Általános fegyver-technikai alapismeretek
Az általános alapismeretek elsajátítása megkönnyíti valamennyi lövészfegyver rendeltetésének, működésének és szerkezeti elemeinek gyorsabb megértését. Az alapfogalmak ismerete szerves része az általános katonai műveltségnek.
A lőszerek
A kézifegyvereknél a lőszer (gyűjtőnév) egyes darabjait tölténynek nevezzük. A töltény a következő fő alkotó elemekből áll:
- lövedék (ezeket nevezték régen golyónak);
- hüvely a csappantyúval (a csappantyú segítségével indítjuk be a lőpor égését);
- lőpor (ez a hüvelyben nyer elhelyezést).
Lövedék
A lövedéket a hüvelybe helyezik el. A lövedék típusa (amit tulajdonképpen kilövünk) felépítésétől (rendeltetésétől függ. Van: könnyű, nehéz, acélmagvas, gyújtó, nyomjelző, belövő gyújtó, robbanó, páncéltörő gyújtó lőszer.
A lövedék külső burka – a köpeny – mindig puha fémből készül, mert az kevésbé koptatja a fegyver csövét.
A lövedék formáját tekintve lehet csúcsos és tompa. Az utóbbival főleg a pisztoly lőszereknél találkozunk.
A lőpor: a hüvelyben helyezkedik el és gyújtását a gyúlyukakon keresztül kapja a csappantyúban elhelyezett ütésre érzékeny gyúelegytől.
A hüvely: tulajdonképpen az égés kamrája. Alapvetően két hüvelytípust különböztetünk meg (138. ábra.)
- peremes hüvely (puska töltény);
- hornyolt hüvely (géppisztoly, pisztoly töltények).
A fegyverek általános felépítése
A cső
- határolja a gázok terjeszkedési irányát;
- meghaladja a lövedék röpirányát, kezdősebességét és huzagai segítségével a tóvidék tengely körüli forgását.
A zárszerkezet
Minden fegyver egyik fontos szerkezeti egysége. Fő feladata: a cső zárása (reteszelése) a csőfar felől, amíg a lövedék nem hagyja el a csövet.
A reteszelés:
- a zárfej elfordulásával (géppisztoly);
- a zártest valamilyen irányban való kibillenésével (géppuska), történhet. A zárszerkezet két fő alkotó elemből:
- a zártest, és
- a zárvezetőből áll.
A zárszerkezetet hátrafelé a lőpor-gázok ereje hozza mozgásba, előre pedig a helyretoló szerkezet tolja.
A helyretoló szerkezet feladata a zárszerkezet mellső helyzetbe tolása, melyben fő szerepe a helyretoló rugónak van. A helyretoló rugónak oly erővel kell az előretolást végezni, hogy a zárszerkezetnek legyen elég energiája:
- az adogató mozgatására;
- a következő töltény csőbe tolására;
- a reteszelés végrehajtására;
- esetenként az ütőszeg működtetésére (géppuska).
Az elsütő szerkezet a fegyver egyik fő szerkezeti egysége. A lövés beindításához szükséges mechanikai energiát szolgáltatja. Szabályozza, biztosítja az egyes és sorozatlövés kiváltását, valamint az ütemét. Felépítésétől függően lehetővé teheti:
- csak egyes lövés leadását (pisztoly);
- csak sorozatlövés kiváltását (géppuska);
- egyes- és sorozatlövés kiváltását (géppisztoly).
Az ütőszerkezet: feladata a csappantyúra mért ütéssel a lövés beindítása.
A biztosító: a fegyver biztonságos kezelését, a balesetek, a véletlen elsülések megelőzését szolgálja. Meghatározott helyzetben rögzíthet, lezárhat, szétkapcsolhat szerkezeteket, alkatrészeket és így az elsülést lehetetlenné teszi.
Az adogatószerkezet hivatott biztosítani a fegyver lőszerrel való folyamatos táplálását, mely történhet tárból, vagy hevederből.
A tok: a fegyver fő szerelési bázisa – váza. Az eddig tárgyalt szerkezeti egységek – és a mozgó rendszer – általában a tokban nyernek elhelyezést. Kivétel a pisztoly. A tok irányítja – vezeti és határolja a mozgó rendszer – a zárszerkezet futását. A tok felső részén kívül helyezkedik el az irányzék.
