Fegyver-technikai alapismeretek

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Általános fegyver-technikai alapismeretek

Az általános alapismeretek elsajátítása megkönnyíti valamennyi lövészfegyver rendeltetésének, működésének és szerkezeti elemeinek gyorsabb megértését. Az alapfogalmak ismerete szerves része az általános katonai műveltségnek.

A lőszerek

A kézifegyvereknél a lőszer (gyűjtőnév) egyes darabjait tölténynek nevezzük. A töltény a következő fő alkotó elemekből áll:

  • lövedék (ezeket nevezték régen golyónak);
  • hüvely a csappantyúval (a csappantyú segítségével indítjuk be a lőpor égését);
  • lőpor (ez a hüvelyben nyer elhelyezést).

Lövedék

A lövedéket a hüvelybe helyezik el. A lövedék típusa (amit tulajdonképpen kilövünk) felépítésétől (rendeltetésétől függ. Van: könnyű, nehéz, acélmagvas, gyújtó, nyomjelző, belövő gyújtó, robbanó, páncéltörő gyújtó lőszer.

A lövedék külső burka – a köpeny – mindig puha fémből készül, mert az kevésbé koptatja a fegyver csövét.

A lövedék formáját tekintve lehet csúcsos és tompa. Az utóbbival főleg a pisztoly lőszereknél találkozunk.

A lőpor: a hüvelyben helyezkedik el és gyújtását a gyúlyukakon keresztül kapja a csappantyúban elhelyezett ütésre érzékeny gyúelegytől.

A hüvely: tulajdonképpen az égés kamrája. Alapvetően két hüvelytípust különböztetünk meg (138. ábra.)

  • peremes hüvely (puska töltény);
  • hornyolt hüvely (géppisztoly, pisztoly töltények).

A fegyverek általános felépítése

A cső

  • határolja a gázok terjeszkedési irányát;
  • meghaladja a lövedék röpirányát, kezdősebességét és huzagai segítségével a tóvidék tengely körüli forgását.

A zárszerkezet

Minden fegyver egyik fontos szerkezeti egysége. Fő feladata: a cső zárása (reteszelése) a csőfar felől, amíg a lövedék nem hagyja el a csövet.

A reteszelés:

  • a zárfej elfordulásával (géppisztoly);
  • a zártest valamilyen irányban való kibillenésével (géppuska), történhet. A zárszerkezet két fő alkotó elemből:
  • a zártest, és
  • a zárvezetőből áll.

A zárszerkezetet hátrafelé a lőpor-gázok ereje hozza mozgásba, előre pedig a helyretoló szerkezet tolja.

A helyretoló szerkezet feladata a zárszerkezet mellső helyzetbe tolása, melyben fő szerepe a helyretoló rugónak van. A helyretoló rugónak oly erővel kell az előretolást végezni, hogy a zárszerkezetnek legyen elég energiája:

  • az adogató mozgatására;
  • a következő töltény csőbe tolására;
  • a reteszelés végrehajtására;
  • esetenként az ütőszeg működtetésére (géppuska).

Az elsütő szerkezet a fegyver egyik fő szerkezeti egysége. A lövés beindításához szükséges mechanikai energiát szolgáltatja. Szabályozza, biztosítja az egyes és sorozatlövés kiváltását, valamint az ütemét. Felépítésétől függően lehetővé teheti:

  • csak egyes lövés leadását (pisztoly);
  • csak sorozatlövés kiváltását (géppuska);
  • egyes- és sorozatlövés kiváltását (géppisztoly).

Az ütőszerkezet: feladata a csappantyúra mért ütéssel a lövés beindítása.

A biztosító: a fegyver biztonságos kezelését, a balesetek, a véletlen elsülések megelőzését szolgálja. Meghatározott helyzetben rögzíthet, lezárhat, szétkapcsolhat szerkezeteket, alkatrészeket és így az elsülést lehetetlenné teszi.

Az adogatószerkezet hivatott biztosítani a fegyver lőszerrel való folyamatos táplálását, mely történhet tárból, vagy hevederből.

A tok: a fegyver fő szerelési bázisa – váza. Az eddig tárgyalt szerkezeti egységek – és a mozgó rendszer – általában a tokban nyernek elhelyezést. Kivétel a pisztoly. A tok irányítja – vezeti és határolja a mozgó rendszer – a zárszerkezet futását. A tok felső részén kívül helyezkedik el az irányzék.

