Megosztás:
       

ÁTKELÉS FOLYÓKON

A folyók fontosabb jellemzői

A folyó természetes vízi akadály. Akadályjellegét és sikeres leküzdését döntő mértékben befolyásolja az adott folyó szélessége, vízmélysége, a vízfolyás sebessége, a medertalaj minősége, a partviszonyok, az időjárás, valamint az évszakok jellemző tulajdonságai.

A folyókat szélesség szerint felosztjuk keskeny, közepes és széles folyókra.

Keskeny folyónak mondjuk azt a folyót, ahol a víz szélessége nem több 60 m-nél. Közepes folyóról beszélünk, ha a víz szélessége 60-300 m között van. Széles a folyó, ha a víz szélessége meghaladja a 300 métert. Mennél szélesebb a folyó, annál több lesz az átkeléshez szükséges idő.

A folyókat mélység szerint felosztjuk sekély, mély és igen mély folyókra. Ha a víz mélysége 1,5 m-nél nem több, akkor sekély, ha 1,5-6 m között van mély, ha ennél több, akkor igen mély folyóról van szó.

A vízfolyás sebességét tekintve a folyók lehetnek lassú folyásúak – ha a víz sebessége nem több 0.5 m/másodperc; közepes folyásúak-ha a víz sebessége 0,5-1,0 m/másodperc; gyors folyásúak   ha a vízfolyás sebessége másodpercenként több mint 2 m.

Az átkelések módja és eszközei

A támadó alegységek folyókon való átkelése igen gyakran csak harcolva – erőszakos úton – hajtható végre. Az erőszakos átkelés lényegét tekintve nem más, mint az alegységek partváltása, a folyó túlsó oldalán védő ellenség tűzhatása alatt.

Az alegységek partváltása történhet: páncélozott szállító harcjárművekkel, úszó-harckocsikkal, a műszaki csapatok anyagát képező csónakokkal, lánctalpas úszógép­kocsikkal, önjáró kompokkal, áthajózási kompokkal és hidakon. Ezeken kívül az átkelés végrehajtható gázlókon, víz alatt és szükségátkelő eszközökön.

Az összecsukható alumínium csónak kettő vagy három félcsónakból összeállítható, egyszerű deszantátkelő eszköz. Rendeltetése a lövész alegységek vízi akadályon való átszállítása. Összeszerelése és vízre tétele az átkelő alegység feladata. Vízen való mozgatása rendszerint a műszakiak által kezelt csónakmotorral történik. Ennek hiányában azonban evezéssel is mozgatható. Az Összeszerelt kétrészes csónak teherbírása 2,5 tonna. Az összeszerelésének normája 8 fővel 10 perc. Hordozásához és vízre tételéhez 16 fő szükséges.

A lánctalpas úszó gépkocsik alaprendeltetése a csapatok deszant átkelésének gépesítése, az átkelést végrehajtó személyi állomány, gépkocsik és lövegek átszállítása a vízi akadályokon. Alkalmazásuk során az első fordulóban átszállításra kerülő alegységeket rendszerint a folyótól 2-3 km távolságra levő átrakóhelyen málházzák fel. A további lépcsők átszállítása során a partról-partra forgalmaznak, amikor a terhüket parton veszik fel és parton rakják le. A K—61 típusú úszógépkocsi teherbírása szárazon 3, vízen pedig 5 tonna, a vele átszállítható személyek száma 40 fő.

K-61 típusú úszógépkocsi

A kép forrása: link

A PTSZ típusú úszógépkocsi teherbírása szárazon 5, vízen pedig 10 tonna. A vele átszállítható személyek száma 70 fő.

PTSZ úszógépkocsi

A kép forrása: link

A lánctalpas önjáró komp (GSZP) rendeltetése harckocsik és lánctalpas járművek átszállítása a vízi akadályokon. Teherbírása 50 tonna. Az önjáró komp teherrel csak a vízen forgalmazhat. Az átszállításra kerülő eszközt a parthoz kikötve veszi fel, illetve rakja le. A lánctalpas önjáró kompok alkalmazása a gépesített komp-átkelőhelyeken történik. Egy átkelőhelyen a folyó szélességétől függően 1 -3 lánctalpas önjáró komp forgalmazhat.

GSZP-55 lánctalpas önjáró komp

A kép forrása: link

 

A hadi hídoszlopok a műszaki csapatoknál rendszeresített átkelő eszközök, melyekből különböző teherbírású áthajózási kompok és úszóhidak építhetők. Ezek rendeltetése a csapatok tömeges átszállításának folyamatos biztosítása.

