A KATONA TEVÉKENYSÉGE AZ ALAPVETŐ HARC-ÉS HARCCAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK SORÁN

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A katona tevékenysége támadásban

A támadás végrehajtása: A támadás végrehajtása a roham terepszakaszának elfoglalásával kezdődik. A roham terepszakaszán a katona a tüzelőállást úgy válassza ki, hogy az ellenség felé jó kilövése legyen, egyben biztosítson jó figyelési és fedezési lehetőségeket. Ezen a terepszakaszon a parancsnokok pontosítják a feladatokat, a személyi állomány pedig részt vesz az utolsó tűzcsapásban.

A rohamot a rohamra való felkészülés előzi meg, amelyre a katona a „Rohamra készülj fel!” vezényszót kapja.

Erre a vezényszóra minden katona:

  • tegyen teljesen töltött tárat a géppisztolyába;
  • ellenőrizze a felszerelését;
  • igazítsa meg ruházatát;
  • készüljön fel a tüzelőállás (árokrész) gyors elhagyására.

A roham végrehajtására a katona a „Rohamra! Előre!” vezényszót kapja, melyre:

  • gyorsan ugorjon ki a tüzelőállásból (árokból) és gyors lépésben mindig az elöl haladóhoz igazodva haladjon a meghatározott irányba;
  • menet közben rövid megállásokból adjon le célzott lövéseket az ellenség felbukkanó céljaira;
  • az ellenség műszaki akadályain nyitott átjárón a meghatározott rendben történő zárkózás után futásban, gyors lépésben haladjon át;
  • az ellenség peremvonalának 30-45 m-re történő megközelítésekor „Kézigránátdobásra felkészülni!” vezényszóra készítse elő a kézigránátot, fegyverét vegye bal kézbe, majd „Kézigránát tűz!” vezényszóra dobjon kézigránátot az ellenség peremvonalára;
  • a kézigránátdobás után csípőből lőtt tűzzel és „Hajrá!” kiáltással, futva közelítse meg az ellenség árkát, az árokban levő ellenséget tűzzel, a közelharc különböző eszközeivel semmisítse meg;
  • az ellenség védelmébe történő betörés után, menet közben tüzelve folytassa előremozgását a mélységbe.

A katona az ellenség védelmének mélységében, alegységkötelékben végrehajtott manőverek, ismételt roham (-ok) végrehajtásával, ellenlökések elhárításával folytatja a támadást.

A támadás során, ha a katona az ellenség tüzérségi tüzébe kerül, törekedjen arra, hogy abból gyors előrefutással minél előbb kikerüljön.

A korszerű harc nemcsak nappal, hanem éjszaka is folyik, az éjszakai harcnak vannak sajátosságai, melyeket figyelembe kell venni.

Éjszaka – a sötétségtől függően – a láthatóság néhány métertől, 200 m távolságig változhat. A sötétség növeli a meglepés lehetőségét, a hang és minden zörej sokkal jobban hallatszik mint nappal. Éjszakai tevékenység esetén ezért jobban kell figyelni a felszerelés rögzítésére, a zajtalan mozgás végrehajtására.

Az ellenség a sötétség leküzdésére különböző mesterséges megvilágító eszközöket (világító bomba, világító lövedékek-töltények, fényszórók) alkalmaz.

A terep megvilágítása esetén a katona beszünteti a mozgást, majd folytatni kell a meghatározott feladat végrehajtását. A katonának éjszakai harcfeladat végrehajtásakor fokozottabban kell figyelni, a figyelést ki kell egészíteni a füleléssel, tüzelni, kézigránátot dobni csak külön parancsra lehet. Éjszaka az összeköttetést állandóan fent kell tartani, egymás megismerésére ismertető jeleket kell alkalmazni.

A katona tevékenysége védelemben

A katona védelmi harcát kötelékben a fegyvernemi alegységekkel együttműködve vívja.