Az irányzék

A csövön levő célgömb segítségével a fegyver célra irányzását biztosítja.

A tusa a fegyver lövés közbeni szilárd megtámasztását hivatott biztosítani. A tusa lehel szilárdan rögzített, vagy csuklósan behajlítható. Készülhet fából, műanyagból, fémből.

A fegyverek általános üzemeltetése

A következő szabályok és módszerek általános érvénnyel vonatkoznak a hadseregben rendszeresített valamennyi lövészfegyverre. A helyes üzemeltetés célja, hogy a fegyverek állandóan üzembiztos, harcfeladat végrehajtására kész állapotban legyenek.

Az üzemeltetés magába foglalja a fegyver:

  • szabályos kezelését;
  • rendszeres technikai ellenőrzését (megvizsgálását);
  • időbeni javítását; rendszeres tisztítását és kenését;
  • helyes tárolását és megőrzését.

Általános biztonsági rendszabályok

TÖLTETLEN FEGYVER NINCS! A FEGYVER NEM JÁTÉKSZER!

Az előzőekből következik, hogy akár ismerjük már, akár nem a fegyverünket, a következőket mindenkor szigorúan be kell tartani!

  1. Ha fegyvert veszünk a kezünkbe, első dolgunk legyen meggyőződni, hogy nincs-e töltve.
  2. Soha ne fogjuk emberre a fegyvert, még akkor sem, ha biztosak vagyunk benne, hogy töltetlen.
  3. A fegyver csövét mindig a föld, vagy pedig az ég felé fordítsuk.
  4. Ne álljunk más fegyverének csöve elé.
  5. Fegyverünkéi kezünkből hozzá nem értőnek ne adjuk ki. Szabályos átadás elölt győződjünk meg, nincs-e töltve.
  6. A tüzelés beszüntetése után azonnal ürítsünk, vagy biztosítsunk. Használaton kívüli fegyver legyen mindig biztosítva.
  7. Betöltött tárat szolgálaton kívül a fegyverben tartani TILOS!
  8. Töltött fegyvert ne dobáljunk és óvjuk a léejtéstől.
  9. A lőszert ne piszkáljuk, ne szedjük szét.
  10. Használat előtt győződjünk meg a fegyver, lőszer hibátlanságáról, hibás fegyvert, vagy lőszert ne használjunk.
  11. Legyünk figyelmesek és ne csak magunk, de elvtársainkat is óvjuk a szabály­talanságoktól, a balesetek megelőzése érdekében.

SZIGORÚAN TILOS!

Az eddig felsoroltakon kívül:

  • a fegyvert bármihez hozzátámasztani;
  • a fegyver csövét bármivel bedugni;
  • vaklőszerrel a csőből idegen tárgyat kilőni;
  • a fegyverből nem rendszeresített lőszert kilőni;
  • homokos, piszkos lőszert betölteni;
  • számozott alkatrészeket összecserélni;
  • a megengedett mértéken túl a fegyvert szétszerelni;
  • a szét- és összeszereléshez nem rendszeresitett szerszámokat használni;
  • a fegyvert barkácsolni;
  • a fegyvert nem rendszeresített anyagokkal kenni;
  • a fegyver alkatrészeket szerszámként felhasználni;
  • az alkatrészeket erőltetni, feszíteni;
  • a belőtt fegyver célgömbjét elmozdítani.

A szét- és összeszerelés általános szabályai

A fegyvereket szétszerelni csak a megengedett mértékig, a rendszeresített szerszámokkal a következő célból lehet:

  • tisztítás, kenés;
  • megvizsgálás, ellenőrzés;
  • oktatás;
  • javítás.

A fegyver szétszereléséi, összerakását az erre kijelölt helyen asztalon, padon, vagy alátéteken, de feltétlen tiszta helyen végezzük.

A fegyver szét- és összeszerelésénél alapszabály, hogy szétszedés előtt minden esetben ÜRÍTSÜNK! Győződjünk meg arról, hogy nincs-e a esőben lőszer! Összeszerelés után ellenőrizzük a fegyver működőképességét (adogatás, kivetés, a tűzváltó vagy biztosító különböző helyzetbe állításakor történő helyes működést).

