Jelentkezési, illetve megjelenési kötelezettség

A hadköteles a törvény rendelkezése szerint köteles a behívóparancsra (bevonulási parancsra) a tanács szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívására, az azokban megjelölt helyen és időpontban személyesen megjelenni és – szükség esetén – magát a parancsban előírtaknak alávetni. A parancsban, illetve felhívásban megjelölt okiratokat köteles bemutatni.

Bejelentési kötelezettségek és teljesítésük rendje:

A bejelentési kötelezettség teljesítése fontos és feltétlenül szükséges mind a béke, mint a háború időszakában. A vonatkozó jogszabályok szerint a hadköteles bejelenteni köteles:

• az állandó vagy ideiglenes lakásának, illetőleg nevének megváltozását;
• 30 napot meghaladó időtartamú külföldre távozását és külföldről történő visszatérését;
• családi állapotában, gyermekei számában történő változásokat;
• polgári szakképzettségében (pl: gépjárműveztetői engedély megszerzése), munkahelyében, foglalkozásában (beosztásában, munkakörében) és iskolai végzettségében beállott változásokat;
• idegen nyelvismeret megszerzését;
• a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegséget, és sérülését.

A lakásváltozás bejelentése a vonatkozó belügy miniszteri rendeletnek megfelelően be-, illetve kijelentőlappal történik. A névváltozást a hadköteles személyi igazolványába történt átvezetést követő 8 napon belül – személyes megjelenéssel – kell teljesíteni, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon. A fentieken kívül az egyéb változásokat a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak vagy az igazgatási szervnek, a változást követő 8 napon belül, szóban vagy írásban kell jelenteni. E célból csatolni kell, illetőleg szóban történt bejelentés során be kell mutatni a vonatkozó okiratot, vagy annak hiteles másolatát.

Szabálysértési rendelkezések

Szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a hadköteles, aki: megjelenési kötelezettségét nem teljesíti, az előírt orvosi vizsgálatoknak nem veti magát alá, a katonai igazolványát az illetékes hatóság (szerv) felhívására nem mutatja fel, katonai igazolványát másra átruházza vagy a megjelölt szervek kivételével más őrizetére bízza, azt biztosítékul adja vagy külföldre viszi.

Szintén szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a hadköteles, aki bejelentési kötelezettségét nem vagy nem az előírt időben teljesíti; a katonai igazolványát elveszti; megjelenésre kötelezés alkalmával a hirdetményben felhívásban) előírt okiratokat felszólítás ellenére sem adja át, illetőleg nem mutatja be; katonai igazolványának elvesztését, illetve megsemmisülését 48 órán belül nem jelenti.

A tartalékos katonai szolgálat rendje, időtartama, módjai

A fegyveres erők tartalékos állománya; sorkatonai szolgálatot teljesített, tartalékos kiképzésben részesült, a hivatásos és a továbbszolgáló állományból elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett, valamint kiképzetlen (katonai szolgálatot még nem teljesített), hadkötelesekből áll. Tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezett az a hadköteles, akinek katonai szolgálatra való alkalmasságát (az első és másodfokú) sorozó bizottság, illetve a különbizottság megállapítja. A tartalékos katonai szolgálatot általában a fegyveres erőknél (Magyar Néphadsereg, Határőrség), kivételesen a fegyveres testületeknél (rendőrség, munkásőrség és büntetésvégre­hajtás) kell teljesíteni, tartalékos kiképzés, továbbképzés, gyakorlat, gyakorló szolgálat, vagy különleges katonai szolgálat keretében, az alábbiak szerint:

• a sorkatonai szolgálatot nem teljesített hadköteles 40. évének betöltéséig – maximum 6 hónap időtartamra, – hívható be. Ez a katonai szolgálat – időtartamára való tekintet nélkül – tartalékos kiképzésnek minősül;
• sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadkötelest továbbképzésre 5 évenként egyszer lehet behívni. Tisztet, zászlóst és tiszthelyettest legfeljebb 4 hónap, tisztest és honvédet legfeljebb 3 hónap időtartamra. A sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesített hadköteles a leszerelést követően 5 éven belül is behívható továbbképzésre, de a továbbképzésből történő leszerelés után hasonló célból (ismételten) behívni csak a legutóbbi behívást követő ötödik év januárjától lehet;
• a sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadköteles évenként egyszer, legfeljebb 20 napig tartó gyakorlatra hívható be. A gyakorlatra akkor is behívható, ha abban az évben már sorkatonai szolgálatot teljesített vagy kiképzésen, illetve továbbképzésen részt vett, gyakorló, illetve különleges katonai szolgálatot teljesített. Az egy napig tartó gyakorlat viszont már kizárja az adott évben gyakorlat céljából való újbóli behívást. A gyakorlatra bevonult, de a csapatnak át nem adott, visszabocsátott hadköteles a csapat feladatának végrehajtását követően a haditechnika kezelésével kapcsolatos ismeretek bővítésével egybekötött gyakorló foglalkozásra és karbantartásra (vissza-) behívható;
• a tartalékos hadkötelezettség egész ideje alatt egy ízben legfeljebb 12 hónapig tartó gyakorló szolgálat keretében, illetőleg külön meghatározott katonai feladat teljesítése végett, különleges katonai szolgálatra is behívható. Ugyanezen célokból egyes hadkötelesek a sorkatonai szolgálat letöltése után legfeljebb 2 hónap időtartamra tartalékos katonai szolgálat teljesítésére visszahívhatóak. Ez ugyan gyakorló szolgálatnak minősül, azonban nem zárja ki a fentebb említett gyakorló, illetve különleges katonai szolgálatra való behívást.