A tüzérség, a különböző típusú rakéták és a légierő a védelemtől távol megkezdik az ellenség pusztítását. Csapásokat mérnek az ellenségre az összpontosítási körletekben, az előrevonási útvonalakon, a rohamra történő szétbontakozáskor. A tüzérség közvetlen irányzással folytatja a rohamozó ellenség pusztítását. Ebben az időszakban belépnek a harckocsik és más páncéltörő eszközök is az ellenség harckocsijainak és gyalogságának megsemmisítésébe.

Védelemben a katonának legfontosabb feladata, hogy kitartóan védje tüzelőállását. Gyorsan és pontosan tüzeljen az ellenségre, ismerje az ellenség harckocsijai és más páncélozott eszközei megsemmisítésének módját.

Tüzelőállását a katona parancsnokának engedélye nélkül nem hagyhatja el.

A katona tüzelőállását olyan kedvező terepen válassza meg, hogy elsősorban az ellenség felé, de körkörösen is jó kilövést biztosítson, nyújtson jó figyelési lehetőséget, védelmet és szakszerűen lehessen álcázni.

A tüzelőállás kiválasztása után a katona azonnal kezdje meg annak kiépítését. A kiépítés első üteme a lövészteknő elkészítése, melyet a rendelkezésre álló időtől függően a katona továbbfejleszt térdelő, illetve álló lövészgödörré. Az álló lövészgödröket egymás felé haladva összekötik lövészárokkal, így jön létre a rajárok.

A tüzelőállás kiépítése közben a katona kötelessége az ellenség megszakítás nélküli figyelése. Készen kell állnia bármely pillanatban az ellenség megsemmisítésére, ezért fegyverét töltve, állandóan tűzvész állapotban, magától jobbra úgy helyezze el, hogy szükség esetén használni tudja, de a földtől, homoktól óvja.

A tüzelőállás kiépítésének utolsó mozzanata az álcázás. A tüzelőállást minden esetben a környezetéhez igazodva kell álcázni, olyan természetes, esetleg mesterséges anyagokkal, amelyek beleolvadnak a környezetbe, rejtik a tüzelőállást az ellenség figyelése elől.

Minthogy a harctevékenységek éjszaka és korlátozott látási viszonyok között is folynak, a tüzelőállásokat, a fegyvereket elő kell készíteni ilyen viszonyok melletti tüzeléshez. Ennek érdekében a tüzelőállás mellvédjébe vájt rés, határoló cövekek és támasztó villák segítségével a katona még jó látási viszonyok között, nappal a parancsnok által meghatározott pontra vagy területre beállítja a fegyverét, majd magasságban és oldalban rögzíti az előbbiekben meghatározott szükségeszközök felhasználásával.

A katona éjszakai tüzelésre általában két irányban rendezkedjen be, melyből az egyik előre az ellenség irányába, a másik oldalra, – jobbra vagy balra – illetve hátrafelé mutasson.

A védelmi harc végrehajtása

A meghatározott terepszakaszon a tüzelőállás kiépítésével és berendezésével, a tűzrendszer megszervezésével az egyéb kollektív védelmi berendezések létrehozásával a katona felkészül a védelmi harc megvívására.

A védelmi harc általában az ellenség atom-, tüzérségi- és légi csapásaival kezdődik. Ezek jelére vagy észlelésekor a katona köteles a kollektív védelmi berendezések elfoglalásával fedezni magát – az ügyeletes tűzfegyverkezelők kivételével.

Az ügyeletes tűzfegyverkezelők kötelessége, hogy:

  • az ellenség tüzelőkészítése alatt fegyvereiket állandóan tüzelésre kész helyzetben tartva figyeljék az ellenség tevékenységét;
  • tűzzel megakadályozzák a felderítő szervek átszivárgását;
  • riasszák saját alegységüket az ellenség rohamának megindításakor.

