„Csigatáras kereplő” Davaj-gitár – M48 PPS géppisztoly a Magyar Néphadseregben

„Csigatáras kereplő”
Davaj-gitár – M48 PPS géppisztoly a Magyar Néphadseregben

A kép forrása: “Magyar Ejtőernyős-Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör tulajdona” Köszönjük!

Géppisztolyok története


A PPS-géppisztoly a legismertebb 10 lőfegyver között van bizonyosan. Egyetlen szovjet világháborús filmből sem hiányozhatott, de a magyar fegyveres erőknél is sokáig rendszerben volt. A géppisztolyok megjelenése óriási mértékben megnövelte a lövész fegyvernem tűzerejét. A második világháború lett a próbaterepe ezen elképesztő tűzgyorsaságú fegyvereknek. A géppisztoly pisztoly töltényt tüzelő sorozat lövő fegyver -már, ami terminológiai besorolását illeti. Első megjelenése még az első világháború végére tehető, ahol kétségbe esett próbálkozások történtek arra miként is lássák el kellő roham fegyverrel a rohamcsapatokat. S mivel még nem létezett a géppisztoly kategória – roham pisztolynak nevezték őket. Az első ilyen próbálkozás az olasz Villar-Perlarossa 1915 duplex fegyverre tehető mely gyakorlatilag egy dupla csövű géppisztoly, a későbbi Beretta 1918-ból már nevezhető géppisztolynak íves szekrény táras kihajtható bajonettel ellátott fegyver volt, fatusás. A németeknek sikerült egy igazán egyedit alkotniuk Bergmann MP18 néven ennek egy hosszú nyakú – már már szekrény tárak is nevezhető-csigatára volt. A fegyver fejlesztése aztán felgyorsult az 1930-as, évekre és megjelentek a klasszikus géppisztolyok.

 

 

 

2. ábra Villar-Perlarossa 1915

3.ábra Beretta modell 1918

 

2.1 ábra Bergmann MP18

Szovjet vonal

A szovjetek az 1930-as években ismerték fel a géppisztolyokban rejlő harcászati előnyöket, és gyorsan átvették a korai német konstrukciókat, különösen a Bergmann MP 28-at. A PPD-1934 csak nem a német fegyver teljes mása volt saját 7,62×25 TT lőszerükkel. A szovjet fegyveres erőknél tehát, a rendszeresített első géppisztoly a PPD34 volt (1934), ezt azonban nagyon kis számban gyártották csak, és főként a belügyi és határőr csapatok kapták.

5. ábra PPD 34

6. ábra PPD 34/38, PPD 40

A PPD (Pulemjot-Pisztolet Degtyarjova) 71 darabos, hosszú, egyenes nyakban végződő csigatárból adogatott, és kifejezetten lassan gyártható, drága fegyver volt. A szovjet hadvezetés már, aki életben maradt a sztálini tisztogatások után láthatóan nem ismerte fel a géppisztolyokban rejlő harcászati lehetőségeket, a finn háború keserű tapasztalati ébresztették rá őket a modernizáció szükségességére. A kis északi nép elszánt katonái Suomi géppisztolyaikkal rajtaütések során halomra lőtték a Moszin-Nagant ismétlőpuskákkal hadonászó szovjet gyalogságot.
Az 1940-es PPD már kétrészes ágyazást kapott, hogy az immár nyak nélküli tárat befogadhassa. De ezzel már elkéstek, 1941. június 22-én Hitler hadigépezete elözönlötte a Szovjetunió nyugati részét. Nagyon gyorsan, nagyon olcsón gyártható géppisztolyok tömegeire volt szükség.

7. ábra Szovjet lövész PPD 40 géppisztollyal

A megoldás a formailag a második generációs géppisztolyokat idéző (fatusa, csigatár) PPS lett, mely azonban konstrukciójában, kidolgozásában nélkülöz minden műszaki finomságot. Az igazi durva orosz vas megtestesítője.

