Sztálin árnyékában
1. ábra ÁVH alakulat felvonulása 1950 április 4.-i díszszemlén
Az ÁVH egyenruhája és fegyverei
Az ÁVH mint szervezet
Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a magyarországi kommunista pártállami diktatúra részben titkosan tevékenykedő államvédelmi szervezete volt 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. A ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet az állampárton (Magyar Dolgozók Pártja, MDP) belüli hatalmi küzdelmek részese, a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.Az ÁVH egyik legfontosabb elődszervezete az állami rendőrség, illetve a Belügyminisztérium szervezeti egységeként működő Politikai Rendészeti Osztály (PRO, 1945–1946), majd Államvédelmi Osztály (ÁVO, 1946–1948) volt. Működése során egyre szélesebb feladat- és hatásköröket kapott, ezzel összefüggésben magába olvasztott több korábban önálló állami szervet, illetve más szervezetek egyes egységeit is. Az ÁVH formálisan kezdetben a Belügyminisztérium, majd közvetlenül a Minisztertanács alárendeltségébe tartozott, ténylegesen azonban mindvégig az MDP legszűkebb vezetése, főképp Rákosi Mátyás főtitkár határozta meg a tevékenységét.
2. ábra ÁVH címer 3. ábra Andrássy út 60 a szervezet 1948-1956 között egykori székhelye
Az ÁVH egyenruhája
A karhatalmisták a honvédségivel megegyező színű posztó és fésűszövet egyenruhát kaptak.
Csak épp „rendőr” kék fegyvernemi színnel.
Innen ered a kék Ávó elnevezés, a határőröknél ugyanez zöld színnel. Az 1950-es évek egyenruha egységesítési törekvéseknek megfelelően a néphadsereggel egy időben kapták uniformisaikat. Szintén viseltek 1949 M egyenruhát zubbonyt és csizmanadrágot még a korábbi hajtókákkal és rendfokozati jelzésekkel. 1949-es rendfokozati jelzések, váll-lapok még kerek fejrészű keskeny téglalap alakúak voltak közép-kék posztóborítással, rákosi címeres kis gombokkal.
4. ábra 1950M ÁVH tiszti tányérsapka
A Néphadsereghez hasonlóan 1951-ben szovjetizálták az egyenruhát. Szintén bevezették az 1951 M tiszti tiszthelyettesi „Sztálin” zubbonyt, posztó szolgálati kivitelben, és fésűs szövet társasági kivitelben is. Egy jelentős eltérés volt a néphadsereg öltözködésétől- míg a néphadseregben csak kifejezetten a tiszti, tiszt helyettesi állomány viselte a „Sztálin” zubbonyt tányérsapkával addig, a BM alárendelt Állam Védelmi Hatóság sorozott legénységi állományának is szintén ilyen összeállítást viseltek barna színű bakelit gombokkal posztóból.
6. ábra 1951 M mintájú fésűs szövet társasági zubbony -ÁVH alhadnagyi rangban
- ábra 1951 M tiszti, tiszt-helyettesi köpeny -ÁVH törzsőrmesteri rangban
Megjegyzendő a többi BM fegyveres testületnél is így volt pl Rendőrség, Határőrség, Pénzügyőrség. A sapkarózsák viselése is különbözött más testületekétől a BM sapka jelvényt a tányérsapka álló részén viselték. Az ÁVH-s sapka jelvények szintén különböztek a többi fegyveres testületétől ugyan is a Rendőrségétől eltérően nem voltak keresztbe tett puskák a jelvény alján a vörös csillag alatt.
7. ábra ÁVH sapkarózsa
Emellett a tányérsapka szintén fegyvernemi paszpólt kapott. A többi fegyveres testülettől eltérően -legénységi, tiszt helyettesi állomány részére fegyvernemi színű szegéllyel szegélyezett posztó ködvágót rendszeresítettek. A „pilotka” sapka oldalán egy ötszög alakú fegyvernemi színű alátéten lövész hajtóka jelvény került. Az ÁVH-nál megkülönböztethetünk sorozott és hivatásos állományt. További jellegzetesség volt még a félszárú fekete boksz bőr csizma.
9. ábra ÁVH tiszt társasági ruhában 1950-es évek elején
A néphadsereghez hasonlóan 1951 nyarán vezették be a szovjet típusú rangjelzési rendszert. Ez úgynevezett 1951M lengő váll-lapok formájában valósult meg. A tiszti állomány a néphadsereghez hasonlóan 1954-ben kapta új társasági viseletét fésűs szövet zubbony és fekete pantalló. Az 1954M társasági hajtókák négyszög alakúak.