A szalaghíd (PMP) készletből 20 és 60 t-ás hidak vagy 40-170 tonna teherbírású áthajózási kompok építhetők. A 20 tonnás hídon egy oszlopban átkelő járművek megengedett menetsebessége maximálisan 20 km/ó. A 60 tonnás hídon a harckocsik 30 km/ó sebességgel egy oszlopban, a kerekes járművek pedig két oszlopban kelhetnek át.

2014.07.04. Szentes, hídépítési gyakorlat
fotó Králik Emese

A kép forrása: link

A víz alatti átkelés a víz alatti mozgásra előkészített harckocsikkal hajtható végre kedvező partviszonyok és kellő teherbírású medertalaj esetén a következő feltételekkel: A vízi akadály szélessége 600-700 m, mélysége 5 m, vízsebessége 2,0 m/sec lehet maximálisan. A vízhez vezető lejárók lejtőszöge 25°-nál, feljáróknál 15°-nál nem lehet több. Az átkelőhelyen a harckocsik 100 m/perc sebességgel haladnak.

Magyar T-55-ök előkészítése

Forrás: link

Gázló átkelést a gépesített lövészalegységek, harci-technikai eszközök, szállítójárművek és a harckocsik hajthatnak végre sekély vízmélységű – szilárd talajú partokkal és mederfenékkel rendelkező – folyókon. A megengedett gázló mélységek 1-2 m/sec vízsebesség mellett az alábbiak:

gyalogos oszlopok részére 0,8-1,0 m

tehergépkocsik részére 0,7 -0,8 m

lánctalpas vontatók részére 0,9-1.0 m

harckocsik részére 1,1-1,2 m

Átkelés szükségeszközökkel

A csapatok átkelésére a rendszeresített átkelő eszközök hiányában szükségszerűen felhasználhatók a helyszínen talált vagy a csapatok által készített szükség átkelési eszközök.

A helyszínen talált átkelési eszközök lehetnek csónakok, ladikok, polgári kompok, továbbá az ellenség által hátrahagyott vagy attól zsákmányolt szabvány átkelő eszközök. Ezek teherbírását minden esetben próbaterheléssel kell meghatározni, annak figyelembevételével, hogy maximális terhelésnél az adott eszköz felső pereme 20-25 cm-rel a vízszint felett legyen.

A szükségátkelési eszközöket a csapatoknak kell elkészíteni, elsősorban a helyszínen talált vagy kiutalással biztosított kis fajsúlyú faanyagok felhasználásával. Ezen kívül készíthető szükségátkelő eszköz, a helyszínen talált fa- és fémhordókból, illetve tartályokból, továbbá ponyvák és más vízhatlan anyagok felhasználásával.

A helyszínen talált anyagokból úszócsomagot, fatutajt és hordótutajt célszerű készíteni. Ezek teherbírása a felhasznált anyagok fajtájától, állapotától és méreteitől függően különböző lehet, ezért az elkészített úszó eszköz biztonságos teherbírását mindenkor próbaterheléssel kell megállapítani. A leggyakrabban felhasználható szükséganyagok nagybani teherbírásának számvetésénél az alábbi értékeket lehet alapul venni:

  • a vékony falú fémhordók és a fahordók átlagos teherbírása a literben számolt űrtartalmuk 0,6-0,7 része kg-ban;
  • egy kg száraz szalma vagy nád teherbírása száraz állapotban 3,0 kg, nedves állapotban pedig maximum 1,5 kg;
  • egy m3 száraz puhafa teherbírása 300 kg, a nedvesé, illetve frissen vágott fáé pedig 150 kg;
  • a fatutajok készítésénél egy fő átkelésére 100 kg száraz puhafát vagy 200 kg nedves fát kell számolni.

Az úszócsomag a csapatok által készíthető legegyszerűbb szükségátkelő eszköz, melyet a katonák egyént felszerelését képező összfegyvernemi védőkészletből vagy vízhatlan lepelanyagokból lehet elkészíteni. Az úszócsomagot úgy kell elkészíteni, hogy a rendelkezésre álló vízhatlan burkolóanyagba száraz szalmát, szénát vagy nádat kell becsomagolni és azt hézagmentes kötéssel lezárni. Az így készült szükségátkelő eszköz egy katona úszással történő átkelését biztosítja úgy, hogy az egyéni felszerelést az úszócsomag tetejére kell erősíteni. Az úszócsomag készítésének átlagos normaideje egy fővel 20 perc.

A fatutajokat 2-3 fő átkelésének biztosítására 2,5-3,5 m hosszú 20-25 cm átmérőjű gömbfából vagy ugyanilyen hosszú 5×20-as pallóból kell elkészíteni. A tutaj faelemeit dróttal vagy kötéllel kell egymáshoz rögzíteni. A tutajokat az átkelést megelőzően kell elkészíteni, lehetőleg az átkelőhelyhez közeli helyen. Vízre bocsájtásukat az átkelés kezdetekor („Cs”-kor) kézi erővel kell megoldani. A fatutajok 2 fővel történő összeállításához szükséges idő előkészített anyagok felhasználásával átlagosan 25 perc.