8. ábra Szovjet lövész PPS41 géppisztollyal

A tervező Georgij Spagin (1897-1952) 1920 óta dolgozott kézifegyverek fejlesztőjeként, a DSK 12,7 mm-es nehézgéppuska típusjelzésében is az S-betű őt takarja. A hivatalosan 1940. október 26-án rendszerbe állított PPS (Pulemjot-Pisztolet Spagina) gyártását a Zagorszkban működő üzemre akarták bízni. De a német támadás után tovább költöztették az Uralban lévő Vjatszkije Poljanibe. 1945 májusáig mintegy 2,5 millió darab PPS41-et gyártottak itt, a teljes szovjet termelés elérte a 6 millió darabot. Spagin fegyvereiért megkapta a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Állami Díja, a Lenin-rend (3x), a Szuvorov-rend és a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetéseket. A PPS-ből zsákmányként jutott a németek kezébe is dögivel, hivatalosan rendszerbe is állították MP 717 (r) jelzéssel. Még MP40-tárra és 9 mm Parabellum kaliberre is átalakították [MP 41 (r)], ezeket főként a kollaboráns (fél)katonai alakulatok kapták. A 9 mm Luger lőszer esetében nem volt ritka, hogy a nem tökéletesen csőre töltődött lőszer még nyitott zár mellett felrobbant. A Mauser C96 és a TT-pisztoly palacknyakú lőszere határozottan könnyebben talál be a töltényűrbe.
A világháború utáni évtizedben a PPS-t a Szovjetunióban jórészt kivonták a rendszerből, jöttek helyette a modern Kalasnyikov-gépkarabélyok. A feleslegessé váló PPS-ek aztán az újonnan létrejövő szocialista blokk országaiba kerültek tömegével, és számos helyen maguk gyártották helyben a fegyvert, legnagyobb darabszámban talán Kínában.
A PPS tehát részt vett a koreai és vietnami konfliktusokban, és manapság a világon bárhol előfordulhat.

  1. ábra Kínai Népköztársaság 50-es típus

PPS-ek a Magyar Néphadseregben

Hazánkban -a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti 1948-as állam szerződésnek- köszönhetően kerültek. A gyártás jogát a Danuvia gépgyár kapta meg, ahol 1949 és 1955 között, mint egy 155 000 db készült. A Néphadseregen kívül a Rendőrség, az ÁVH, a Határőrség, a Pénzügyőrség is kapott különböző darabszámú PPS-t. A géppisztoly aztán Rákosi Magyarország egy ikonikus fegyvere lett, jelvényeken kitüntetéseken, plakátokon jelent meg.

  1. ábra Néphadseregi hagyományőrző M48 PPS géppisztollyal

11. ábra Néphadseregi hagyományőrző díszőrségen

A korabeli harcászati doktrína alapján a harckocsi deszanttal érkező gyalogság nagy része ilyen géppisztolyokkal lett volna felszerelve. Offenzív jelleggel rohamozó tömeghadsereg, vagy éppenséggel mély felderítésre specializált egységek vagy deszant feladattal ellátott ejtőernyősök kedvence lett. Egyszerű felépítése, megbízhatósága, nagy tárkapacitása és elképesztő tűzgyorsasága tette közkedvelté. A korabeli plakátokon és díszszemléken előszeretettel masíroztak vele- hogy egy „modernizált -Néphadsereg benyomását keltsék. Az 50-es évek Keleti blokkon belüli legelterjedtebb sorozat lőfegyvere lett. (Kivétel a Szovjetunió hiszen ott ekkor már rendszeresítették az AK 47-est.) A BM fegyveres testületei is használatba vették (Rendőrség, Határőrség, Pénzügyőrség és az ÁVH), és a forradalom kitörésekor is nagy mennyiségek álltak rendelkezésre. A BM többnyire karhatalmi célokra tartotta a géppisztolyokat hiszen az 1953-ban megjelent Kucher-K1-esből nem állt megfelelőszámú rendelkezésre. A géppisztolyok gyártásában aztán a Soroksári úti FÉG is besegített, de még így sem érték el a termelési célkitűzéseket. A forradalom kitörése meg egyenesen felkészületlenül érte a hatóságokat, ugyan is a törzsállomány igen csekély része volt csak géppisztolyokkal ellátva. Innen ered az „ál mentőautók” legendája is melyen az ÁVH küldött muníciót és erősítést. A forradalom kitörésére aztán egyre másra foglalta el a dühödt nép a fegyvergyárakat, raktárakat, nagy készleteket foglaltak le, mind honvédségi mind BM készletek terén. A forradalmárok egyik kedvenc eszköze lett a „gitár” ugyanis remekül bevált az utcai harcokban.

13. ábra Forradalmár PPS géppisztollyal 1956 október 23.-án.

A fiatalok aztán kamatoztathatták a szovjet partizánfilmekből eltanult eljárásokat. Az M48 PPS géppisztoly a forradalom egyik ikonikus fegyverévé vált. A „TIME” magazin forradalmárokat ábrázoló grafikáján szintén pps található. A forradalom leverésére érkezett Szovjet gyalogságnál ugyancsak-még megtalálható-volt a fegyver, nem is beszélve a „kádár huszárokról”. 1957-ben az újra szerveződő fegyveres testületek alapfegyverévé vált a Kalasnyikovok megjelenéséig.

