Szabályismeret – tűzvédelmi ismeretek

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A tűz elleni védekezés – más néven tűzvédelem – békében és háborúban egyaránt fontos feladat.

Az életvédelem, a laktanyák, az épületek, a harci technika és felszerelés megóvása a tűz pusztításától a harckészültség fenntartása szempontjából jelentős; békében is folyamatos tűzvédelmi tevékenységet igényel.

Háborúban az atomfegyver pusztító hatásaként jelentkező tömeges tüzek és azok oltása, a gyújtófegyverek elleni védekezés, minden katonára jelentős feladatot ró.

A tűzvédelem alapvetően a tüzek megelőzésével, a keletkező tüzek oltásával foglalkozik.

Az előírások ismerete, tudatos alkalmazásuk minden katona részére kötelező.

A katonára érvényes általános tűzvédelmi magatartási előírások

  • ismerje és tartsa meg a rávonatkozó mértékig az érvényben lévő tűzbiztonsági rendszabályokat;
  • csak a kijelölt helyeken dohányozzon
  • nyílt lángot (pl. tűzgyújtás szabadban, pirotechnikai anyag használata gyakorlaton) csak a kijelölt helyen, az elöljáró engedélyével használjon;
  • tűz esetén azonnal jelentse azt;
  • a tűz oltásában legyen öntevékeny és szakszerű.

Ezen kívül:

Elhelyezési (háló) körletekben csak az erre a célra kijelölt és hamutartókkal ellátott dohányzóhelyen szabad dohányozni. Az alegységraktárakban dohányozni TILOS!

A tűzoltó-készüléket, kézi tűzoltóeszközt készenléti helyén kell tárolni, azokhoz a hozzájutást akadályozni tilos! A készüléket, eszközt helyéről eltávolítani csak tűz esetén szabad.

A fűtőberendezések kezelését csak kijelölt, e feladatra felkészített katonák végezhetik. Különös gondot kell az olajkályhákra fordítani.

Fűtőolajat csak a körlet olyan helyiségében szabad tárolni, ahol tüzelő-berendezést nem üzemeltetnek.

A fűtőberendezés 1 méteres körzetén belül éghető anyagot tárolni még átmenetileg sem szabad; a kályhán, a füstcsöveken ruhaneműt és egyéb gyúlékony anyagot szárítani tilos!

A körletben üzemeltetett villamos-berendezések javítását csak az ezzel megbízott szakképzett személy végezheti; házilagos átalakítások javítások végzése, hibás világító-berendezések csatlakozóvezetékek, aljazatok használata tilos!

A villamos fogyasztó-berendezéseket használat után minden esetben a csatlakozóvezeték villásdugójának dugaszolóaljazatból való kihúzásával kell áramtalanítani.

Magatartás terepfoglalkozásokon, gyakorlatokon, lövészeteken:

Az erdőben, cserjésben és a hozzájuk tartozó területen nyílt lángot használni, égő dohányneműt vagy gyufát eldobni tilos!

A katona a terepen tüzet csak elöljárója engedélyével rakhat. A tüzet felügyelet nélkül hagyni nem szabad, eltávozás előtt azt teljesen el kell oltani: a parazsat, zsarátnokot vízzel való lehűtés után földdel le kell takarni. Szeles időben tüzet gyújtani tilos!

A katona gyakorlatok alkalmával nyomjelző lövedékeket, jelzőrakétákat, köd- és füstgyertyákat erdőben, lakott területen lábon álló vagy learatott kalászos termény, takarmány, szérűs kert közelében csak elöljárója engedélyével használhat.

A gyakorlatokon fel nem használt lőszert jelzőrakétát, tüzet vagy robbanást előidéző egyéb anyagot eldobni, elhagyni tilos!

A lőgyakorlatokon és lövészettel egybekapcsolt gyakorlatokon a tűzfigyelő szolgálatra kijelölt katonák amennyiben füstöt vagy tüzet észlelnek, azonnal jelentsék azt a lőtérügyletesnek a rendelkezésükre álló híradó-, vagy jelzőeszközökkel.