A tűzelőkészítés alatt, vagy azt követően az ellenség alkalmazhat különböző típusú vegyi fegyvert és gyújtóeszközt is. A katona magatartása ebben az esetben is hasonló, mint a tűzelőkészítés alatt. Kihasználva a kollektív védelmi berendezések, valamint az egyéni vegyivédelmi eszközök védő tulajdonságát fedezi, védi magát és felkészül a keletkezett tűzgócok oltására, a védelmi berendezések mentesítésére – ha erre nincs lehetőség, a szennyezett területen a védelmi harc megvívására.

Az ellenség tűz előkészítése, a vegyi- vagy gyújtóeszközökkel mért csapása után, a katona a „Riadó!” jelére foglalja el tüzelőállását és készüljön fel az ellenség rohamának elhárítására, harckocsijai és más páncélozott céljai elleni harc végrehajtására.

A megszervezett tűzrendszernek megfelelően a meghatározott időben és távolságra nyisson tüzet, pontos tűzzel semmisítse meg az ellenség gyalogságát.

Ha a tüzelőállást harckocsi, vagy más páncélozott harcjármű közelíti meg, a katona legyen kész annak harcképtelenné tételére. Készítsen elő páncélelhárító kézigránátot – vagy más erre alkalmas eszközt, gyújtópalackot, kézigránát köteget – és ha a harckocsi 10-15 méterre megközelítette tüzelőállását, dobja azt a harckocsi legsebezhetőbb pontjára (búvónyílások, lánctalp, stb.). Abban az esetben, ha a harckocsi áthaladt a tüzelőállás vonalán a katona után dobással, hátulról törekedjen arra, hogy harcképtelenné – vagy mozgásképtelenné – tegye azt, majd haladéktalanul folytassa a tüzelést a rohamot végrehajtó gyalogságra.

Amikor az ellenség gyalogsága a védelem peremvonalát – a katona tüzelőállását -25-30 méterre megközelítette, a katona parancsra dobjon kézigránátot, majd kapáslövéssel folytassa az ellenség megsemmisítését és legyen kész közelharc végrehajtására, a közelharc eszközeivel és módszereivel az árokba betört ellenség megsemmisítésére.

A katona az előkészített tartalék tüzelőállását csak parancsnoka parancsára foglalhatja el! A tartalék tüzelőállás elfoglalásakor a katona mindenkor fedve és rejtve mozogjon, kihasználva a terep adta lehetőségeket és társai tűztámogatását.

A katona ténykedése biztosítási feladatoknál

Az ellenség mindenkor arra törekszik, hogy a vele szemben álló félnek minél nagyobb veszteséget okozzon. Ennek megakadályozása érdekében mindenkor -harcban, menetek végrehajtásakor, pihenők alatt, nyugvásban – meg kell szervezni saját alegységeink közelbiztosítását.

Ilyen feladattal kerül felállításra a nyugvó alegységekből kijelölt tábori őrség. A tábori őrség állománya általában egy raj (kezelőszemélyzet). A tábori őrséget a nyugvó alegységtől 1500 m-ig állítják fel utak mentén, olyan helyen, ahol jó figyelési és körkörös tüzelési lehetőség biztosítva van. A tábori őrséget 24 óránként váltani kell.

Tábori őrségben a katona kijelölhető figyelőnek. Figyelőhelyét a tábori őrség állásától nappal 200 m-re, éjszaka 50 m-re, kell megválasztani. A figyelőket az évszaktól függően 1-2 óránként váltani kell, felvezetésüket a tábori őrség parancsnoka vagy helyettese hajtja végre.

A figyelők általános feladatain túl, a tábori őrségben figyelőként felállított katona feladatai kibővülnek.

A tábori őrség körletéhez közeledő polgári vagy katona személyt a figyelő 50-70 m-re engedje magához, majd állítsa meg és kérje a jelszót. Amennyiben a kérdezett személy ismeri a jelszót, a figyelő a meghatározott módon jelezzen a tábori őrség parancsnokának és engedje tovább. A jelszót nem ismerő személyeket tartóztassa fel és értesítse az őrség parancsnokát.