- ábra 1951M Államvédelmi századosi váll-lapok
Érdemes meg említeni egy szintén jellegzetes ruhadarabot, a bőrkabátot, ami szabását tekintve inkább bőr köpeny, közkedvelt darab lett az ÁVH tagjai között. Többségében a hivatásos állományt látták el vele, a nyomozati osztályt, illetve a kormány testőrök is gyakran viselték, a kabát vállaira fülecskéket varrtak, hogy lengő váll-lapok felhelyezhetőek legyenek. A kabáthoz tartozott egy a kabát anyagából készített bőr öv is.
5. ábra ÁVÓ-s bőrkabát
Télen kétsoros gombolású posztó köpenyt hordtak mind a tisztek mind a legénység (a legénységi köpenyen fekete bakelit gombok voltak). A rendőrséghez hasonlóan szőrmézett téli sapkát (usankát) hordtak.
Az ÁVH fegyverei
A többi fegyveres testülethez hasonlóan az ÁVH szintén a Néphadseregben is rendszeresített kézi lőfegyver arzenált használta. Fontos tény, hogy BM készletekről beszélhetünk ebben az esetben így szóba jöhet néhány olyan fegyvertípus is amelyet a néphadsereg fegyvertárában nem igen találhatunk meg.
Ilyen az M48 rendőrségi pisztoly, amely nem más, mint egy Walther PP másolat 7,65×17 mm kaliberben. Fegyvert a lámpagyár gyártotta a töltöttség jelzőtől és a táralján lévő akkurátus új támasztól eltekintve biztosítása és egyéb paraméterei megegyeztek a Waltherével. Fegyvert csak a kormánytestőrök és a nyomozati osztályon dolgozók civil ruhás nyomozók kapták meg.
11. ábra M48 TT Tokrev pisztoly, M48 PPS géppisztoly, M48 Moszin-Nagant karabély
12. ábra M48 Rendőrségi pisztoly
A rendőséghez és a határőrséghez hasonlóan az ÁVH is használta a Kucher-k1 rendőrségi géppisztolyt. A géppisztoly szabad tömeg záras nyitott zár pozícióból tüzelő, mind egyes, mind sorozat lövésre alkalmas fegyver. A fegyvert a Danuvia gyártotta és 35db-os ívelt szekrény tárból adogatott ,7,62x25TT mm kaliberben. Karhatalmi célokra tervezték, így a Pénzügyőrség is használta. Az ÁVH emellett szintén használt M48 Moszin -Nagant puskákat és karabélyokat, M48 PPS géppisztolyokat, M48 TT tokarev pisztolyokat, RPD golyószórót, DP 28 golyószórót.
14. ábra Kucher K1 rendőrségi géppisztoly 13. ábra M48 TT Tokarev pisztoly
16. ábra RPD könnyű golyószóró
15. ábra M48 PD gyalogsági golyószóró
16. ábra Néphadseregi hagyományőrző Államvédelmi tiszti egyenruhában
Az 1956-os fordulat
A forradalom alatt a Hatóság testületileg szétesett, egyes tagjai „illegalitásba vonultak”, mások a karhatalomban vállaltak szerepet, vagy a szovjet csapatokhoz csatlakozva vettek részt a forradalom leverésében, résztvevőinek felkutatásában és őrizetbe vételében.1956 október 23-án este a Rádió székház védelmében lőttek először a tömegbe. 1956. október 25-én a Parlament előtt lövöldözés tört ki: a Földművelésügyi Minisztérium Alkotmány utcai sarkán a tetőről gépfegyvertűz alá vették a téren barátkozó magyar polgárokat és szovjet kiskatonákat. A Kossuth Lajos teret megtöltő szovjet tankok más célpontot hirtelen nem találván, nehézgéppuskáikkal lőni kezdték a menekülő tömeget. A provokációért, tömegvérengzésért az Elnöki Tanács még aznap este rendeletileg feloszlatta a BM alá rendelt Államvédelmi Hatóságot. Az ÁVH-s sorkatonákat azonban nem szerelték le, hanem rendőr-egyenruhába bújtatták őket (az 1956-os forradalom során ezért volt általános ellenszenv és gyanú a rendőrség iránt). Nagy Imre 1956. október 28-ánrádióbeszédében bejelentette a Rákosi-rendszer és az ÁVH felszámolását, és ígéretet tett a demokratikus rendőrség megszervezésére. Az ÁVH megszüntetése a desztalinizáció egyik legfontosabb feladata volt a mindenkori kommunista reformereknek. Végül az ÁVH-t 1956-os forradalom örökre elsöpörte még is évtizedekig keringtek lakossági hiedelmek a „csengőfrászról” és a megjelenő „nagy fekete autóról”.
17. ábra 1956-os forradalomban letartóztatott ÁVH-sok, elsöpörte őket a népharag
A Cikket írta és a felszerelést a cikkhez biztosította: Éltető Levente
Szerkesztő: Szabadkai László