6. A katona ténykedése atom- és vegyitámadás esetén, valamint vegyi- és sugárszennyezett területek leküzdésekor

Megosztás:
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A katona ténykedése atom- és vegyi támadás esetén

Az atom- és vegyi támadásról a sugár- és vegyi szennyezésről a katonák értesítés útján, vagy a saját megfigyeléseik, észleléseik alapján szerezhetnek tudomást

Az értesítés célja, hogy az atom- és vegyi támadást, a sugár- és vegyi szennyezést előre jelezze és időt biztosítson a védelmi rendszabályok foganatosítására.

Az értesítést az elöljáró parancsnok, vagy a vegyi-, sugárfigyelő hajtja végre az előre meghatározott jelek és jelzések alapján. Az ezzel kapcsolatos jeleket és jelzéseket minden katonának ismerni, a megkapása esetén pedig hangosan azonnal továbbítani kell.

A katona a kapott értesítés, vagy a saját észlelését követően azonnal megkezdi a védelmi rendszabályok végrehajtását.

Atomtámadáskor, ha azt előre jelezték és van idő, akkor az elöljáró parancsnok által meghatározott rendszabályokat kell végrehajtani.

Váratlan atomcsapás esetén az atomrobbanás felvillanásakor a fedezéken kívül tartózkodó katonák foglalják el a legközelebbi fedezéket (nyílt és fedett lövészárok, óvóhely, harcjármű stb.), a nyílt terepen pedig a terep védelmi adottságait (gödrök, tölcsérek, dombok stb.) kihasználva, arccal lefelé vessék magukat a földre, lehetőleg a robbanással ellentétes irányba.

Ha a katonák olyan gép- és harcjárműben tartózkodnak, amelynek nyílásai, részei automatikusan nem záródnak, akkor azokat azonnal le kell zárni és a gép- és harcjárművet a terepet kihasználva fedezékbe kell vinni. Azonnal zárni kell az óvóhelyek nyílásait is.

A lökéshullám átvonulása után a katona állapítsa meg, hogy az atomcsapás légi, vagy földi robbantással került-e végrehajtásra, és hogy a robbanási felhő milyen irányba mozog. Ha földi volt az atomrobbanás és a robbanási felhő feléje mozog, a nyíltan lévő katona parancs bevárása nélkül vegye fel a gázálarcot és a védőruhát, majd folytassa a kapott feladat végrehajtását. Ha lehetősége van rá, az észlelteket jelentse a parancsnokának. A gép- és harcjárműben tartózkodó katonák (kezelőszemélyzet) ilyen esetben zárt nyílások és a szűrő-szellőztető berendezés (ahol van) működtetése mellett folytassák a kapott feladat végrehajtását. Az észlelteket azonnal jelentsék a szolgálati elöljárónak.

A vegyi támadás jelére a nyílt elhelyezésben lévő katonák azonnal vegyék fel a gázálarcot, az összfegyvernemi védőkészletet és folytassák a kapott feladat végrehajtását. Ha a feladat lehetővé teszi – parancsnok utasítására – katonák foglaljak el a fedezékeket, a harc- és gépjárműveket és az óvóhelyeket. A fedezékben, a fedett, de nem hermetikusan zárható és szűrő-szellőztető berendezéssel nem rendelkező harc-és gépjárműben tartózkodók a nyílásokat azonnal zárják be és vegyék fel a gázálarcot. A hermetikusan zárható harc- és gépjárművek nyílásait be kell zárni és szűrő-szellőztettető berendezést működtetve tovább kell folytatni a kapott feladat végrehajtását, védőeszközöket nem kell felvenni.

Minden katona, ha mérgező harcanyag jelenlétét észleli, köteles a vegyi riadót azonnal elrendelni, a helyzettől függően a fenti rendszabályokat foganatosítani, majd az észlelését jelenleni a parancsnokának.

A vegyi riadóra foganatosított rendszabályok megszüntetésére (védőeszközök levétele, óvóhelyek, harc- és gépjárművek részeinek kinyitása, szűrő-szellőztetésének megszüntetése, azok elhagyása stb.) csak a parancsnok adhat engedélyt.

 

Vegyi- és sugárszennyezett terület leküzdése

A tömegpusztító fegyverekkel vívott harc során állandóan számolni kell azzal, hogy nagy kiterjedésű területek válhatnak vegyi- és sugárszennyezetté, amelyeken a katonáknak át kell jutni vagy azokon huzamosabb ideig kell tevékenykedni.

Ismerniük kell azokat az eszközöket, amelyekkel a vegyi- és sugárszennyezett területeket, azok megkerülési útvonalait és a rajtuk készített vagy kijelölt átjárókat jelzik.

A kis zászlócska zsebében elhelyezett cédula tájékoztatást ad arról, hogy vegyi-vagy sugárszennyezettség van-e jelen. Ha vegyi szennyezés, jelzi a mérgező harcanyag típusát, ha sugárszennyezettség, jelzi a sugárzás erősségét és a mérés idejét.

Ha a katonák szennyezett területtel találkoznak és a szennyezett terület kiterjedése, valamint a feladat lehetővé teszi, kerüljék meg. Ha nem, akkor rajtuk készített vagy kijelölt átjárón küzdjék le.

Ha a terep mérgező harcanyagokkal szennyezett és annak leküzdése gyalogosan történik, vegyék fel a gázálarcot és az összfegyvernemi védőkészletet. Ha olyan harc-és gépjárműben, amelyik légmentesen nem zárható, akkor a leküzdést zárt résekkel és gázálarcban kell végrehajtani. Ha a harc- és gépjármű hermetikusan zárható, akkor abban a szűrő-szellőztető működtetésével és az egyéni védőeszközök felvétele nélkül lehet a szennyezett területet leküzdeni.