A hordótutajokat egy raj (6-8 fő) egy fordulóban történő átkelése céljából kell készíteni. Összeállításukhoz 6 db 200 literes vagy 8 db 150 literes fa-vagy fémhordó, továbbá 25 fm rúdfa, 50 fm palló és mintegy 200 fm kötöződrót vagy kötél szükséges. A hordótutajoknak előkészített anyagokból történő megépítéséhez 6 fős részleggel átlagosan 30 perc szükséges.

Az átkelések biztonsági szabályai

Az átkelések biztonsági rendszabályait, mind a békekiképzés során, mind háborúban a teljes személyi állomány köteles betartani és betartatni.

A biztonsági rendszabályok maradéktalan betartása elősegíti az átkelési rend megőrzését, az átkelés sikeres végrehajtását.

Az átkelőhelyek berendezésekor minden esetben meg kell szervezni a mentő-vontató szolgálatot, melynek működőkészségét az átkelőhely-komendáns köteles ellenőrizni.

Minden katonai személy-rendfokozatra és beosztásra való tekintet nélkül – a berakás, az átkelés (áthajózás) és a kirakás ideje alatt az átkelési eszköz (vízi jármű) parancsnokának az átkelésre, a be- és kirakásra vonatkozó utasításait köteles végrehajtani.

Az átkelési feladatok megkezdése előtt minden vízi jármű vezetője és parancsnoka köteles ellenőrizni az előírt felszerelések meglétét, a jármű és jelzőberendezéseinek működőképességét.

Minden katonai személy a vízen való tartózkodáskor (az átkelés alatt) köteles mentőmellényt viselni. A mentőmellények meglétéért és felvételéért a vízi jármű parancsnoka a felelős. A vízi jármű parancsnoka az átkelés megkezdésére csak akkor adhat engedélyt, ha a mentőmellények felvételéről meggyőződött.

Az átszállításra tervezett harci-technikai eszközöket az átkelési eszközre történt berakás után, az előírásoknak megfelelően rögzíteni kell. A rögzítés módját az átkelési eszköz, parancsnoka határozza meg, ö felelős annak biztonságos végrehajtásáért.

Az átkelési eszközöket a megengedett terhelésnél nagyobb teherrel felmálházni tilos! Az átkelési eszköz parancsnoka a berakás megkezdése előtt köteles meggyőződni az átszállításra tervezett jármű vagy harci-technikai eszköz súly- és méretadatairól.

A vízi járműben az átszállítandó személyek ülő vagy térdelő testhelyzetet foglaljanak el. Testhelyzetüket csak a vízi jármű parancsnokának engedélye alapján vagy utasítására változtathatják.

Az átkelés megkezdése előtt az átszállítandó személyi állományt a vízi jármű parancsnoka köteles kioktatni az átkelés alatti magatartásra.

Az átkelési eszköz felmálházását (berakását) csak a vízi jármű parancsnokának engedélye alapján szabad megkezdeni. 

Átkeléskor a felmálházott járművön személyi állomány nem tartózkodhat, annak vezetője sem.

Az átszállítandó járműveket az átkelési eszközre való felmálházás után azonnal be kell fékezni, a motort leállítani és a legalacsonyabb sebességfokozatba kapcsolni. A járművek kerekeit   elmozdulás ellen – ékekkel kell biztosítani.

A hidakon az átkelés megkezdésére a hídparancsnok ad engedélyt, kinek utasításait a hídon áthaladó teljes személyi állomány köteles betartani. Hídon való átkeléskor a következő rendszabályokat kell betartani:

  • gyalogos alegységek menetoszlopai a hídon csak lépéstartás nélkül kelhetnek át;
  • az átkelő gépkocsik és harckocsik a hídon nem állhatnak meg, hirtelen nem fékezhetnek, sebességet és irányt nem változtathatnak;
  • a hídon átkelő járművek vezetői kötelesek betartani a hidra meghatározott áthaladási sebességet és követési távolságot.

Kétpályás hidakon, a híd teherbírásának 50%-át el nem érő súlyú kerekes járművek kél irányban közlekedhetnek, a hídparancsnok engedélyével. Az olyan járművek, amelyeknek súlya nagyobb, mint a híd teherbírásának 50%-a, csak egy irányban, a híd középső részén kelhetnek át, a középvonaltól maximálisan 50 -50 cm-rel eltérve.

Köszönöm a figyelmet!