Technikai jellemzése:

14-15 ábra Szerkezeti diagram – 35db-os íves szekrénytárral és

71db-os csigatárral

A PPS szabad tömegzárás, pisztolytöltényt lövő fegyver, mely nyitott zárpozícióból tüzel (open bolt). Csőre töltés a klasszikus értelemben tehát sosem történik, mert az előre csapó zár a töltényűrbe lökött lőszert egyből el is süti. Az ütőszeg a kemény krómozott zártömbbe fixen beépített, a fegyvercső is merev a tokban. A PPS elsütőszerkezete eredetileg egyes- és sorozatlövésre egyaránt alkalmas volt, a tűzváltó a sátorvason belül kapott helyet, az elsütőbillentyű előtt. A biztosítás egyszerű, de praktikus módon megoldott: a zárat mindkét helyzetében (elöl és hátul) egyaránt a jobbra kiálló felhúzófogantyú betolható kis elemével lehet rögzíteni. Ez a betolható rész a tokfedél megfelelő kivágásába rögzül, és meggátolja, hogy például a leeső fegyverből a tehetetlensége miatt hatra mozgó zár sorozatot adjon le. Még egy kezelőszerv érdemes említésre, a tárfészek mögött kihajtható tárkioldó kar. Tényleg primitív szerkezet, olyan durván kidolgozva, hogy az már szinte bántó, de koszosan, fagyban, homokviharban is működik, és analfabéta munkások is nagy tömegben tudják gyártani.

16. ábra PPS géppisztoly alkatrészei

  1. 17. ábra M48 PPS géppisztoly szerkezeti diagramja

Felnyitható motorháztető

A PPS tokja acéllemezből készült, kétrészes. A töltetlenség ellenőrzése után a tok hátsó részén levő sapkaszerűséget kell előre nyomni, és felnyitható a tokfedélcső egység (a csőfar alatt van a forgási középpont). Ezután kivehetjük a megtévesztésig fémtéglának tűnő zárat, a helyretoló rugót és vezetőrúdját. A helyretolórugó-vezetőrúd vége egy barnás-undorító színű gumi pufferhez csatlakozik, ezt se hagyjuk el összeszereléskor.

18-19. ábra A felnyitott tokfedél, a zártömb és a gumi puffer

20. ábra A cső kiszerelve

Még egy helyen van szükség fedélnyitogatásra, mégpedig a legendás csigatárnál, amit mifelénk tévesen dobtárnak neveznek még mindig.
A tárajkak felől hiába próbáljuk, nem tölthető. Ehelyett a hátlapon levő gombot kell benyomni, az elején levő reteszt elfordítani, és leemelhetjük a tár előlapját. Ezután a keresztet formázó középső elemet 1, 2, 3 vagy 4 kattanásig elfordítjuk (felhúzzuk a tárrugót), és betöltjük a szépen spirálvonalban a 7,62×25 mm-es lőszereket. Igen, ez nagyon-nagyon sziszifuszi munka, ha elborulnak a lőszerek, akkor kezdhetjük újra. A tárfedél visszahelyezése, és reteszének visszafordítása közben szükségszerűen meg kell nyomni a hátlapon levő gombot (jó erősen), és a tárban levő lőszerek a tárrugó erejének hatása alá kerülnek.

22. ábra Tárazás előtt a 71 db TT lőszer, a csigavonalban betárazott lőszerek.

 

Tűz kész állapotban- nyitott zár pozíció

A megbízhatóbb ív tárat 1942-ben vezették be, először 0,5 mm, majd 1 mm vastag acéllemezből készült. Jellemzően 1 db csiga tárat hordott a szovjet lövészkatona magában a fegyverben, és több ív tárat hord táskában. A 35db-os íves szekrénytárnál semmi extrát nem tartalmaz a történet -pisztoly tárakhoz hasonlóan hüvelyk újjal fölűről egyesével történik a művelet.

 

21. ábra M48-as géppisztoly “rendőrségi” ívtárral

M48 PPS géppisztoly technikai adatai:

 Készítette: Danuvia gépgyár, Budapest, 1949-55
Kaliber: 7.62x25mm TT
Adagolás: 35db-os ívelt szekrénytár vagy 71db-os csigatár
Működése: Szabad tömegzáras
Hosszúsága: 842mm

Csőhossza: 270mm [10.63″]
Súly:3.65kg üresen, 5.4kg betöltött 71db lőszeres csigatárral
Torkolati sebesség 500-515 m / sec

Elméleti tűzgyorsaság: 900 lövés/perc

A géppisztolyok alkonya
 A géppisztolyok idejének lejártát, aztán a tömegével meg jelenő gépkarabélyok jelentették, ez a köztes lőszert tüzelő fegyverek vették át a géppisztolyok helyét a világon. Magyarországon sem volt ez másképp, 1958-tól gyártott FÉG AK 55 (AK47) gépkarabélyok megjelenésével a 1960-as évek fordulójára eltűntek a Néphadsereg állományából, a BM-nél továbbra is rendszerbe maradt, legtovább talán a Határőrségnél vagy az újonnan meg alakult Munkásőrségnél.

23. ábra Akkor és most – Egy Államvédelmi hagyományőrző és egy korabeli géppisztolyos honvéd portréja

A Cikket írta és a felszerelést a cikkhez biztosította: Éltető Levente

Szerkesztő: Szabadkai László