Magatartási szabályok ideiglenes táborokban:

A táborban dohányozni csak a kijelölt dohányzóhelyeken szabad; a dohányneműeket vízzel telt edényben kell eloltani. A dohányzóhelyet égő cigarettával elhagyni tilos!

Télen, sátrakban történő elhelyezés esetén a sátrakban elhelyezett személyi állományból kijelölt, ügyeletes fűtő kezelheti a tábori kályhákat. A katonák ügyeljenek arra, hogy a kályha 1 méteres körzetén belül éghető anyagot (ruházatot, felszerelést) ne helyezzenek el.

Sátorban és jármű munkaterében villamos világítóeszköz hiányában csak rendszeresített viharlámpa használható. Nem villamos világítóeszközt csak állandó felügyelet mellett szabad használni; feltöltését, utántöltését csak sátron jármű munkaterén lehet elvégezni.

TILOS!

Sátorban, jármű munkaterében bármilyen nyílt lángú világítóeszköz (gyertya, mécses stb.) illetve meghibásodott, hiányosan felszerelt szükségvilágító eszköz használata.

Égő viharlámpa, petróleumlámpa feltöltése, a lámpához előírt tűzveszélyes folya­dékon kívül más anyag használata.

Tűzveszélyre figyelmeztető és tűzvédelmi jelzőtáblák

A legfontosabb tűzveszélyre figyelmeztető és jelzőtáblák a következők: Veszélyre figyelmeztető (veszélyt jelző) táblák

Ezek a táblák fekete keretűek, egyenlőszárú háromszög alakúak. A sárga mezőben fekete színű ábrát láthatunk.

Tiltó táblák

A tiltó táblák vörös keretűek, kör alakúak, középen fehér mezőben, fekete színű ábra látható.

Tűzvédelmi előírásokat jelző táblák

E táblák téglalap alakúak, vörös keretben, fehér mezőben fekete színnel írt szöveget tartalmaznak.

A figyelmeztető táblák előírásait mindenkor be kell tartani.

Raktárak, műhelyek tűzvédelme

A robbanóanyag-raktárak és lőszerraktárak területén a nyílt láng használata és a dohányzás tilos! Mindkét raktárba gyújtóeszközt bevinni tilos! A raktár területére belépő személy gyújtóeszközét az áteresztő ponton, vagy az őrszobán – az őr – és biztosító személyek kivételével lőfegyverét is – köteles leadni.

A robbanóanyag-raktárban tilos: a raktár ajtaját belülről bezárni; a raktár közlekedési útjain, vizsgáló járatain anyagot elhelyezni, otthagyni, az ajtókat eltorlaszolni; olyan raktárhelyiségben, ahol robbanóanyagot tárolnak, az épületet, berendezési tárgyat javítani, vagy más ilyen jellegű tevékenységet folytatni; robbanóanyagot tartalmazó ládát dobálni, földön csúsztatni, azt háton vagy vállon szállítani.

A lőszerraktárban folytatott tárolás, kezelés során az előző pontban felsoroltak megtartásán túl még tilos: függőleges helyzetbe állítani, dobálni vagy görgetni a lövedékeket, aknákat; a lőszereket szétszedni vagy csomagolás nélkül tárolni.

A robbanóanyag-raktárakban és a lőszerraktárakban végzett karbantartási munkák során elhasznált rongyot, textilféleséget, kócot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni és gondoskodni kell megsemmisítésükről.

Üzemanyag-raktárakban, tárolókban:

Az üzemanyag-raktárak, tárolók területén általános a nyílt láng használatának és a dohányzásnak tilalma.

Üzemanyagot vételezni csak szabványos edényzetbe szabad. A szállítóedényeket csak befogadóképességük 97%-áig szabad megtölteni és az edényeket megtöltés után le kell zárni. Az üzemanyag-raktárakban végzett munkák során elhasznált rongyot az előzőekben ismertetett módon kell gyűjteni.