Ha a szennyezett területen előkészített átjárók vannak, akkor az azokon gyalogosan történő áthaladóknak elegendő csak a gázálarcot felvenni.

A mérgező harcanyaggal szennyezett terület leküzdése után – a harchelyzettől függően – végre kell hajtani a védőeszközök, valamint a harci technika teljes vegyi mentesítését és csak ez után szabad az egyéni védőeszközöket levetni.

Sugárszennyezett területek leküzdését, figyelembe véve azok nagy kiterjedését, a katonák rendszerint harc- és gépjárművekkel hajtják végre. A leküzdést minden esetben a legnagyobb sebességgel kell végrehajtani.

Száraz időjárás esetén, – amikor nagy a porképződés veszélye a sugárszennyezett terület leküzdését hermetikusan nem zárható harc- és gépjárműveken, a nyílásokat lezárva, gázálarcban kell végrehajtani. Esetleges gyalogos leküzdésnél a gázálarcon kívül fel kell venni az összfegyvernemi védőkészletet is. Légmentesen zárható harc- és gépjárművekkel történő leküzdéskor az egyéni védőeszközöket felvenni nem kell, de a szűrő-szellőztető berendezést működtetni kell. A harc- és gépjárművekkel történő leküzdéskor a járművek közötti térközöket meg kell növelni, hogy kizárják vagy csökkentsék egymás porosodását.

Nedves időjárás esetén, eső és hóesés után, – amikor a porképződés veszélye nem áll fenn – a hermetikusan nem zárható harc- és gépjárművekkel történő leküzdéskor sem kell az egyéni védőeszközöket felvenni. A nyílásokat azonban zárva kell tartani. A gyalogosan történő leküzdést a katonák összfegyvernemi védőkészletben hajtsák végre.

A sugárszennyezett területek leküzdése után a harcfeladattól és a szennyezettség mértékétől függően célszerű minél előbb végrehajtani a harci technika és a felszerelés sugármentesítését.

A vegyi- és sugárszennyezett területek leküzdésére fel kell készülni. Ennek során végre kell hajtani:

  • az egyéni védőeszköz meglétének, védőképességének szemrevételezéssel történő ellenőrzését;
  • a rendszeresített mentesítő anyagok és eszközök meglétének és használhatóságának az ellenőrzését;
  • a harc- és gépjárművek üzemképességének, nyílászáró szerkezeteinek és a szűrőszellőztető berendezéseinek műszaki ellenőrzését, a terep leküzdéséhez és a vontatáshoz, szükséges eszközök megvizsgálását;
  • szállítás esetén a rakomány ponyvával történő lefedését.

    Amennyiben a katonáknak tartós tevékenységet kell a szennyezett területen folytatni, a leküzdéshez előírt rendszabályokat foganatosítani kell az alábbi kiegészítésekkel:

    • az egyéni védőeszközökben ténykedő katonákat a harchelyzettől, a szennyezettség jellegétől és a meteorológia viszonyoktól függően váltásokba beosztva pihentetni kell;
    • a pihentetést, az étkezést csak hermetikusan zárható és szűrő-szellőztető berendezéssel felszerelt harc- és gépjárművekben, valamint óvóhelyeken lehet végrehajtani, ahol a védőeszközöket le lehet vetni;
    • ivó- és technikai vízként csak a szennyezetlen víz-lelőhelyekről kitermelt vagy mentesített vizet lehet felhasználni.

Ködösítő eszközök

A ködkézigránát és a ködgyertya kis alegységek ködfüggönnyel történő álcázására és az ellenség vakítására szolgál. A ködgyertyák alkalmasak nagyobb összefüggő köd-függönyök létesítésére is.

A ködkézigránát működtetése a kézigránáttestre ragasztott kezelési utasítás szerint történik:

a karika segítségével a zárófedelet le kell tépni és a zárófóliát el kell távolítani; a testünktől a felsőrészt oldalirányban eltartva, a kiszabadított rántózsinórt meg kell rántani és a köd-kézigránátot el kell dobni.

 A ködgyertya működésének szabályai:

A ködgyertyát csak működtetési helyen szabad élesre szerelni!

Élesre szerelés rántógyújtóval

  • a záródugót csavarjuk ki;

a rántógyújtó átlátszó védősapkáját csavarjuk le;

  • a rántógyújtót csavarjuk a ködgyertyába

Mechanikus indítás:

  • a ködgyertyát helyezzük a földre;
  • a rántógyújtó fejrészéből kiálló zsinórt a fejrészhez szorítva, a fejrésszel együtt rántsuk meg.

Élesre szerelés 70 M. villamosgyújtóval:

  • csavarjuk ki a záródugót;
  • a villamosgyújtót rátekert szigetelőszalaggal dugaszolva helyezzük be és nedvesség ellen fóliával védjük.

Az elektromos indítás a 70 M. villamosgyújtóra előírtak szerint történik.

TILOS KÖD-KÉZIGRÁNÁTOT ÉS KÖDGYERTYÁT ZÁRT HELYISÉGBEN ALKALMAZNI!

Ha a ködkézigránát, illetve ködgyertya használata közben mégis valamilyen sérülés következne be, a sérültet azonnal kórházba kell szállítani.

Mesterséges légzés alkalmazása és minden megerőltetés vagy a sérült mozgatása az elsősegélynyújtásnál SZIGORÚAN TILOS!

Duna-Ipoly Honvéd Hagyományőrző Alakulat átalakult Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület-té