Az irányzék
A csövön levő célgömb segítségével a fegyver célra irányzását biztosítja.
A tusa a fegyver lövés közbeni szilárd megtámasztását hivatott biztosítani. A tusa lehel szilárdan rögzített, vagy csuklósan behajlítható. Készülhet fából, műanyagból, fémből.
A fegyverek általános üzemeltetése
A következő szabályok és módszerek általános érvénnyel vonatkoznak a hadseregben rendszeresített valamennyi lövészfegyverre. A helyes üzemeltetés célja, hogy a fegyverek állandóan üzembiztos, harcfeladat végrehajtására kész állapotban legyenek.
Az üzemeltetés magába foglalja a fegyver:
- szabályos kezelését;
- rendszeres technikai ellenőrzését (megvizsgálását);
- időbeni javítását; rendszeres tisztítását és kenését;
- helyes tárolását és megőrzését.
Általános biztonsági rendszabályok
TÖLTETLEN FEGYVER NINCS! A FEGYVER NEM JÁTÉKSZER!
Az előzőekből következik, hogy akár ismerjük már, akár nem a fegyverünket, a következőket mindenkor szigorúan be kell tartani!
- Ha fegyvert veszünk a kezünkbe, első dolgunk legyen meggyőződni, hogy nincs-e töltve.
- Soha ne fogjuk emberre a fegyvert, még akkor sem, ha biztosak vagyunk benne, hogy töltetlen.
- A fegyver csövét mindig a föld, vagy pedig az ég felé fordítsuk.
- Ne álljunk más fegyverének csöve elé.
- Fegyverünkéi kezünkből hozzá nem értőnek ne adjuk ki. Szabályos átadás elölt győződjünk meg, nincs-e töltve.
- A tüzelés beszüntetése után azonnal ürítsünk, vagy biztosítsunk. Használaton kívüli fegyver legyen mindig biztosítva.
- Betöltött tárat szolgálaton kívül a fegyverben tartani TILOS!
- Töltött fegyvert ne dobáljunk és óvjuk a léejtéstől.
- A lőszert ne piszkáljuk, ne szedjük szét.
- Használat előtt győződjünk meg a fegyver, lőszer hibátlanságáról, hibás fegyvert, vagy lőszert ne használjunk.
- Legyünk figyelmesek és ne csak magunk, de elvtársainkat is óvjuk a szabálytalanságoktól, a balesetek megelőzése érdekében.
SZIGORÚAN TILOS!
Az eddig felsoroltakon kívül:
- a fegyvert bármihez hozzátámasztani;
- a fegyver csövét bármivel bedugni;
- vaklőszerrel a csőből idegen tárgyat kilőni;
- a fegyverből nem rendszeresített lőszert kilőni;
- homokos, piszkos lőszert betölteni;
- számozott alkatrészeket összecserélni;
- a megengedett mértéken túl a fegyvert szétszerelni;
- a szét- és összeszereléshez nem rendszeresitett szerszámokat használni;
- a fegyvert barkácsolni;
- a fegyvert nem rendszeresített anyagokkal kenni;
- a fegyver alkatrészeket szerszámként felhasználni;
- az alkatrészeket erőltetni, feszíteni;
- a belőtt fegyver célgömbjét elmozdítani.
A szét- és összeszerelés általános szabályai
A fegyvereket szétszerelni csak a megengedett mértékig, a rendszeresített szerszámokkal a következő célból lehet:
- tisztítás, kenés;
- megvizsgálás, ellenőrzés;
- oktatás;
- javítás.
A fegyver szétszereléséi, összerakását az erre kijelölt helyen asztalon, padon, vagy alátéteken, de feltétlen tiszta helyen végezzük.
A fegyver szét- és összeszerelésénél alapszabály, hogy szétszedés előtt minden esetben ÜRÍTSÜNK! Győződjünk meg arról, hogy nincs-e a esőben lőszer! Összeszerelés után ellenőrizzük a fegyver működőképességét (adogatás, kivetés, a tűzváltó vagy biztosító különböző helyzetbe állításakor történő helyes működést).