Műhelyekben:

Egyes műhelyekben, ahol könnyen gyulladó anyagokat nagyobb mennyiségben használnak, tilos dohányozni, illetve nyílt lángot használni. (Pl. dukkózó-fényező műhely.)

Gépjármű-technikai eszköz karbantartásakor, javításakor a járművet áramtalanítani kell, a jármű hegesztése előtt az üzemanyagtartályt le kell szerelni vagy azt üzemanyag helyett vízzel kell feltölteni, üzemanyagtartály hegesztése csak leszerelés után vízzel történő kigőzölést követően végezhető el; tilos a motort tűzveszélyes folyadékkal lemosni.

A műhelyekben a tevékenység befejezése után különös gonddal ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását.

Az oltóanyagok

Tűzoltásra olyan anyagok alkalmasak, amelyek meghatározott módon a tűzre juttatva, megakadályozzák a további égést. Leggyakrabban használatos oltóanyagok:

  • a víz;
  • a tűzoltó porok;
  • a halogén szénhidrogének (halonok);
  • az oltóhabok és
  • a széndioxid.

A víz

A víz felhasználható majdnem minden szilárd anyag tüzének oltására. Vízzel csak olyan folyadékok olthatok, amelyeknek fajsúlya a víznél nagyobb. A víznél kisebb fajsúlyú folyadékok a víz felszínén maradnak és tovább égnek (benzin, benzol, olaj stb.).

A víz vezeti az elektromos áramot, tehát feszültség alatt levő elektromos berendezések, vezetékek (elektromos áram okozta tüzek) oltására szigorúan tilos és életveszélyes felhasználni!

A tűzoltó porok

Tűzoltásra csak olyan porok alkalmasak, melyek az égést nem táplálják, illetve az égő anyagot a levegőtől elzárják. A vízzel nem oltható anyagok (zsírok, karbid, egyes fémek stb.) oltására elsősorban a száraz földet, homokot használhatjuk vagy más por alakú oltóanyagot.

Ezek a porféleségek az égés megszüntetésén kívül alkalmasak a szétfolyó, tüzet okozó (pl. kénsav), vagy égő folyadékok (pl. gázolaj) felitatására is.

A ládákban készenlétbe helyezett száraz homokot széles körben alkalmazzuk mint oltóanyagot, különösen üzemanyag tárolóknál.

A tűzoltó készülékekben lévő oltóporral eredményesen olthatok tűzveszélyes folyadékok, gázok és elektromos berendezések tüzei.

Hátránya, hogy szilárd anyagok tüzét (parazsat), könnyű fémet nem lehet vele oltani. Tűzveszélyes folyadékok tüzét ugyan hatásosan oltja, de ha abban fémek vagy parázslással égő anyagok vannak, számolni kell újragyulladásukkal és gondoskodni kell a parázsló anyagok oltásáról, illetve a felhevült anyagok hűtéséről.

Halogén szénhidrogének (halonok)

A halonokat tűzoltó készülékekben és speciális tűzoltó berendezésekben (pl. beépített oltóberendezés, tűzoltó gépjármű stb.) alkalmazzák.

A halonok jó oltóhatásúak, alkalmasak tűzveszélyes folyadékok, éghető gázok és elektromos berendezések tüzeinek oltására. A BCF oltógáz szilárd éghető anyagok tüzeit is oltja.

Oltóhabok

A tűzoltásra használt oltóhab úgynevezett léghab, amely 90% vízből és 10% habképző anyagból áll.

A habbal oltást főleg tűzveszélyes folyadékok és parázslással égő tüzek oltására alkalmazzák. Elektromos tüzek oltására használni tilos, mivel az oltóanyag vizet tartalmaz és így az elektromos áramot vezeti.

A széndioxid

A széndioxid színtelen gáz, mely nem ég és az égést sem táplálja.

Kis mennyiségben belélegezve ártalmatlan, azonban 8-10 térfogat százalékban már eszméletlenséget okoz.

A széndioxidot tűzveszélyes folyadékok, gázok és a feszültség alatt levő elektromos berendezések tüzeinek oltására alkalmazzák.