A fegyverek lövéshez (tüzeléshez) való előkészítése

A fegyverek tüzeléshez történő előkészítésekor végezzük el:

  • a fegyver megvizsgálását és a felfedett hibák megszüntetését;
  • a működőkészséget oktató lőszerrel történő ellenőrzéssel;
  • a mozgórészeknek a szennyeződésektől és besűrűsödött kenőanyagtól való megtisztítását, majd olajjal átitatott tisztító rongyból készített tamponnal, leheletvékonyán való bekenését;
  • a cső „kihúzását” szárazra;
  • a tár vagy heveder gondos tisztítását;
  • a gáz átömlő-furat, a gázkamra, gázhenger vájatai, a gázdugattyú vezetőcső és a gázdugattyú homlokrész tisztítását;
  • a gázszabályozónak a napi hőmérsékletnek megfelelő furatra történő állítását.

A tisztítás és kenés szabályai

A fegyvert rendszeresen és gondosan ápoljuk. Ez az állandó hadrafoghatóság egyik biztosítéka.

A fegyvereket csak az adott évszakra előírt kenőanyagokkal és rendszeresített tisztítószerekkel szabad ápolni. A fegyverek tisztítását és kenését a következő esetekben végezzük el:

  • naponként közvetlenül a kiképzés, őrszolgálat és egyéb, fegyverrel történt foglalkozás után;
  • hetenként egyszer, ha a fegyvert nem használjuk;
  • közvetlenül az éles és vak lőszerrel végrehajtott tüzelés után;
  • táborozáson, harcgyakorlaton, a foglalkozások szüneteiben naponta;
  • harci viszonyok között, a harc szünetében és harcból való kivonás után.

A tisztításhoz, kenéshez, csak a rendszeresített anyagok használhatók. Ezek a következők:

  • Fegyverolaj
  • Transzformátor olaj
  • Len vagy kender kóc
  • Tisztítórongy és tisztítógyapot
  • Fapálcika készlet

Tisztításhoz, kenéshez csak tiszta és jó minőségű anyagot szabad használni!

TILOS!

  • az olajozást az óvóburokra fektetett fegyveren végezni;
  • a műanyag részeket benzinnel, vagy kőolajjal kenni;
  • a fegyvert transzformátor olaj és lúgos oldat keverékével lekenni;
  • a tisztításhoz kőport, krétaport, homokot, vagy más, nem rendszeresített anyagot használni;
  • a lúgos oldatot huzamos ideig a csőben vagy az alkatrészekben hagyni;
  • nedves vagy szennyes felületet olajozni.

További betartandó rendszabályok:

Tüzelés befejezése után:

  • a lúgos oldattal való tisztítást a helyszínen azonnal megkezdjük;
  • a tisztítást a kenést véglegesen befejezni az elöljáró által meghatározott időben kell;
  • a következő 3-4 nap alatt ellenőrizzük a csőfuratot (tiszta fehér ronggyal) és ha égéstermék maradványokat észlelünk, a lúgos oldattal való tisztítást megismételjük.

Télen:

  • meleg helyiségbe bevitt fegyvert 20-30 perc múlva szárazra töröljük, majd leolajozzuk;
  • eső, vagy hóesés után a fegyverről a csapadékot és a régi kenőanyagot eltávolítjuk, majd a fegyvert szárazra töröljük és újból bekenjük.

Általános szabály: Nem szabad a fegyvert vastagon olajozni, főleg terep foglalkozások, éleslövészetek előtt, mert a por, piszok az olajrétegre rárakódva, a fegyver működésében akadályokat idézhet elő.

A katona saját fegyverét nemcsak tisztítani, de rendszeresen ellenőrizni is köteles! A fegyver technikai ellenőrzésének rendje és szempontjai:

Napi ellenőrzéskor, külsőleg, összeszerelt állapotban. Ekkor ellenőrizni kell a fegyver gyári szám szerinti meglétét, a fegyver tisztaságát, a tartozékok hiánytalanságát, a külső fém-, fa- és műanyagrészek épségét, a külső szerelt alkatrészek (irányzék, célgömb, tusa, tusaborító, stb.) szilárd, kotyogásmentes rögzítését és épségét.

A lemez alkatrészek (tár, tokfedél stb) repedés, horpadás, görbülésmentességét. A mozgórészek, a biztosító és elsütőszerkezet működőkészségét.