A fegyverek lövéshez (tüzeléshez) való előkészítése
A fegyverek tüzeléshez történő előkészítésekor végezzük el:
- a fegyver megvizsgálását és a felfedett hibák megszüntetését;
- a működőkészséget oktató lőszerrel történő ellenőrzéssel;
- a mozgórészeknek a szennyeződésektől és besűrűsödött kenőanyagtól való megtisztítását, majd olajjal átitatott tisztító rongyból készített tamponnal, leheletvékonyán való bekenését;
- a cső „kihúzását” szárazra;
- a tár vagy heveder gondos tisztítását;
- a gáz átömlő-furat, a gázkamra, gázhenger vájatai, a gázdugattyú vezetőcső és a gázdugattyú homlokrész tisztítását;
- a gázszabályozónak a napi hőmérsékletnek megfelelő furatra történő állítását.
A tisztítás és kenés szabályai
A fegyvert rendszeresen és gondosan ápoljuk. Ez az állandó hadrafoghatóság egyik biztosítéka.
A fegyvereket csak az adott évszakra előírt kenőanyagokkal és rendszeresített tisztítószerekkel szabad ápolni. A fegyverek tisztítását és kenését a következő esetekben végezzük el:
- naponként közvetlenül a kiképzés, őrszolgálat és egyéb, fegyverrel történt foglalkozás után;
- hetenként egyszer, ha a fegyvert nem használjuk;
- közvetlenül az éles és vak lőszerrel végrehajtott tüzelés után;
- táborozáson, harcgyakorlaton, a foglalkozások szüneteiben naponta;
- harci viszonyok között, a harc szünetében és harcból való kivonás után.
A tisztításhoz, kenéshez, csak a rendszeresített anyagok használhatók. Ezek a következők:
- Fegyverolaj
- Transzformátor olaj
- Len vagy kender kóc
- Tisztítórongy és tisztítógyapot
- Fapálcika készlet
Tisztításhoz, kenéshez csak tiszta és jó minőségű anyagot szabad használni!
TILOS!
- az olajozást az óvóburokra fektetett fegyveren végezni;
- a műanyag részeket benzinnel, vagy kőolajjal kenni;
- a fegyvert transzformátor olaj és lúgos oldat keverékével lekenni;
- a tisztításhoz kőport, krétaport, homokot, vagy más, nem rendszeresített anyagot használni;
- a lúgos oldatot huzamos ideig a csőben vagy az alkatrészekben hagyni;
- nedves vagy szennyes felületet olajozni.
További betartandó rendszabályok:
Tüzelés befejezése után:
- a lúgos oldattal való tisztítást a helyszínen azonnal megkezdjük;
- a tisztítást a kenést véglegesen befejezni az elöljáró által meghatározott időben kell;
- a következő 3-4 nap alatt ellenőrizzük a csőfuratot (tiszta fehér ronggyal) és ha égéstermék maradványokat észlelünk, a lúgos oldattal való tisztítást megismételjük.
Télen:
- meleg helyiségbe bevitt fegyvert 20-30 perc múlva szárazra töröljük, majd leolajozzuk;
- eső, vagy hóesés után a fegyverről a csapadékot és a régi kenőanyagot eltávolítjuk, majd a fegyvert szárazra töröljük és újból bekenjük.
Általános szabály: Nem szabad a fegyvert vastagon olajozni, főleg terep foglalkozások, éleslövészetek előtt, mert a por, piszok az olajrétegre rárakódva, a fegyver működésében akadályokat idézhet elő.
A katona saját fegyverét nemcsak tisztítani, de rendszeresen ellenőrizni is köteles! A fegyver technikai ellenőrzésének rendje és szempontjai:
Napi ellenőrzéskor, külsőleg, összeszerelt állapotban. Ekkor ellenőrizni kell a fegyver gyári szám szerinti meglétét, a fegyver tisztaságát, a tartozékok hiánytalanságát, a külső fém-, fa- és műanyagrészek épségét, a külső szerelt alkatrészek (irányzék, célgömb, tusa, tusaborító, stb.) szilárd, kotyogásmentes rögzítését és épségét.