Az ellenség kis erejű csoportjának (járőr, terepkutatók) közeledésekor a figyelő jelentse a tábori őrség parancsnokának, majd rejtőzzön el és engedje át az ellenség kis erejű csoportját. A tábori őrség állásának elérésekor az őrség rajtaütéssel elfogja vagy megsemmisíti az ellenséget, a figyelők pedig akadályozzák meg az ellenség visszavonulását.

Nagyobb erejű ellenség felderítése esetén a figyelő azonnal jelentse az őt kiküldő parancsnoknak az ellenség erejét, mozgási irányát, összetételét, majd nyisson tüzet és parancsra, társával egymást fedezve vonuljon vissza. A tábori őrség állománya ezalatt felkészül a védelmi harcra, állásaiból vezetett tűzzel megakadályozza az ellenség térnyerését, időt biztosítva ezzel a nyugvó alegységnek az elvonulásra, illetve a szétbontakozásra, az előkészített védőállások elfoglalására. A tábori őrség csak parancsra vonulhat vissza.

A katona tevékenysége menetnél

A menet – mint harccal kapcsolatos tevékenység – célja, hogy az alegységek meghatározott időben és teljes harckészültségben érkezzenek be a kijelölt körletbe. A menetet általában a rendszeresített gép- és harcjárművön kell végrehajtani, bonyolult vegyi-és sugárhelyzetben, az ellenség aktív légi és földi behatása mellett, tűzgócok, rombolt területek és utak leküzdésével.

A menetet általában éjjel vagy rossz látási viszonyok között hajtjuk végre, mindig biztosítva a meghatározott átlagos sebességet és a távközöket. Vegyes- és harckocsi oszlopok részére az átlagsebesség úton éjszaka 15-20 km/ó, nappal 20-30 km/ó, gépkocsioszlopok részére úton éjszaka 25-30 km/ó, nappal 30-40 km/ó, gyalog menetnél 4-5 km/ó. Az alegységek és a járművek közötti távköz, a menetsebesség, a látási viszonyok függvényében 25-50 m lehet.

A menet pontos megindítása és ütemes végrehajtása érdekében megindulási és szabályzópontokat kell kijelölni. A személyi állomány pihentetését és a technika ellenőrzését 2-3 órai menet után 20-30 percben tartott rövid pihenőkön, és a napi menet második felének megkezdése előtt 2-4 órás hosszú pihenőn kell végrehajtani.

A menetre történő felkészülés során ellenőrizni kell:

  • a gép- és harcjárműveket – ezek üzemképességét, feltöltöttségét;
  • az egyéni és kollektív fegyverek működőképességét, beszabályozottságát;
  • az egyéni vegyivédelmi eszközöket;
  • a híradó, éjjellátó és fényálcázó berendezéseket;
  • a lőszer- és más anyagok előírt mennyiségét, a gép és harcjárművekre történő málházás szabályosságát.

A katonának ismerni kell a menet végrehajtását elrendelő parancsot. Ezen belül:

  • az ellenségről rendelkezésre álló adatokat;
  • az alegység feladatát, helyét, a menetrendben;
  • a menetvonalat;
  • a pihenők helyét és idejét;
  • a gép- és harcjárművek közötti távközt;
  • a menetsebességet;
  • a figyeléssel kapcsolatos feladatokat;
  • az értesítés jeleit és ezek vétele esetén a végrehajtandó tevékenységet.

A menet alatt a kapott feladatnak megfelelően tevékenykedjen, kijelölhető figyelőnek, vagy megbízható más feladatok végrehajtásával.