Tisztításkor, szétszerelt állapotban, az előzőekben említett külső vizsgálaton túl ellenőrizni kell:

A csőnél:

  • a csőfurat állapotát;
  • a gázátömlő furat eltömődöttségét;
  • a gázszabályozó szilárd rögzítését;
  • a célgömbvédő épségét, kotyogásmentességét;
  • a csőbilincs és a gázkamra csövön való szilárd helyzetét;
  • a cső kotyogásmentességét (a tartalékcsövet is).

Az irányzéknál:

  • az irányzékcsapó rugójának működését;
  • az irányzéktoló könnyed mozgását, rögzítőinek a kívánt beosztáson való rögzíthetőségét;
  • az irányzékcsapó (keret) oldalirányú kotyogásmentességét;
  • a nézőke bevágásának épségét;
  • a finom beállító szerkezet megbízható könnyű működését;
  • az irányzéktalp szilárd helyzetét.

A toknál:

  • a tok falainak épségét, repedés, horpadás és törésmentességét; a vezetőhornyok épségét;
  • a tokfedél kotyogásmentes zárását.

Az adogató berendezésnél:

  • a mozgórészek sima, akadálymentes működését;
  • az adogató szerkezet kotyogásmentességét;
  • a rakaszok épségét
  • megáll-e az adogató a tok fedél felnyitott helyzetében

A zárszerkezetnél:

  • az alkatrészek épségét
  • a mozgó alkatrészek akadálymentes működését
  • a gázdugattyúrúdnak a zárvezetőben való könnyű kotyogását

Az elsütő szerkezetnél:

  • a szerkezet rugóinak energikusságát
  • a szerkezetek, alkatrészek épségét
  • a szerkezet és alkatrészek szabad mozgását
  • az alkatrészek csapjainak rögzítését

Az ütőszerkezetnél:

  • az ütőszeg csúcsa épségét
  • az ütőszeg mozgását
  • az ütőszeg kiállását

A helyretoló szerkezetnél:

  • a helyretoló rugó épségét, rugalmasságát és működőképességét
  • a helyretoló szerkezet rögzíthetőségét

Meg kell vizsgálni még továbbá a felhúzó szerkezetet, a fa- és műanyag markolatot, a tusát, a fogantyút, a különböző tartó és rögzítő alkatrészeket.

A tartozékok, szerelékek vizsgálatánál ellenőrizni kell a meglétükön kívül:

  • azok épségét, hibátlanságát és könnyű összeszerelhetőségét;
  • a padiátverők, a tisztitóvessző egyenességét;
  • a kulcsok, csavarhúzók épségét;
  • a kóchenger szabad forgását;
  • a hevederek, óvótokok használhatóságát;
  • a karabinerek rugóinak jó zárását.

Tisztítás, kenés után összeszerelt állapotban, ellenőrizni kell a fegyver szerkezeteinek és alkatrészeinek az összműködését, a töltést, ürítést, adogatást, kivetést oktató lőszerekkel. Ennek megfelelően az elsütőszerkezet működését egyes- és sorozatlövés esetén, valamint biztosításkor.

Az időbeni javítás jelentősége

Az ellenőrzéskor észlelt hibákat az elöljárónak azonnal jelenteni kell. Ha az alegységnél nem javíthatók, a fegyvert a legrövidebb időn belül a fegyverműhelybe kell javításra leadni.

Minden katona saját fegyverének hadrafoghatóságáért személyében felelős!

A fegyverek tárolási és megőrzési szabályai

Az alegységeknél a szolgálati szabályzat szerint a lövészfegyvereket – fegyvertámlákra helyezve – fegyverszobában tároljuk.

Járművön a géppisztolyokat és a géppuskákat függőleges helyzetben, térdek között szorítva tartjuk.

Vasúti szállítás alkalmával a fegyvereket a vasúti kocsi berendezéséhez rendszeresített ládákba helyezzük.

Terepen a foglalkozások szünetében a fegyvereket földre fektetve tároljuk. A tisztításnál használt tartozékokat a tartozék táskában, tokban a rendszeresített helyen tároljuk.

Tábori viszonyok között a fegyvereket fedett helyen helyezzük el.

Köszönöm a figyelmet!

 

 

Duna-Ipoly Honvéd Hagyományőrző Alakulat átalakult Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület-té