Élelmiszerféleségek oltására is lehet használni, mert oltás után nem marad vissza káros szennyeződés.

A tűzoltó készülékek

A tüzeket keletkezésük pillanatában még könnyű eloltani. E felismerés az alapja annak az előírásnak, hogy a katonai objektumok területén, az egyes technikai eszközökön, a keletkező tüzek oltására olyan egyszerű, könnyen kezelhető oltóeszközök álljanak rendelkezésre, mint a tűzoltó készülék vagy a kézi tűzoltóeszközök.

A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy fejlesztett hajtóanyag az általa kifejtett nyomás hatására az oltóanyagot irányíthatóan kilövelli.

A tűzoltó készülék az első beavatkozás egyik eszköze, általában kezdődő tüzek oltására alkalmas.

Oltóanyaguk szerint ismerünk:

  • porral oltó
  • gázzal (halonnal) oltó és
  • széndioxiddal oltó készülékeket.

A porral oltó tűzoltó készülékek

A porral oltó tűzoltó készülékek üzembe helyezésekor a felszabadított hajtóanyag nyomása az oltóport szakaszosan és irányíthatóan lövelli ki.

A készüléket napon vagy 40°C-nál melegebb helyen tárolni vagy készültségben tartani tilos!

A 3, 6 és 12 kg-os belső palackos porral oltó készülékek oltóanyagtartálya acéllemezből készül. A széndioxid hajtóanyagpalack a készülék belsejében van elhelyezve. A működtető szerkezetet zárófedél rögzíti az oltóanyag tartályhoz. A készülék ütőszeg-gomb beütésével hozható működésbe. A beütőgombot biztosító lemezzel látták el.

A pisztollyal szerelt portömlő hollandi anyával csatlakozik a tartály belsejében levő felszállítócsőhöz. A készülékek 0,7; 1,4 illetve 2,0 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmasak.

Üzembe helyezésük:

A porral oltó tűzoltó készülékek üzembe helyezésének általános szabályai a következők:

  • Nyitjuk a hajtóanyagpalackot: szelep esetén a szelepkerék lassú balra forgatásával, ütőszeges kivitelnél az ütőszeg gombjára gyakorolt erőteljes ütéssel. Ekkor az oltóanyagtartályban az oltópor a hajtógáz nyomása alá kerül és fellazul.
  • A porpisztolyt megfelelő távolságból a tűz felé irányítjuk, nyitjuk a pisztolyzárat és a készülékből kilövődig az oltópor.

Kezelési szabályok:

  • a készüléket fogantyújánál fogva úgy emeljük le a felfüggesztőről, hogy egyik kezünkkel a készüléket fogjuk, másik kezünkkel a készüléket rögzítő szíjat erősen megrántjuk, hogy az kikapcsolódjon;
  • közelítsük meg a tüzet a készüléktől függően legtávolabb 3-6 méterre;
  • emeljük ki a tömlőtartó bilincsből a porszállító tömlőt;
  • szakítsuk ki a beütőfej alól a biztosítólemezt;
  • fordítsuk a porpisztolyt zárt állapotban a tűz irányába;
  • üssünk erőteljesen a beütőfejre;
  • a kézi fogantyúnál fogva emeljük fel a készüléket és a porpisztoly megnyitásával kezdjük meg a tűz oltását.

Üzembe helyezése közben nem szabad a készülék fölé hajolni, mert a zárófedél hibás felcsavarása esetén a portartályban keletkező belső nyomás a fedelet leröpítheti a készülékről.

A gázzal (halonnal) oltó tűzoltó készülék

A 74 M gázzal oltó tűzoltó készülék harc- és gépjárművek, technikai eszközök, villamosberendezések és tűzveszélyes folyadékok kezdődő tüzének oltására alkalmas.

A 74 M gázzal oltó hengeres tartályrészből és fejrészből áll. A tartályrész nyomásálló tárolóedény, amely az oltóanyag és a nitrogén hajtógáz befogadására szolgál.