A tartalékos kiképzésen felül teljesített katonai szolgálat együttes időtartama nem haladhatja meg: tartalékos tiszt, zászlós és tiszthelyettes esetében a 24 hónapot; tartalékos tisztes és honvéd esetében a 18 hónapot.

A tartalékos hadkötelesek ideiglenes mentesítése a katonai szolgálat teljesítése alól, a mentesítés indoka, engedélyezése

Egyes hadköteleseket a tartalékos katonai szolgálat teljesítése alól ideiglenesen mentesíteni lehet egészségi okból, fontos közérdekből, vagy méltánylást érdemlő személyi érdekből.

Fontos közérdekből a tartalékos katonai szolgálat alól az a hadköteles mentesíthető, aki az esedékes szolgálat időszakában az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, illetőleg a tudomány, a művészet vagy a sport területén fontos feladatot lát el, továbbá az a szakképzett dolgozó, aki fontos munkakörében egyelőre nélkülözhetetlen, vagy pótlása a tartalékos katonai szolgálat időtartamára nem biztosítható.

Méltánylást érdemlő személyi érdekből azt a hadkötelest lehet mentesíteni a tartalékos katonai szolgálat alól, akinek a tervezett időre történő bevonulása fontos egyéni, vagy családi érdekeit súlyosan veszélyeztetné.

A hadköteles egészségi okból történő ideiglenes mentesítésére a tartalékos katonai szolgálatra való alkalmasságát elbíráló különbizottság, az alkalmassági vizsgálat után bekövetkezett megbetegedés esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok döntése alapján kerül sor.

Az ideiglenes mentesítés iránti kérelmet az érdekelt szerv (vállalat, intézmény, hivatal, szövetkezet, egyesület, stb.) vezetője, illetőleg az érintett hadköteles írásban terjesztheti elő az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál. A kérelem felől a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok dönt, a kérelem beterjeszté­sét követő 30 napon belül. A hadköteles a döntést a bevonulást megelőzően 72 órával írásban megkapja. A már két ízben mentesítésben részesült hadköteles kérelmét általában el kell utasítani. Ha azonban a parancsnokság úgy ítéli meg, hogy annak alapján újabb mentesítés indokolt, azt döntésre az MNVK Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfőnökségre, illetve tisztek esetében az MN Szü. Fcsf-ségre kell felterjeszteni.

A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés az esedékes behívás egyszeri elhalasztását jelenti. A személyi érdekből kapott mentesítés esetén a hadköteles a mentesítés okának megszüntetését követően tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezhető.

Az ideiglenes mentesítés iránti kérelem előterjesztése a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő hadköteles mentesítésére a szolgálat ideje alatt akkor kerülhet sor, ha a mentesítés oka (egészségi ok, fontos közérdek vagy méltánylást érdemlő személyi érdek) a szolgálat időtartama alatt következik be. A kérelmet ahhoz a csapatparancsnokhoz kell benyújtani, ahol a hadköteles a tartalékos katonai szolgálatát teljesíti.

A kérelmet a csapat parancsnoka, – indokolt esetben a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság közreműködését is igényelve – javaslatával együtt döntésre az MNVK Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfőnökségre, tisztek esetében az MN Szü. Fcsf-ségre terjeszti fel.

A tartalékos katonai szolgálatát teljesítő hadköteles leszereléséről az MNVK mozgósítási és hadkiegészítési csoportfőnök, tisztek vonatkozásában az MN személyügyi főcsoportfőnök dönt.

A hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelme:

A honvédelmi kötelezettséget teljesítőt munkaviszonya alapján – a kötelezettség jellegének megfelelően – térítés járandóság, illetőleg kedvezmény illeti meg. A tartásra jogosult hozzátartozóját pedig a hadköteles után ugyancsak térítés, kedvezmény, illetőleg szociális juttatás illeti meg.

A sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálati időt a munkaviszonyra, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályok szerinti munkaviszonyban töltött időnek kell számítani.

A tartalékos hadköteles 10 napot meg nem haladó katonai szolgálata idejére attól a szervtől, amelynél szolgálatát teljesíti, természetbeni ellátást, a munkáltatójától pedig az átlagkeresetét kapja. 10 napot meghaladó katonai szolgálata alatt a szolgálat idejére rendfokozati és beosztási illetményt és természetbeni ellátást kap. Ezenfelül a munkaviszonya alapján a munkáltatójától az átlagkeresetének mértékéig terjedő keresetkiegészítést kap. E keresetkiegészítés mindennemű tartalékos katonai szolgálatra jár.

A hadköteles betegségi ellátását a katonai szolgálat alatti megbetegedése vagy balesete esetén a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek egészségügyi szolgálata biztosítja, szükség esetén az állami egészségügyi szolgálat útján. A hadkötelezettséget teljesítő személy részére baleseti táppénz jár, ha e kötelezettségével összefüggő baleset miatt keresőképtelenné válik. Ha balesete miatt a munkaképességét 67%-ban elveszítette, akkor pedig baleseti rokkantsági nyugdíj jár részére.

A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy halála esetén a hátramaradt hozzátartozók baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultak, külön meghatározott esetekben.

A behívó- és a bevonulási parancsokkal kapcsolatos kötelezettségek

A behívásra kiválogatott hadköteles részére – ideiglenes lakóhelyre is – behívóparancsot bocsájtanak ki, a bevonulás időpontját megelőzően 10 nappal. Amennyiben a tartalékos hadköteles behívása a mozgósítás során váratlanul történik, akkor a behívóparancs kézbesítésére a behívás időpontját közvetlenül megelőzően kerül sor. A behívóparancs átvételét a tértivevényen történő aláírással kell igazolni.

A hadköteles a behívóparancson feltüntetett időpontra a bevonulási helyre, a megadott öltözetben és okmányokkal együttesen köteles bevonulni.

A bevonulási parancs a nyílt mozgósítás elrendelésekor a tartalékos hadköteles személyére szóló feladatát tartalmazza. A bevonulási parancsot köteles katonai igazolványával együtt állandóan magánál tartani, abba betekintésre csak a katonai, tanácsi és rendőri szervek megbízottai jogosultak. Azonnal köteles a parancson meghatározott helyre bevonulni, ha:

• nyílt mozgósítás elrendelése a tudomására jutott;
• vagy a bevonulást az illetékes (katonai, tanácsi) szerv vezetője elrendelte.

Az utazáshoz bármilyen közhasználatú járművet térítés nélkül igénybe vehet. A bevonulási parancs (vagy annak részei) elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését köteles azonnal személyesen jelenteni a parancsot kiadó megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.

A bevonulási parancsot külföldre vinni TILOS!

Az ideiglenes igénybevétel rendje, tartalma:

A hadkötelezettség, munkaköri kötelezettség, vagy önkéntes jelentkezés alapján a tartalékos hadköteleseket igénybe lehet venni néhány órától néhány napig tartó konkrétan meghatározott mozgósítási feladatok végrehajtására.

Ilyen feladatok lehetnek: mint a mozgósítási feladatok irányításában való részvétel; a behívó- és az előállítási parancsok kézbesítése; a bevonuló tartalékos hadkötelesek gyülekeztetése és szállítása; iránytiszti feladatok ellátása; a mozgósított tartalékos hadkötelesek fogadása, beosztásba helyezése csapataikhoz; a mozgósított népgazdasági technikai eszközök előállítása és közreműködés annak átadás-átvételében; a haditechnikai és az anyagi készletek kikonzerválása, málházása; a polgári szervek által megalakított fegyveres szervezet biztosításával kapcsolatos feladatok.

A felszerelés megóvása, tárolása, azzal való eljárás bevonulás esetén

A hadi ruházattal és katonai felszereléssel ellátott tartalékos hadköteles a részletes felszerelési jegyen felsorolt és átvett cikkekért erkölcsileg és anyagilag felelős, azokat sértetlenül óvja meg és köteles gondosan őrizni. A ruházat és a felszerelés a néphadsereg tulajdona, polgári igénybevétele – tilos. Rongálása, elidegenítése bűnvádi eljárást von maga után. Meglétét az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság, a rendőrség és a tanácsi szervek ellenőrzik, ezen hatóságok (szervek) felhívására köteles azokat felmutatni. Az elveszett, nem rendeltetésszerű használat közben megrongálódott cikkeket meg kell téríteni.

