A forgalmazás történhet rádióirányban és hálóban.
A rádióiránynál két rádióállomás tart egymással összeköttetést. Az elöljáró parancsnoknál vagy törzsnél települt rádióállomás a vezető, a másik a tagállomás. Ezt a 271. ábra szemlélteti:
Rádióhálóban kettőnél több, három, négy vagy még több rádióállomás forgalmaz egymással. Itt is az elöljáró parancsnok vagy parancsnokság részére települt rádióállomás a vezető – a többi tagállomás. A rádióhálóban a forgalmazás rendjét a vezetőállomás szabályozza, csak az engedélyéve! adhatnak a tagállomások. A rádióháló jelöléséi a 272. ábra szemlélteti.
Az Összeköttetés felvétele történhet hosszú- és rövidhívással, irányban és hálóban.
Az összeköttetés felvétele hosszú hívással rádióirányban, úgy történik, hogy a vezetőállomás a hívónevet a tagállomás indexszámával háromszor, majd az ITT szócska után újra a hívónevet a saját indexszámával kétszer és végül a VÉTEL szót adja le. Például a hívónév TISZA a tagállomás indexszáma 4, a vezetőállomás indexszáma 7, akkor a hívás a következőképpen történik.
TISZA 4, TISZA 4, TISZA 4 ITT TISZA 7, TISZA 7 VÉTEL!
A tagállomás a válaszában előbb a vezetőállomás indexszámával háromszor, majd az ITT szó után a saját indexszámával kétszer ismétli meg a hívónevet és a VÉTEL szó adásával fejezi be.
TISZA 7, TISZA 7, TISZA 7 ITT TISZA 4, TISZA 4 VÉTEL!
Az összeköttetés felvétele rövid hívással rádióirányban úgy történik, hogy a tagállomás indexszámát a hívónévvel egyszer, majd az ITT szó után az hívónevet a saját indexszámmal és a VÉTEL szót adja le a vezetőállomás, például
TISZA 4 ITT TISZA 7 VÉTEL!
A tagállomás válaszában szintén egyszer a vezetőállomás indexszámával, majd az ITT szó után a saját indexszámával adja le a hívónevet és végül a VÉTEL szót, például TISZA 7 ITT TISZA 4 VÉTEL!
Az összeköttetés felvétele hosszú hívással rádióhálóban úgy történik, hogy a vezetőállomás a hívónevet háromszor egymásután ismétli, majd az ITT szó utána hívónevet kétszer a saját indexszámával, és végül a VÉTEL szót adja le. Például ha a hívónév AKAC és a vezetőállomás indexszáma 9, akkor a hívása a következő:
AKÁC, AKÁC, AKÁC ITT AKÁC 9, AKÁC 9 VÉTEL!
A tagállomások a rádióadatlapon feltüntetett sorrendben válaszolnak a hívásra. Amennyiben a soron következő tagállomás 10-15 másodpercig nem válaszol, a következő tagállomás kezdje meg a válaszadást. A válaszadások után a vezetőállomás a nem válaszoló tagállomással külön kísérelje meg az összeköttetés felvételét.
A tagállomások a válaszadáskor a hívónevet a vezetőállomás indexszámával háromszor, majd az ITT szó után a hívónevet a saját indexszámmal kétszer és végül a VÉTEL szót adják le.
Például ha az 1. számú tagállomás indexszáma 8, akkor a válasza a következő:
AKÁC 9, AKÁC 9, AKÁC 9 ITT AKÁC 8, AKÁC 8 VÉTEL!
A tagállomások ha jelentkeztek a vezetőállomás hívónév és indexszám nélkül a következőt adja:
RENDBEN VÉTEL!
A forgalmazás során a rádióállomások akkor jogosultak az adás megkezdésére, amikor az adást folytató állomás a VÉTEL szóval közlésének befejezését jelezte. Ennek különösen rádióhálóban történő forgalmazáskor van nagy jelentősége.
Az Összeköttetés felvétele rövid hívással rádióhálóban, úgy történik, hogy a vezetőállomás a hívónevet egyszer, majd az ITT szó után a hívónevet a saját indexszámával és a VÉTEL szót adja. Az előző adatokat alkalmazva.
AKÁC ITT AKÁC 9 VÉTEL!
A tagállomások a válaszadáskor ITT szót és utána a hívónevet a saját indexszámmal és végül a VÉTEL szót adják.
Meglévő és biztos összeköttetésnél a hívónevek elhagyhatók és csak az indexszámokkal hívhatják az állomások egymást.
Például:
– rádióirányban:
Vezetőállomás INDEXSZÁM: 7 tagállomás INDEXSZÁM: 4 NÉGYES ITT HETES VÉTEL
a vezetőállomás válasza: RENDBEN VÉTEL! |
-rádióhálóban
Hívónév:AKÁC
Vezetőállomás INDEXSZÁM: 9
1. sz. tagállomás INDEXSZÁM: 8
2. sz. tagállomás INDEXSZÁM: 3
vezetőállomás hívása:AKÁC ITT KILENCES VÉTEL!
1. sz. tagállomás válasza:ITT NYOLCAS VÉTEL!
a vezetőállomás válasza:RENDBEN VÉTEL!