Menet alatt szigorúan be kell tartani a meghatározott menetrendet és fegyelmet. A kijelölt figyelőknek – de az egész állománynak – megszakítás nélkül folytatni kell a figyelést, idejében értesíteni kell – a meghatározott jelzés adásával – a parancsnokot és a személyi állományt az ellenség földi, vagy légi megjelenéséről, a vegyi- és sugárszennyezésről, utak, műtárgyak rombolásáról.

Menetben a gép és harcjárműveknek a megszabott távközök betartásával az út jobb oldalán kell haladni. Megállás, meghibásodás esetén a jobb oldali útpadkára kell állni – mozgásképtelenség esetén a járművet le kell vontatni – a hiba elhárítása, javítása végrehajtása idejére. A javítás alatt forgalomszabályozást kell szervezni, majd a hiba kijavítása után a jármű csatlakozzon az oszlop végéhez – a meghatározott sebesség túllépése nélkül. A felzárkózott jármű a legközelebbi pihenő alatt foglalja el a helyét a menetrendben, melyet megállásakor részére ki kell hagyni.

A légi ellenséget jelző értesítés jelére – ennek azonnali továbbadásával – a menetet folytatni kell. A sebesség és a járművek közötti távköz növelésével, csökkenteni kell a találati valószínűséget. A harcjárművek búvónyílásait, ajtóit le kell zárni. Kivételt képeznek azok a járművek, melyek ki lettek jelölve az alacsonyan támadó légi célok megsemmisítésére. E járművek kezelői és a deszant állománya felkészül a légi ellenség megsemmisítésére.

Vegyi-sugárszennyezés jelzése esetén a jelzést továbbítani, a menetet folytatni kell. A katonáknak fel kell venni a gázálarcot, a járművek sebességét és a táv közöket meg kell növelni. Porképződés esetén – ahol ezt nem automatika végzi – le kell zárni a toronynyílásokat, lőréseket, a zsalukat, a ventilátorokat pedig ki kell kapcsolni.

Nyitott járműveken a katonáknak fel kell venni az összfegyvernemi védőkészletet lepelként.

A szennyezett terepszakasz leküzdése után a mentesítést rendszerint rövid pihenő alatt kell végrehajtani.

A személyi állomány pihentetése, a gép- és harcjárművek technikai ellenőrzése céljából rövid és hosszú pihenőket kell tartani.

A rövid pihenők alatt a járművekkel az út jobb oldali padkájára a meghatározott távközök betartásával, de egymástól legalább 10 méterre kell leállni. A személyi állomány a járművet a jobb oldalon és hátul hagyhatja el, pihenőt az úttól jobbra kell elrendelni. Rövid pihenő alatt a légi ellenség megsemmisítésére kijelölt tűzeszközök kezelői, a figyelők, a kijelölt forgalomszabályozók a meghatározott feladataikat hajtják végre. A járművek technikai ellenőrzéséhez, az esetleges feltöltések végrehajtásához a harcjármű kezelőszemélyzet mellé segítőket kell kijelölni.

Hosszú pihenők alatt, erre a célra kijelölt területen a közelbiztosítás megszervezéséhvel történik az alegységek pihentetése. A katonáknak végre kell hajtani a technikai eszközök álcázását, az esetleges kis javításokat és a technikai kiszolgálás feladatait.

A hosszú pihenő körletét és minden más körletet (várakozási, gyülekezési, összpontosítási körlet, stb.) a katonáknak úgy kell elhagyni, hogy a területen semmilyen áruló nyom ne maradjon, amelyből következtetni lehetne az alegység nagyságára, a fegyvernemre, a végrehajtásra kerülő feladatra. Ezekben a körletekben papírokat, jegyzeteket, leveleket, különböző felszerelési tárgyakat visszahagyni nem szabad.

A körlet elhagyása előtt a katonák kötelesek ellenőrizni felszerelésüket és közvetlen környezetükben össze kell szedni és meg kell semmisíteni a felgyülemlett hulladékot.

Köszönöm a figyelmet!

Duna-Ipoly Honvéd Hagyományőrző Alakulat átalakult Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület-té