A hadi ruházatot – felszerelést – csak a parancsban (felhívásban) előírt esetekben, az időjárásnak megfelelően lehet felvenni. Ezt követően – míg hadi ruházatban ténykedik – a hadköteles a Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata által meghatározott magatartást köteles tanúsítani. A nem viselt ruházatot és felszerelést málhazsákba csomagolva a behívott vigye magával.

Amennyiben a tartalékos hadi ruházata elvész vagy megsemmisül, köteles az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Bp-i hadkiegészítő) parancsnokságnak bejelenteni. Az eseményről jegyzőkönyvet vesznek fel, értékét meg kell téríteni.

A katonai igazolvány elvesztésének vagy megsemmisülésének bejelentése

Az a hadköteles, aki katonai igazolványát elvesztette vagy akinek katonai igazolványa megsemmisült, illetőleg erősen megrongálódott, köteles a tényt 48 órán belül az állandó lakóhely szerint illetékes, indokolt esetben pedig tartózkodási helyéhez legközelebb eső megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságnál személyesen bejelenteni.

A megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság a katonai igazolvány elvesztésének vagy megsemmisülésének körülményeiről – két példányban – jegyzőkönyvet készít és a hadköteles részére új katonai igazolványt állít ki (ad). Az új katonai igazolványért térítési díjat nem lehet felszámítani.

A megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság a jegyzőkönyv alapján megállapítja, hogy a katonai igazolvány elvesztése (megsemmisülése) a hadköteles gondatlanságából történt-e. Ha a katonai igazolvány elvesztésében (megsemmisülésében) a hadköteles gondatlanságát állapítja meg, a jegyzőkönyv egy példányát szabálysértési eljárás lefolytatása céljából megküldik az illetékes tanács igazgatási szervének. A katonai igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése, valamint e körülmény bejelentésének elmulasztása is szabálysértést képez, illetőleg szabálysértésnek minősül. Szabálysértés az is, ha a hadköteles a katonai igazolványát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, továbbá ha az arra jogosult személy felhívására nem mutatja fel, valamint az is szabálysértést követ el, aki a talált katonai igazolványt nem szolgáltatja be. E szabálysértést elkövetők ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok.

A sorkatonai szolgálat ideje alatt elveszett (megsemmisült) katonai igazolványról a sorkatona közvetlen parancsnokának köteles bejelentést tenni. A sorkatona részére új katonai igazolványt az alakulat állomáshelyéhez legközelebb eső megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság állít ki. Jegyzőkönyv felvételére ilyenkor is sor kerül, szabálysértési eljárást viszont nem lehet indítani. Az eljárás, illetőleg a felelősségre vonás sorkatonák esetében az alakulat parancsnokának hatáskörébe tartozik.

A felsorolt bejelentési kötelezettségek nem teljesítése vagy nem a meghatározott időben történő teljesítése szabálysértésnek minősül. Ezek közül a megjelenési kötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy nem az előírt időben történő teljesítése esetén háromezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. A szolgálathalasztással kapcsolatos bejelentési vagy igazolási kötelezettség elmulasztása vagy nem az előírt időben történő teljesítése esetén ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

A bejelentési kötelezettség kapcsán szabálysértési eljárás lefolytatására csak a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság kezdeményezésére van lehetőség. A szabálysértési eljárást az illetékes tanács első fokú szabálysértési hatósága folytatja le. A szabálysértési hatóság a kezdeményező parancsnokságot határozatáról minden esetben értesíti.

Eljárás külföldre utazás esetén

A külföldre távozást – az erre rendszeresített nyomtatványon – legalább 7 nappal az utazás megkezdése előtt, a külföldről történő visszatérést a visszaérkezés után 3 napon belül kell bejelenteni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon, illetve az állandó lakóhelye szerinti községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél, a városi, fővárosi, kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalnál.

A katonai szolgálat alóli kibúvás minősítése

Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát, jelentkezési, bevonulási kötelezettségének eleget nem tesz, büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Abban az esetben, ha a hadköteles a katonai szolgálat alóli kibúvás céljából a testét megcsonkítja, egészségét károsítja vagy megtévesztő magatartást tanúsít, illetve engedély nélkül külföldre távozik, vagy tartósan külföldön marad, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, büntettet követ el, és öt évig, háború idején öt évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Titoktartási kötelezettség

A katona szolgálata és tartalékállományba helyezése után is köteles megtartani a szolgálati és államtitkot. Ilyen adatokat illetéktelen személlyel nem közölhet.

Köszönöm a figyelmet!