A lemez alkatrészek (tár, tokfedél stb) repedés, horpadás, görbülésmentességét. A mozgórészek, a biztosító és elsütőszerkezet működőkészségét.
Tisztításkor, szétszerelt állapotban, az előzőekben említett külső vizsgálaton túl ellenőrizni kell:
A csőnél:
- a csőfurat állapotát;
- a gázátömlő furat eltömődöttségét;
- a gázszabályozó szilárd rögzítését;
- a célgömbvédő épségét, kotyogásmentességét;
- a csőbilincs és a gázkamra csövön való szilárd helyzetét;
- a cső kotyogásmentességét (a tartalékcsövet is).
Az irányzéknál:
- az irányzékcsapó rugójának működését;
- az irányzéktoló könnyed mozgását, rögzítőinek a kívánt beosztáson való rögzíthetőségét;
- az irányzékcsapó (keret) oldalirányú kotyogásmentességét;
- a nézőke bevágásának épségét;
- a finom beállító szerkezet megbízható könnyű működését;
- az irányzéktalp szilárd helyzetét.
A toknál:
- a tok falainak épségét, repedés, horpadás és törésmentességét; a vezetőhornyok épségét;
- a tokfedél kotyogásmentes zárását.
Az adogató berendezésnél:
- a mozgórészek sima, akadálymentes működését;
- az adogató szerkezet kotyogásmentességét;
- a rakaszok épségét
- megáll-e az adogató a tok fedél felnyitott helyzetében
A zárszerkezetnél:
- az alkatrészek épségét
- a mozgó alkatrészek akadálymentes működését
- a gázdugattyúrúdnak a zárvezetőben való könnyű kotyogását
Az elsütő szerkezetnél:
- a szerkezet rugóinak energikusságát
- a szerkezetek, alkatrészek épségét
- a szerkezet és alkatrészek szabad mozgását
- az alkatrészek csapjainak rögzítését
Az ütőszerkezetnél:
- az ütőszeg csúcsa épségét
- az ütőszeg mozgását
- az ütőszeg kiállását
A helyretoló szerkezetnél:
- a helyretoló rugó épségét, rugalmasságát és működőképességét
- a helyretoló szerkezet rögzíthetőségét
Meg kell vizsgálni még továbbá a felhúzó szerkezetet, a fa- és műanyag markolatot, a tusát, a fogantyút, a különböző tartó és rögzítő alkatrészeket.
A tartozékok, szerelékek vizsgálatánál ellenőrizni kell a meglétükön kívül:
- azok épségét, hibátlanságát és könnyű összeszerelhetőségét;
- a padiátverők, a tisztitóvessző egyenességét;
- a kulcsok, csavarhúzók épségét;
- a kóchenger szabad forgását;
- a hevederek, óvótokok használhatóságát;
- a karabinerek rugóinak jó zárását.
Tisztítás, kenés után összeszerelt állapotban, ellenőrizni kell a fegyver szerkezeteinek és alkatrészeinek az összműködését, a töltést, ürítést, adogatást, kivetést oktató lőszerekkel. Ennek megfelelően az elsütőszerkezet működését egyes- és sorozatlövés esetén, valamint biztosításkor.
Az időbeni javítás jelentősége
Az ellenőrzéskor észlelt hibákat az elöljárónak azonnal jelenteni kell. Ha az alegységnél nem javíthatók, a fegyvert a legrövidebb időn belül a fegyverműhelybe kell javításra leadni.
Minden katona saját fegyverének hadrafoghatóságáért személyében felelős!
A fegyverek tárolási és megőrzési szabályai
Az alegységeknél a szolgálati szabályzat szerint a lövészfegyvereket – fegyvertámlákra helyezve – fegyverszobában tároljuk.
Járművön a géppisztolyokat és a géppuskákat függőleges helyzetben, térdek között szorítva tartjuk.
Vasúti szállítás alkalmával a fegyvereket a vasúti kocsi berendezéséhez rendszeresített ládákba helyezzük.
Terepen a foglalkozások szünetében a fegyvereket földre fektetve tároljuk. A tisztításnál használt tartozékokat a tartozék táskában, tokban a rendszeresített helyen tároljuk.
Tábori viszonyok között a fegyvereket fedett helyen helyezzük el.
Köszönöm a figyelmet!