A fejrész a felszállítócsőből, a szeleprendszerből és az ellenőrző manométerből áll. A felszállítócső a tartályba nyúlik és ezen keresztüljut az oltóanyag – a hajtógáz nyomásának hatására – a szelephez. A fejrészre szerelt ellenőrző manométer zöld mezője mutatja, hogy elegendő-e a készülékben a hajtógáz nyomása a működéshez. A fejrészen található revolvermarkolat a készülék kézben tartására, a szelepnyitó billentyű pedig a tűzoltás beindítására szolgál. A fejrészen található egy fémkarika biztosítószeggel és plombával.

A készülék 0,4 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmas.

Kezelési szabályok:

  • vegyük le a készüléket készenléti helyéről;
  • a revolvermarkolatnál fogva tartsuk a készüléket jobb kezünkbe és a lövőkét fordítsuk a tűz irányába;
  • közelítsük meg a tüzet kb. 1-1,5 m távolságra;
  • bal kezünkkel húzzuk ki a biztosítószeget;
  • jobb kezünk mutatóujjával húzzuk hátra a szelepnyitó billentyűt;
  • az oltóanyagsugarat a készülék szükség szerinti elforgatásával tartsuk állandóan a tűzön;
  • a billentyű visszaengedésével és újbóli hátrahúzásával a készüléket szakaszosan is működtethetjük.

A szelepnyitó billentyű hátrahúzása előtt mindig győződjünk meg arról, hogy az oltóanyagsugár irányában nem tartózkodik-e valaki. Ha több készüléket egyszerre használunk, az oltást végző katonák csak egymás mellett állhatnak.

Tilos az oltóanyagot egymásra vagy a mentést végző személyekre lövellni.

Tűzoltás után a harcjármű küzdőterét, a járművek munkaterét, vagy a helyiséget el kell hagyni és ki kell szellőztetni.

A készüléket napon vagy 60°C-nál melegebb helyen tárolni vagy készültségben tartani tilos!

A széndioxiddal oltó tűzoltó készülékek

A széndioxiddal oltó olyan tűzoltó készülék, amelyből üzembe helyezéskor az oltóanyag saját nyomása által irányíthatóan áramlik ki. A 2 és 5 kg-os széndioxiddal oltó készülék részei:

  • palack a felszállítócsővel;
  • a szórócső, amely az 5 kg-os változatnál tömlővel van ellátva;
  • a szelep a szelepkerékkel és a hasadólemez biztosítóval;
  • a fogantyú és
  • a palacktesten elhelyezett kezelési utasítás.

A készülékek 0,1, illetve 0,3 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmasak.

Kezelési szabály:

  • a készüléket emeljük le készenléti helyéről;
  • fordítsuk a szórócsövet a tűz irányába;
  • a készüléket hord fogantyújánál tartva, közelítsük meg a tüzet kb. 1 méterre;
  • a szelepnyitó kerék lassú balra forgatásával teljesen nyissuk meg a szelepet és oltsuk el a tüzet.

Oltásnál a készüléket nem szabad 30°-nál jobban megdönteni. A szelep elzárásával a működés megszüntethető.

A kezelő ügyeljen, hogy oltás közben a palackot vagy a szórócsövet ne fogja meg, mert mindkettő működés közben lehűl és érintésük fagyási sérülést okozhat.

A készüléket napon vagy 40°C-nál melegebb helyen tárolni vagy készültségben tartani tilos!

Az OU-2, az OU-5 széndioxiddal oltó készülékek

Az OU-2 és OU-5 tűzoltó készülékekkel harc- és gépjárműveken, egyes technikai eszközökre szerelve találkozunk.

Szerkezeti elemeik és a velük oltható tűz méretei megegyeznek az előbb ismertetett 2 és 5 kg-os széndioxid oltókéval. Az oltóanyag palack végei domborítottak, a szifoncső hajlított.

Köszönöm a figyelmet!

Duna-Ipoly Honvéd Hagyományőrző Alakulat átalakult Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület-té