Közlemények adása
Az alegységek harcának vezetése közben általában a parancsnokok párbeszédet folytatnak egymással, vagy a rádióállomás kezelői rövid rádiójelzéseket továbbítanak. Rádiójelzéseknek nevezzük az olyan rövid közleményeket, amelyek tartalmukban tájékoztató vagy utasító jellegűek, és a saját csapatokra vagy az ellenségre vonatkozóan tényeket, adatokat tartalmaznak. Ezek a különböző vezetési táblák felhasználásával készített közlemények, a veszélyjelzések, a parancsok és a vezényszavak.
Veszélyjelzésnek nevezzük azokat a közleményeket, amelyekkel az alegységek, a katonák figyelmét felhívjuk az ellenséges tevékenység elleni védekezésre. Ilyen tevékenység lehet például a légi-, atom-, harckocsi- és vegyi támadás. A veszélyjelzést minden híradóeszközön azonnal továbbítani kell. A rádióállomás kezelője a vett veszélyjelzést a legrövidebb úton juttassa el a parancsnokhoz.
Veszélyjelzés adása
A veszélyjelzést azonnal le kell adni. ha szükséges minden más közlemény adását és párbeszédet félbe kell szakítani. Megbízható összeköttetés esetén a veszélyjelzést adó állomás nem ad hívónevet és indexszámot sem. leadja kétszer a FIGYELEM szót és a rádióra meghatározott csoportot háromszor, majd a VÉTEL szót. Például: FIGYELEM, FIGYELEM, 555,555,555 VÉTEL! Az 555 jelentheti például az atomveszélyt.
A veszélyjelzés vételét nyugtázni kell a következő módon. A hívónevet és az indexszámot itt sem kell adni. A FIGYELEM szót és a vett csoportot is egyszer kell leadni és a végén a VÉTEL szóval kell befejezni a nyugtázást. Folyamatosan az alábbi módon kell a veszélyjelzést továbbítani és nyugtázni megbízható összeköttetés esetén.
a veszélyjelzés adása: FIGYELEM, FIGYELEM! 555, 555, 555 VÉTEL!
a veszélyjelzés nyugtázása: FIGYELEM 555. VÉTEL!
Az összeköttetés ha nem megbízható, vagy az ellen állomás egyáltalán nem válaszol a hívásunkra, akkor a hívónevet is elébe tesszük a FIGYELEM szónak.
Vezetékes vonalon ugyan így történik a veszélyjelzés adása, csak nem a számcsoportot kell háromszor megismételni hanem a vezetékre meghatározott értelmes szót. Például: ATOMVESZÉLY.
Párbeszédek lefolytatása
A párbeszédet kérő rádióállomás hívja meg a párbeszédre kért rádióállomást és a fedőnév-, fedőszám táblázat alapján kérje a meghatározott személyt párbeszédre.
Például:
Vezetőállomás INDEXSZÁM:7
Tagállomás INDEXSZÁM: 4
ITT HETES, ZUGÓ211-et PÁRBESZÉDRE KÉRI TÓVÁRI 246 VÉTEL! a vezetőállomás hívása
ITT NÉGYES, ÉRTETTEM ZUGLÓ 211-et HÍVOM A KÉSZÜLÉKHEZ VÉTEL! a hívott állomás válasza
A hívott rádióállomás kezelője jelentse a párbeszédre kértnek, hogy „A készülékhez kéri párbeszédre TÓVÁRI 246.”
A párbeszédre kért személy ha a készülékhez ért a rádióállomás kezelője az alábbi közleményt adja le: ITT NÉGYES, A HÍVOTT A KÉSZÜLÉKNÉL VÉTEL! a hívott állomás közleménye
Ezután mindkét rádióállomás kezelője jelentse a párbeszédet végrehajtóknak a készenlétet a párbeszédhez.
A rádióállomás kezelő kötelmei
A rádióállomás kezelője mindenkor megbízható, jó összeköttetést biztosítson a meghatározott forgalmi rendszerben. A titoktartás miatt tilos nyíltan leadni:
“Nyíltan adható minden olyan közlemény amelynek lehallgatása esetén sem tud az ellenség hatékony ellenintézkedést foganatosítani, ilyenek például a vezényszavak.
A forgalmazás során a tagállomás munkáját a vezetőállomás irányítja. A frekvencia váltást, a forgalmazás befejezését és az állomás lebontását a vezető állomás engedélye nélkül nem hajthatja végre. Ha más személytől utasítást kap a forgalmazás befejezésére akkor is ezt jelenteni a vezető állomásnak és csak beleegyezése esetén hajtja azt végre.
A rádióforgalmazás zavarás
A rádió forgalmat szándékos és nem szándékos zavarok befolyásolhatják. A szándékos zavarást az ellenség alkalmazza, a nem szándékos lehet ipari és légköri eredetű. A nem szándékos általában egy szűk területen hat, és nem zavarja a forgalmi rendszer minden állomását. A szándékos zavarás sem hat mindegyik állomásra általában egyformán. Ezért ha a zavarás olyan erős, hogy a közleményét nem tudjuk venni, akkor az ellen állomásnak le kell adni, hogy erős zavarás miatt a következő frekvenciára térjen át.