával főleg ízületi megbetegedést válthat ki. A katonai feladatokkal összefüggésben leggyakoribb megbetegedés a zaj okozta halláskárosodás. Ez főleg a lövészetekkel, a harckocsimotorok, illetve repülőhajtóművek zajával, a légkalapács üzemeltetésével és más zajos tevékenységgel kapcsolatban fordul elő. A megelőzés egyetlen hatásos módja az egyéni védőeszközök használata. A lövészetek végrehajtásához a zajvédő vatta használata kötelező.
Amennyiben a szolgálatteljesítéssel a munkavégzéssel együtt járó veszélyektől, egészségkárosító hatásoktól az állomány testi épsége, egészsége másként nem védhető meg, a biztonság érdekében egyéni védőeszközöket kell alkalmazni. Az egyéni védőeszközt – a veszélyes feladat végzésének időszakában – a feladatot ellátók személyes felszerelési tárgyként kezeljék és tisztításáról védőképességeinek fenntartásáról saját érdekükben gondoskodjanak.
A leggyakrabban használt egyéni védőeszközök: az egész testet a hideg, vagy a hőhatás, a vegyi anyagok ellen védő ruházat. A különféle anyagú és kivitelű védőruhák alkalmazása például szabadtéri munkán, vagy akkumulátor savazása alkalmával elkerülhetetlen és kötelező.
A védőszemüveget a szem idegen test (pl. forgács, vagy freccsenő maró anyag) elleni védelmére használjuk. Az erős fény károsító hatását tompító szemüvegek a hegesztésnél nélkülözhetetlenek, ugyanitt a védőpajzs, a bőrkötény, a bakancs, a kesztyű a freccsenő fémolvadéktól védi meg a hegesztőt és segítőjét.
A kéz védelméről – a súlyos, az éles, érdes, vagy magas hőmérsékletű tárgyak mozgatása, szállítása, a bőrfelületet más módon károsító munka során – különféle védőkesztyűkkel (bőr tenyérvédő, gumikesztyű, fém-lánckesztyű, azbeszt kesztyű stb) gondoskodnak.
Anyagmozgatás során a lezuhanó nehéz tárgyaktól lábunkat az acélkaplis bakancs alkalmazásával védhetjük meg. Magasban végzett munka esetén, a rögzítő heveder, vagy a zuhanásgátló alkalmazása kötelező. Zaj ellen speciális zajvédő vattát, füldugót, fültokot, illetve zajvédő sisakot kell használni.
A felsorolt eszközök használata kezdetben szokatlan, esetleg kellemetlen lehet. Rövid idő után azonban használatuk megszokható, az általuk nyújtott biztonság kárpótlást nyújt az átmeneti kellemetlenségért.
A katonák jogai, kötelességei balesetek esetén
A BALESETEK KIVIZSGÁLÁSA
Minden sérültnek személyes érdeke, hogy balesetéről közvetlen elöljárója, munkahelyi vezetője azonnal tudomást szerezzen, és arról – ha szolgálatképtelensége a három napot meghaladja – II. számú Adatlap készüljön. Ugyancsak jelenteni kell mások balesetét is, ha a sérült arra súlyos állapota miatt képtelen.
A baleset okainak feltárásában a hasonló esetek megelőzése érdekében, vegyen részt a balesetet szenvedett is. Később pedig az adatlapon – amely a balesetről készített hivatalos okmány, a sérült aláírásával igazolja, hogy annak első oldalán feltüntetett megállapításokkal, egyéb adatokkal egyetért. Amennyiben a bizottság megállapításaival ellentétes véleménye van, azt írásban jogosult mellékelni. Ezzel sok későbbi vitának lehet elejét venni.
A BALESETEK MINŐSÍTÉSE, A KÁROK MEGTÉRÍTÉSE
A kivizsgáló bizottság megállapítása alapján a parancsnok minősíti a baleseti sérülést. A katonai feladatokhoz, illetve a katonai élethez kapcsolódó elrendelt, vagy megengedett tevékenység keretében előforduló sérülések „Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő” minősítésűek.
A sérült a baleset minősítéséről, valamint a keletkezett kárának megtérítésére vonatkozó jogosultságáról értesítést kap. A baleset minősítése ellen a sérült az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A kártérítési igény -melyet írásban kell benyújtani – kiterjedhet a személyi tárgyak (pl. óra) megrongálódásával, leszerelés utáni esetleges munkaképesség csökkenéssel összefüggő, a gyógyulás költségei miatt keletkező károk megtérítésére.
A kártérítési igény benyújtására vonatkozó tudnivalókról a baleset-elhárítási és munkavédelmi megbízott, a leszerelést követően a lakóhely szerint illetékes megyei
(Budapest Fővárosi) Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság érdekvédelmi főtisztje (szükség esetén) részletes felvilágosítást ad.
A balesetek bekövetkezésének körülményei folytán előfordulnak „Honvédelmi kötelezettséggel nem összefüggő” minősítésű baleseti sérülések is. Ilyenek természetesen a szabadság idején, illetve eltávozás, kimaradás alkalmával a magáncélú tevékenység alatt elszenvedett sérülések, minthogy a balesethez vezető tevékenység nem tartozik a katonai szolgálat körébe.
De ilyen minősítésűek a súlyos szabályszegés, vagy bűncselekmény következtében előforduló baleseti sérülések is. Ezekben az esetekben a könnyelműséget, a felelőtlenséget többszörösen kell megfizetni: a sérült – testi épsége, vagy élete kockáztatásán túl – megfosztja magát mindazoktól a jogoktól is, amelyeket a jogszabályok a balesetek sérültjei számára egyébként biztosítanak. Aki például a laktanya engedély nélküli elhagyása, a gépjármű jogtalan, vagy ittas állapotban történő igénybevétele során sérül meg, tudnia kell: nem számíthat arra a társadalmi segítségre, amely a feladatukat tisztességgel végzőket esetleges baleseti sérülésüket követően megilleti. Késztessen ez mindenkit megfontolásra.
A balesetek sérültjei nem maradnak magukra a bajban, társadalmunk olyan jogokat biztosít számukra, amelyekkel jelentősen csökkenthetők a balesetek kellemetlen, vagy éppen tragikus következményei. Azonban a legfontosabb tudnivaló mégis az, hogy a parancsok és utasítások, a biztonsági rendszabályok pontos betartásával, figyelmes és fegyelmezett feladat végrehajtással a balesetek, a szolgálati eredetű megbetegedések megelőzhetők.
Köszönöm a figyelmet!